Hazai 's Külföldi Tudósítások, 1826. 1. félév (1-51. szám)

1826-04-08 / 28. szám

mel­y nyilvánosságot, és illendő­séget mutatott tselekedeteiben, a­­kár mint is igyekezett Buenos-Ay­­ressel barátságban maradni, mégis ezen igazgatószék soha sem bánt egyenes szívüséggel ; tovább vitte alattomos mesterkedéseit, és az e­­gyenetlenség’ tüzét élesztette, mi­dőn az alattomos kiküldöttei által azt rebesgettette, hogy Montevi­deo’ Congressusának rendelései (Actái) kénszeríttettek , és igazság­talanok. „Mitsoda tétel van a’ világon ollyan , melly noha legnagyobb sza­­badsággal, és törvényességgel es­sék , a’ legkülömbözőbb , és ellen­­kezőbb magyarázatokra ki nem vol­na tétetve: oda lenne az emberi társaságban a’ bátorság, a­ hívség, a’ bizodalom, ha a’ kénszeritésnek alapjait tenné fel az ember a­ nél­kül, hogy világos, és kétségtelen bizonyságai lennének. Hogy is le­hetne ezen öszve kapcsolást erősza­­kosnak tartani, holott azon Tarto­mány Tisztviselői már előbb O Fel­ségének a’ Királynak ajánlották , de Ő Felsége nem fogadta el ? Holott ezen Adtának hitelesítésére minden szükséges formalitások megtartat­tak ; holott nyilván folytak a­ ta­­nátskozások minden fegyveres erő nélkül ; holott a’ Buenos - Ayresi Országrószék már előbb minden csá­­bító mesterségeket elő vett, hogy a­ dolgot meggátolhassa ; holott a’ Congressus által tett végzés a’ kü­­lömbbféle kerületbeli Tisztviselők­nek voksaik által, kik erről meg­­kérdeztettek , még nagyobb fontos­ságú lett; holott végre ezen öszve kaptsolásnak kinyomtattatott adtái­­ban o­ly czikkelyek találtatnak, mellyek Brazíliának nyilván terhé­re vannak. Ezek elég világosan meg­mutatják, hogy az öszvekaptsolta­­tás nem volt erőszakos. És mivel minden, a’ ki a’ Spanyol gyarma­toknak felzendülésében csak­­vala­mennyire jártas, tudja, hogy egy­­gyiknek sints jussa arra , hogy a’ másikon hatalmat gyakoroljon ; erre nézve kiki meggyőződhetik, hogy a’ Buenos-Airesi Igazgatószék Bra­zíliával igazságtalanúl, és ellensé­ges módon bánt; és hogy ő most az egész világ előtt, mint valamelly titokban munkálkodó álnok ellen­ség, úgy jelenik meg, a’ ki szünte­­len azon törekedik, hogy a’ Brazí­liai Igazgatószéknek munkálkodá­sait , és bátorságát veszedelembe ejtse. ” K­ül­ö­mb­bfél­e Tudósítások A’ megholt XVIII-dik Lajos Franczia Király’ fogadás tételének következésében a­ Király Boldog Asszonynak , Franc­ia­ország Pa­­trónájának természeti nagyságú, egészen ezüstből készült képszobrát a­ Párisi Fő­templomnak ajándé­kozta ; az erre tett költség Ő Felségé­­nek magános pénztárából került. A­ Marokkói Császársár­ban mos­­­­an nagy döghalál uralkodik.. (Hasznos Mulatságok Nro 28­) (3/4 árkus Hirdetések.)

Next