Hazai 's Külföldi Tudósítások, 1817. 1. félév (1-52. szám)
1817-04-16 / 31. szám
kább; mivel a' 27-ik levelünkben előadatott Magyar Versek az egyik kapun, a’ másikán pedig ugyanazon értelmű Német Versek tümdöklöttek. — Éljenek Nemes Hessen-Homburg Huszár Rgtnek derék Vitézei ! kik midőn büszkélkedve tisztelték nagy érdemű Ezredes Kapitányokat , a’ Magyar szívnek nemes érzéseit is világosan megbizonyították. — (Miként köszönte meg Mélt. Báró Simonyi ezen tiszteletet, a’jövő Újságban fogjuk közölni.) NAGY BRITTANNIA. A’ Londoni Kurír illy éles jegyzéseket adott ki a’ Gróf Montholon levelére: — ,,Ez az ember (Bonaparte) arra akar kénszeríteni bennünket, hogy ismét bajlódjunk vele; csak hogy olly dolgokat erősít, mellyeket akárki könnyen megcáfolhat. Angliába nem szabad akaratja szerént jött; minden tudja, hogy mi megtagadtuk tőle azt, hogy nálunk menedéke legyen ; azután Amerikába akart menni, hanem minekutánna általlátta, hogy elszöknie lehetetlen; általadta magát egy Anglus Tisztnek , illy szókkal : —. ..A’ legmegengesztelhetetlenebb , de legnagyobb lelkű ellenségemnek adom által magamat. — A’ 3-dik Augustusi Alkut úgy adja elő, mint a’ négy legnagyobb Hatalmasságoknak egy, egygyetlenegy, ember’elnyomására cz’élzó öszszeszovetkezést. Hanem ez az egyetlenegy ember megmutatta azt , hogy hozzá bízni nem lehet, ’s hogy Ő minden erköltsi és vallási kötelet megvet, mellyre nézve a’ Hatalmasságok , minekutánna ötét számkivetettnek lenni kinyilatkoztatták ’s ekképen az Uralkodók’ sorából kitörlötték, megelégedtek azzal, hogy ötét olly állapotba helyheztették , a’ mellyben Európa tsendességét többé meg nem zavarhatja, ’s a’ száraz földet a’ lakosok vérével többé el nem boríthatja. Példa nélkül való szemtelen bátorsággal apellál az Austriai, Orosz , és Pruszszus Monarkákra ,s azt gondolja , hogy jussa van azoknak nem csak az oltalmához, hanem háladatosságához is. Miért pedig? Azért, hogy merért elégedést pusztítani ott, a’ hol öldökölhetett volna! De mégis , hiszem tsakugyan által vehette volna a’ Ligerisis Girondéi armadákának vezérlését. De hát miért nem tselekedte? Azért, mert elsőbbnek tartotta a’ maga személyes bátorságát. Miért hagyta oda maga Waterlooi megveretett armadáját ? Azért, hogy személyes bátorsága feküdt a’ szívén. Hogy Sz. Hona szigetén a’ fogyatkozások és a' lakás nem tetszenek néki , megengedjük. A’ kegyetlenségre, hitszegésre , 's minden szentnek megvetésére nézve minden Tiranusokhoz hasonló Tirannus . pa-