Hazai 's Külföldi Tudósítások, 1832. január-június (1-49. szám)
1832-06-20 / 49. szám
Hivatalt állíttami fel, a’ mint azt megígérte? A’ Kintstár Kantzelláriussa azt felelte, hogy ő az idejét meg nem határozhattja, mikor fog ezen szándék teljesedésbe menni; mindazonáltal az e’ végre tett minkálódások már jól előre haladtak. Baring úr pedig azt kérdezte, hogy szándékozik é a’nemes Lord valamelly törvény javaslatott tenni, hogy az Oroszholland adósság törvényesíttessék ; és vallyon igazé az, hogy az Ország nevezetes mennyiségű pénz adására kötelezte magát, tsakhogy német Fejedelem lépjen a’ görög thronusra? Ezekre Lord Althorp azt viszonozta, hogy a’ mi a’ kérdés első részét illeti,eggy olly törvény alapíttása eggyik hátráltató ok vala az Orosz Udvar előtt az elválalkozás helyben nem hagyására, ennek következésében valamelly más mód vétetett javaslatba , de az még aláírva nintsen ; ha az meg fog történni, ő el nem fogja múlasztatni a’ Háznak tudtára adni. A’ kérdésnek második részére sem adhat még most kielégíttő feleletet, minthogy aziránt is folyamatban vannak még az alkudozások. Ezek után a’ Skótziai reformbill jött szóba , ’s a’ból több Clausulákat elfogadtak minden ,további vitatás nélkül. Még az az napi ülésbe által jött a’ Háztól az elfogadott bili, és a’nak kinyomtattatása megrendeltetett. Fordult még meg valamelly helybeli környí etállást illető törvényjavaslat is a’ Ház előtt, melly hasonlóképpen elfogadtatván; a’ Ház eggy óra után szélre oszlott. Frantzia Ország. A’ Journal des Debats adja, hogy a’ Berry Hgné, (legalább a’ mint gyaníttják) Perpignan és Marseille között szállott ki a’ szárazra. Egész déli frantzia Országot beútazta eggy félfedelű kotsiban ktöltött névre váltott útazó levéllel. Úti társa Bourmont úr volt; legelsőben Bordeauxba,onnan Vendée-be ment; erős gyanúság agyon felőle, hogy még most is azon rezében vagyon Vendée-nek, melly Marais év alatt öszaért. A’ Moniteur Jun. 6-dikán adja a’belső dolgokra ügyelő Minister Gróf Montaliretnek azon kerülő írását, mellyet az ezen lónap 2-dikán botsátott a’ nyugoti Dptek baeféctjeihez. A’ Kerülő - írás ez : „Páris, junius 2-dikán, 1832. Praefect úr! Azon udósítások ,mellyek éppen most nyomozhattak fel Párisban , és elfogott nyomós írások , mellyekből megbetsülhetetlen felfödözések tétettek , kétségen kívül valóvá teszik azt, hogy Berrygné Asszony, Mme Charette, és Bourmont úr kíséretekben, nyugoton tartózkodjék. Bizonyos helye nintsen tartózkodásának ; eggyik közönségből a’ másikba útazik , tsaknem mindenkor lovon , a’ bizonytalanság és nyughatatlanság állapotjában , hogy mitévő légyen , mellyek az ő tselekedeteit elárulják. — Praefect úr , vévén ezen írást,azonnal értekezni fog minden Elöljárókkal, kiváltképpen pedig (ez különösen a’ tenger melljéki Praefecteket illeti) a’ harmintzadokra ügyelőkkel, hogy a’ Hű asszony nyomaira találjanak. Kétszereztesse azon módokat, mellyek a’ vigyázatot eszközük; motoztassa fel az utakat és mezőket számos kiküldöttek által; a’ fel fegyverkezett polgárság vigyázó szemmel légyen minden útasra ; rendeljen kifürkészéseket azon kastélyokba, udvarokba ’s mezei lakásokba, mellyekről gyaníthatja ,hogy menedéket talám azokban keresett, ne kíméljen semmi módot, semmi fáradságot, hogy búvó helyét fellelje, akár most legyen már Deljében, akár pedig ezután menjen oda, hogy a’ más Détben ellene kezdett nyomozás elől magát elvonhassa. Előre elfogadom mindazon kívánatait, mellyeket ezen szorgalmatosságának jutalmazására, illendőknek fog találni. — A’ hadi Minister úr ezen íráshoz hasonlót küld a’ hadi szolgálatban lévőkhöz. A’ tengeri Minister úr parantsolatot adott, hogy