Hazai 's Külföldi Tudósítások, 1831. 1. félév (1-52. szám)

1831-04-16 / 31. szám

31. HAZAI ’S KÜLFÖLDI ID­Ő 8 ÍR A­S­­DŐL« Ellenség. Rajta vitéz , kardot köszörülj, nyergelni ne­me­ssel A’ dereset ha hazád’ haszna kivánja karod’. Háború, ellenség, ha reád, ’s feleidre arányra Fegyverit, elszánás kell neki, ’s bátor erő. PESTEN. Szombaton , Sz. György Hava’ todik napján 1831. MAGYAR ÉS ERDÉLY ORSZÁG. Ő Ts. ’s Apost. K. Felsége mél­­tóztatott Mart. 14 ikén költ kir. vég­zése által Fő Tiszt. Nagy- és Kis-Bar­­kóczi Szmodiss János Urat, a’Vesz­­prémi Ns. Káptalan’ Kanonokját, Sü­­meghi Sz. Egyed Apáturává kegyel­mesen kinevezni. Tegnap nálunk kívánatos, és a’ tenyészésnek igen hasznos esső esett. LENGYEL ORSZÁG. A’ más két levél értelme az Orosz és Lengyel hadi vezérek közt foly­tatott értekezésből a’ következő : 3.) Skrzyneczky fővezér’ levele, Gr. D­­­e b­i­­­s Feldmarsalhoz Mart. 19. —Neheztelve veszi Skrzyneczki, hogy a* Feldmarsal nem neki egye­nesen válaszolt, hanem tsak a’ fő szállás­ mester által adatta a’ választ Mycielski Grófnak. Ezt ő tsupa di­­plomatiai szertartásnak nézi, de a’ maga részéről ő idegen az udvarias czerem­oniáktól, és tsak katonás egye­nességgel fog a’ dologhoz. Megma­rad szándéka mellett a’ béke-aján­lásra nézve , mellynek — a’ mint (Első Félesztendő 1831.) véli — kedvesnek kell lenni a’ Mo­­narcha’ nemes szíve előtt, mivel egyedül czélja az, hogy a’ további vérontás meggátoltassák a’ két nem­zet között, mellyeknek egymást köl­­tsönösen tisztelniök, ’s szeretniük kellene. Azután újra ellentmond azon állításnak Neidhart’ levelében , hogy a’ lengyel revolutio tsak éret­len ifjúsági felhevűlés munkája, hanem az inkább a’ constitutio’ több­szöri megtöretésének következése. — Által tér ezután Sándor Tsászár­­nak (ki a’ constitutiót adta) emlé­kezetére, erősítvén, hogy a’ len­gyel nemzet háladatos szivében tart­ja azt, a’ mit ezen Monarchától vett, és azt követőjiben is tiszteli; óhaj­taná tehát, hogy Ő Felségének tet­szenék az ország­ fővárosában meg­jelenni,’s a’ hadi pusztításait látni. Ha Ő Felsége (egyedül maga) az ország Rendei között atyai módon megje­lennék, és a’ Lengyel nemzet előtt jósainak megtartását királyi szavá­val fogadná,— kevélykedve illy bi­­rodalomban, atyai karjai közé fogná magát vetni, és köszönettel elfog­d­ 31

Next