Hazai 's Külföldi Tudósítások, 1829. 1. félév (1-52. szám)
1829-04-08 / 28. szám
Sír hónát is, tartván a’ Brazíliából in-i dúló hadi expeditiótól). OROSZ BIRODALOM. Ő Felsége a’Császár az Uj-Oroszországi Fő-Kormányozó’javallatánál fogva, melly a’ Krivaiai félszigetre nézve igen hasznos, a városok’, utak', hidak’, posta házak’, és vízcsatornák’ építésére azt parantsolta, hogy a’ Taurisi Kormányszékben lakó Tatárok mindnyájan az eddig szokott adón kívül új adót fizessenek; de úgy, hogy ezen adó csak a’ szükségek' mértéke szerént, és Tsászári helybenhagyással emeltethessék fel; és 1830-dik esztendőre a’ Krimiai Tatárokra nézve fejenként iesz Rubelnél többet nem tehet. A’ Sz. Pétervári Újságok közük azon Császári Ukázt, mellynél fogva Gróf Pahlen helyébe, ki elbortsáttatását kérte , a Moldovai, és Oláh országi Díván’ teljes hatalmú Elölülőjévé Sheltuchin General- Lieutenant Úr neveztetik. Továbbá ezt írják a Sz. Pétervári Újságok: ,, Tabaszaran (vagy Taeb-is-Sara) egy kis vidék a’ hegyeken, alsó Daghesztán’ éjszaki részében, Derbent-től nyugotra. Két részre oszlik, eggyik rész egészen ez Oroszok hatalma alatt van ; a’ másik, szabad Tabaszaran neve alatt, mostanáig független volt. Kirciljár — Ruli — Bek, egykori Marcium (Tabaszarán’ Ura) néhány esztendő előtt az Elöljárói ellen mutatott engedetlenségéért elveszti birtokát, mely Karcsai Ibrahim Bégnek adatott. Most Kirdiljár-Ruli-Bek Tabaszaránban zenebonát igyekszik támasztani, hogy a zavarosban halászhasson , és az által elvesztett birtokát visszanyerhesse. De Karabbe General-Majornak , a’ Daghesztáni hadi Kerület’Elöljárójának hasznos rendelései foganatlanná tevik minden erőlködését mind a’mi alattunk lévő, mind a szabad Tabaszaránban , hová Kirdhljar-Kuli-Bék futni kéntelen vala. A’ szabad Tabaszaránnak , hogy a házi vendégség’ jusát, mellyet a’ hegyi lakosok olly szentül megtartanak , meg ne szegjék, egyszersmind az Oroszokat sem akarván felboszontani, választást engedének Kirdhljar - Kuli - Beknek , hogy vagy a’Felsőbb (Orosz) Tisztségnél magát jelentse, vagy tüstént menjen ki az ő vidékökből, és hogy az Orosz Országlószék’ jó akaratjára magokat méltókká tegyék, a’ i. e. Febr. 3-dikán ő Felségének a’Tsászárnak jobbágyi hűséget esküvének. Minthogy Birdiljär-Kuli-Bek méltán kételkedhetett azon , hogy a' hegyeken valahol menedéket találhasson, ennél fogva Ő Felsége' kegyelmére bízta sorsát. Orenburgba az oda való hadi kormányozó, 1. Essen Gilis, és Omsk-ba a' Kokandi Kán’ Követei, Sadur - Camaldar - Turszun- Chosha-Naigacosin , és Duyagui- Adsi-Mirkurban-Mamet-Roszumov, kísérőikkel eggyütt, elutaztak. Az elmenők közt sok hadi embereket lehet látni, kik nagyobbára a’hadmezőre mennek, ’s ezek közt van egy Abduszalam-Abdul-Valijev Kasimirból. (Kokand egy hegyes tartomány