Hazai 's Külföldi Tudósítások, 1830. 2. félév (1-52. szám)
1830-08-04 / 10. szám
írják , hogy már régóta nem érdek- tette a’ Pozsonyi lakosokat valami halálos eset annyira, mint Méltós. Vásonykői Gróf Zichy János Ts. Kir. kamarás Úrnak halála, ki Jul. 26-dikán reggeli 5 órakor Ns. Fejér Vármegyében fekvő Láng famíliái helységben, életének 53-dik esztendejében , amit ki a’ világból. Jótévő kegyes indulatjáért méltán fájlalják a’ szegények , mivel sok esztendő óta soha semmi kegyes adakozás nem történt, mellyben ő fő részt nem vett volna; egyéb jeles tulajdonságai, ’s erköltsei által is mindenek’ szeretetét nagy mértékben megtudta nyerni. Nagy Méltóságú Brunszvik Therésia Grófné, a’ Kisdedek’ őrző és képző Intézetének Szerzője, a’ következőt közli: „Kedves kötelességemnek tartván a’ Kisdedek’ őrző Intézetének jótévőji eránt nagylelkű adakozásaikért háladatos köszönetemet tenni, azoknak jótéteményeit időről időre kihirdettem. Azóta ismét többféle segedelmekkel megtiszteltetvén , azoknak közönségessé tételére hasonló kötelesség ösztönöz. 1829. Jov. 1-ső napjától fogva 1830 Jun. végéig a’ mondott czélra a’ felebaráti szeretet’ oltárára a’ következő adományokat tették (mind Conv. P.): Ő Eminentiája Kardinális és Herczegi Prímás Rudnay Sándor 100 for.; Gróf Károlyi György 60 f.; Ő Exja Thurn-Bánffy Grófné 50 f. ; Ő Exja a’ Kalotsai Érsek, Klobusiczky Péter 40 f.; Ő Exja Brunszvik-Majthényi Grófné 40 f.; Mélt. Palugyay Lure Phárd Püspök, Kir. Helytartói Tanácsos 40 f.; Zichy Mária Grófné által 44 f.; Sermage-Csáky Grófné 15 f.; Palocsay Báróné egy asztali órát, belső szerént 14 f.; Marsch Jakab, Krisztinavárosi Plébános 25 f.; Báró Langenau Frid. Kár. Gusztáv F. M. L. 10 f.; Báró Weinhardt Pál Gén. Major 10 f.; Báró Podmaniczky Károly 10f.; Ibrányi-Klobusiczky Grófné 10 f. (Folyt. követk.) FRANCZIA ORSZÁG. A’ Monit. Jul. 20-dikán Gróf Bourmont Marsalnak a’ Ministeri Tanáts’ Elölülőjéhez intézett következő tudósítását közli: ,, Cassauba, Jul.S. 1830. „Herczeg! Úgy látszik, hogy Algír’ bevétele maga után hozza a’Régensség minden részeinek meghódítását; minél félelmesebb volt a’Török nép katonaság , annál feljebb emelte annak semmivé tétele a’ Franczia seregek’ hatalmát az Afrikaiak’ szeme előtt. Magok a’ Török katonák is példát adtak a’ meghódúlásra; minden kaszárnyában nehány (Franczia) katona elégséges volt lefegyverkeztetésökre. Az első parantsolatra fegyvereiket a’ kirendelt helyre vitték. Tudtokra adatott, hogy a’ kik háznépes gazdák, Algírban maradhatnak, de a’ nőtelenek hajón oda vitetnek, a’ hová ők kívánják. Ezek többnyire Kis-Asiai születésűek lévén, oda kívánkoztak. A’ kaszárnyákban mintegy 2.500-an vannak, mind nőtelenek; sokan közűlök öregek , ’s a’ szolgálatra alkalmatlanok; a’ legvitézebbek, ’s erősebbek a’ harczokban elestek. A’ házas nép katonák magános házakban laknak, kik 1000-nél nem igen vannak többen. 3