Hazai 's Külföldi Tudósítások, 1818. 1. félév (1-51. szám)
1818-04-08 / 28. szám
miatt tovább nem mehete valamellyik következő nyáron megtörvén , az által evedzés lehetséges lészen. Ő ezt meg nem érhette , s több nevezetes Angolok úgymint: Midleton, Pikkersgill, Young , és Dunkan is haszontalan próbálták, úgy hogy ma sem igen tudunk többet, mint ez előtt 200 esztendővel tudtak. Mert noha az Angliai Kormányszék 20,000 font Sterlinget ajánlott jutalomul annak, a' ki a’ Pólust meghaladná, de még’ eddig senki sem lehetett illy szerentsés. Kotzebue Kapitány is, a' ki Rurik nevű Orosz hajón Szibériának napkeleti partjától 1616- ban megindulván, azon nyáron a’ Behring útjának Asiai és Amerikai partjait megvisgálta ugyan , de felelőre Kaliforniához tért, olly szándékkal, hogy 1817-ben a’ tavalyi próba tételeit folytassa, de mind eddig nem tudhatni mitsoda szerentsével járt. — Szükséges volt tehát minden tekintetben az ujj készület, mellytől tsak ugyan az Országlószék semmi költségét nem kémélte. Négy kereskedő hajót: Izabella, Alexander, Dorothea, és Trent nevűt vett meg, mellyek olly nagyságúk , mint a’ Briggek szoktak lenni. Alexander és Trent, elsőbb rangú hajókká tétettek , ’s amahoz Izabella, ehez Dorothea rendeltetett kisérőül , ’s mind egyik duplázott oldallal, és vassal megerősítve készíttetett fel a’ jégnek nyomásai ellen. Alexándernek Kapitánnyá Rosset,Trentznek Kapitánnyá Bachan Ur. Izabellát Parry Hadnagy , Dorotheát, Franklin Hadnagy vezérli , mind igen tapasztalt tengeri Tisztek , mindegyik melléadatott egy egy fiatal Al-fiadnagy, u. m. Hopp netes Beechy. Vannak mind a’ két osztálynál tengeri Kadetok, Seb-, orvosok, Számadó-Tisztek, egy egy fő Hajós Legény , egy Al-Hajós Legény , kik a’ tsónakokon való út keresők. Ezek is a' Czet halászatban tapasztalt férfiak. Az eleség, orvosság, és ruházat kívül vannak minden Mathematikai , és Physical eszközeik, a’ végből , hogy ha Behring útján által nem mehetnének is , egyéb hasznos visgálásokat és jegyzéseket tehessenek: p. o. a’ tenger mélységet , a’ melegség és hidegség grádusait , a’ tenger vizének sósságát és nehézségét, a’ tenger vizének ömlését, az Electricitást , ’s a’ Magnesto hajtásának változásait, ’s a’t. Ha pedig olljt , szerentséssek lesznek , hogy a’ Pólust meghaladhassák, egészszen új világ fog tűnni elejekbe, mert a’ napot szüntelen látván , úgy fog nekik tetszeni , mintha az mindég egy ponton állana ,’s minthogy a’ tsillagokat nem láthatják, kenterének lesznek mindent tsak a’ függő óra szerént számlálni; a* Mágnestő, vagy szüntelen ingadozni fog, vagy egy tulajdon Pólust fog mutatni; a’ mit előbb éjszaknak néztek,az délre, a’mit napnyugot.