Hazai 's Külföldi Tudósítások, 1829. 1. félév (1-52. szám)
1829-04-08 / 28. szám
tal méltó emlékezetet hagyott maga után. AUSTRIA. Ő Cs. K. Felsége Mart. iQ-dikén költ Kabineti Írásánál fogva Plencz Úrnak Státus-Tanácsosságra lett felemeltetése által megüresedett Cs. K. Fő Törvényszéki Praesidenségre, Báró Fechtig Ferdinand Urat, ugyan azon Cs. K. Fő Törvényszék második Praesidensét nevezni méltóztatott. Ő Cs. K. Felsége Mart. Q-dikén feölt kegyelmes Kézírásánál fogva, Gróf Dandola Óbesternek, líneahajós Kapitánynak, és a Levantén lévő hajós osztály’Vezérének, valamint az ő oldala mellett lévő Profeesch Majornak, jeles magok viseletével való Felséges megelégedésének különös bizonyságául, az elsőt General-Majorrá nevezni, a’másiknak Leopold Rendének kiskeresztjét ajándékozni méltóztatott. A' Felsőség’ meghatározása szerint a folyó Április hónapban mindenféle zsemlyéket, és kenyereket, ahoz képest, a mint a’gabona’ára feljebb ment, a kiszabott ár szerint, a’kenyér-sütők kissebbre sütnek.— A’ marha-hús’ fontja 8 ezüst, vagy 20 váltó krajcárra határoztatott. (Pesten a’ marha-hús’ ára feljebb emeltetett, t. i. 12 kr.ra.) A’ pénz’ folyamatja Bécsben így volt Apr. 3-dikán: a’Státus 5 p.Centes Obligátiói, 18 f. az 1820-ikbeli sorshúzással járókból 1/2 f.; 1821- dikbeli hasonlók , 124 11/12 f.; Béts városa* 2 1/2 p.‘Centes Bankó Obligátiói, SS 1/2 f. keltek mindConv. P. A’ Bank-actiák 1102 f. Conv.P. BRAZÍLIA. Rio-Janeiróból Jan. 6-dikán írják, hogy Lord Strangford, kit az Angol Országrószék azért küldött oda, hogy a’ Tsászárt bírja reá a’ Portugalliai Koronának Dom Miguelnél való meghagyására, követségének czéljában nem boldogult. D. Pedro Tsászár nagyon felindúlt az öttse ellen, és a’ Koronának általengedéséről hallani sem akar. Gróf Sabugal, és Dom Magalhaes, kiket a kibujdosott Portugallusok követségben Braziliába küldöttek, Dec. 31-dikén délelőtti H órakor voltak a’ Tsászárnál auntentián , kiket a’Tsászár az egész Udvar* jelenlétében fogadott. Gróf Sabugal* köszöntésére a* Tsászár így felelt: „A* két Státusnak, Portugalliának, és Brazíliának, köz javát megfontolván, és ezeknek közös függetlenségét, mellyet minden erőmből fel akarok tartani, veszedelejűre kitenni nem akarván , elvégeztem magamban, hogy úgy tselekedjem, a mint illik, és abból a’ világ nyilván lássa, hogy Leányomnak , a’ti Királynétoknak jusaiért harczolok , és a’ Portugalliai Királyiszék’bitangolójával semmi alkudozásba, és eggyezésbe nem ereszkedem. ’«—Azt gondolják , így szólt a’ Londoni Courier, hogy ezen végzésre tüstént egy hadszenet fog következni Dom Miguel ellen. (Valóban Portugalliai tudósítások szerint, Oportót nagyon erősítik, valamint Liza-