Hazai 's Külföldi Tudósítások, 1818. 1. félév (1-51. szám)

1818-04-08 / 28. szám

miatt tovább nem mehete vala­­mellyik következő nyáron megtör­vén , az által evedzés lehetséges lé­szen. Ő ezt meg nem érhette , s több nevezetes Angolok úgymint: Midleton, Pikkersgill, Young , és Dunkan is haszontalan próbálták, úgy hogy ma sem igen tudunk töb­bet, mint ez előtt 200 esztendő­vel tudtak. Mert noha az Angliai Kormányszék 20,000 font Sterlin­get ajánlott jutalomul annak, a' ki a’ Pólust meghaladná, de még’ eddig senki sem lehetett illy sze­­rentsés. Kotzebue Kapitány is, a' ki Rurik nevű Orosz hajón Szi­bériának napkeleti partjától 1616- ban megindulván, azon nyáron a’ Behring útjának Asiai és Ameri­kai partjait megvisgálta ugyan , de felelőre Kaliforniához tért, olly szándékkal, hogy 1817-ben a’ ta­valyi próba tételeit folytassa, de mind eddig nem tudhatni mitso­­da szerentsével járt. — Szükséges volt tehát minden tekintetben az ujj készület, mellytől tsak ugyan az Országlószék semmi költségét nem kémélte. Négy kereskedő ha­jót: Izabella, Alexander, Doro­thea, és Trent nevűt vett meg, mellyek olly nagyságúk , mint a’ Briggek szoktak lenni. Alexander és Trent, elsőbb rangú hajókká té­tettek , ’s amahoz Izabella, ehez Dorothea rendeltetett kisérőül , ’s mind egyik duplázott oldallal, és vassal megerősítve készíttetett fel a’ jégnek nyomásai ellen. Alexán­dernek Kapitánnyá Rosset,Trentz­nek Kapitánnyá Bachan Ur. Iza­bellát Parry Hadnagy , Dorotheát, Franklin Hadnagy vezérli , mind igen tapasztalt tengeri Tisztek , mindegyik melléadatott egy egy fi­­atal Al-fiadnagy, u. m. Hopp net­es Beechy. Vannak mind a’ két osztálynál tengeri Kadetok, Seb-, orvosok, Számadó-Tisztek, egy egy fő Hajós Legény , egy Al-Hajós Le­gény , kik a’ tsónakokon való út keresők. Ezek is a' Czet halászat­ban tapasztalt férfiak. Az eleség, orvosság, és ruházat kívül vannak minden Mathematikai , és Physi­cal eszközeik, a’ végből , hogy ha Behring útján által nem mehetné­nek is , egyéb hasznos visgáláso­­kat és jegyzéseket tehessenek: p. o. a’ tenger mélységet , a’ meleg­ség és hidegség grádusait , a’ ten­ger vizének sósságát és nehézségét, a’ tenger vizének ömlését, az Ele­­ctricitást , ’s a’ Magnesto hajtásá­­nak változásait, ’s a’t. Ha pedig olljt , szerentséssek lesznek , hogy a’ Pó­lust meghaladhassák, egészszen új világ fog tűnni elejekbe, mert a’ napot szüntelen látván , úgy fog nekik tetszeni , mintha az mindég egy ponton állana ,’s minthogy a’ tsillagokat nem láthatják, kente­rének lesznek mindent tsak a’ füg­gő óra szerént számlálni; a* Mág­nestő, vagy szüntelen ingadozni fog, vagy egy tulajdon Pólust fog mutatni; a’ mit előbb éjszaknak néztek,az délre, a’mit napnyugot.

Next