Hazai 's Külföldi Tudósítások, 1810. 2. félév (27-52. szám)

1810-05-05 / 36. szám

Zeb éltének vége fele igen felesleg is áhitatoskodott. Gemerli azt mond­ja, hogy ő miatta magát, a’ megbánásnak­­ szentelte, megszűnt a’ vérszomjúhozástól, sőt o­ly jó volt, hogy az igazgatók és Omrák szin­­tén azt tselekedték, a’ mi nektek tetszett. Midőn egykor ezen jósá­­­ga miatt egy valaki kárhoztatná, így felele : Nem vagyok Isten, hogy azt tselekedtethessem velek a’ mi helyes. Ha pedig rosszat visznek vé­gbe, az Isten megbüntetendi őket.44 Aureng-Zebnek halála után a’Kormányozok , Nábobok, Fejedel­mek,, megszünvén a’ rettentő hatalom, engedetlenkedni kezdenek. Mindenik közüllök független akart lenni. Az Angol uralkodás , melly egy rév pártból terjedett el, már a’ Nagy Mogollal,már a’ Nábobok­­kal tartott , méglen Nadir Shhah felfegyverkezése orvosolhatatlan ros­­kadásba és omlásba hozta az Országot. Most kezde szembetűnő len­ni az Angol hatalmasság Indiában. Ez majd egyik majd másik Nábo­­bot támogatta. Végtére a’ legerősebbet, leghatalmasabbat — Tip­­po Saibot — letiporta, ’s Országait maga és barátjai között felosztotta. Az Angol Hatalomnak Indiában megtámadtatásáról ’s széljes döntetéséről Groger K. K. S. következendő jegyzéseket teszen . Szintén közönségesen hiszik mindenek, noha elég helytele­nül , hogy a’ Brittaniához tartozó Keletindia leg­nagyobb és erősebb támasza Anglia jó karban létének és erőjének. Ámbár ezen tekéntet teljességgel hibás is, mindazáltal az Angoloknak keleten való biro­­dalmok ollyan tünemény, melly ezer féleképen érdekel bennünket, ’s megérdemli azt a’ fáradságot, hogy ezen birtokot közelebbi isme­retségünkre méltassuk. A’ mi időnkben sokat beszéltettek, írtak és planumokat terjesztettek a­ felöl , mint lehessen ezen Brittanniai Bi­rodalmat megtámadni és elrontani, úgy látszik első tekintettel, hogy ezen plánum Franc­ia­országra nézve lehetetlen. De Napóleonnak nagy lelke sok lehetetlenségnek látszott dolgokat végbe vitt immár, úgy annyira, hogy még ezt is ő rá nézve meglehetőnek hiszi az em­beri Hogy egy Franczia Armadia tízszerte számosabb angol-indiai sereget meg verhet, a’ felöl nem kételkedik senki, a’ kinek módja volt a’ Franczia Ármádiának alkotmányát visgálni. De egy Franczia Seregnek nehezen lehetne reménye egy i­lyen kimenetel felől, a’ mi­dőn illy szörnyű utat tenne, Orosz és Persia Frigyesek tartományain bujdosna ’s hazájától olly messzére elszakasz­tatva lenne , hogy valami nagy hajós Seregtől nem védelmeztethetvén minden segédet szövetsé­­geseinek akaratjoktól várni kéntelenitetnél­. Pedig akár a’ Frigyesek­kel együtt kellene munkálkodnia, vagy аз­­ szomszédaikkal, akár ezek Neutralisok maradván, önnön magában bízni, mi könnyeb, mint, hogy az i­lyen expeditiora kívántaké hosszu idő alatt ezeknek

Next