Hazai 's Külföldi Tudósítások, 1832. 2. félév (1-52. szám)

1832-08-08 / 11. szám

mozgásba , hogy­, mint hiteles kútfőből le­het állítani, az úgy nevezett nyugoti, mellynek középpontja Tyrol, és az olasz sereghez közelítsenek.“ Az Alig. Zeit. e’ felvett tzikkelyhez azon észrevételt köti, hogy a’ talán nagyítva is van. Az Oest. Beob. pedig , melly ugyantsak közli e’ le­velet, illy megjegyzéssel zárja Aug. 3 diki lapjait: „mi közelebb vagyunk a’ magyar határokhoz, ’s a’ felhozott tzikkely fogla­latját merő költeménynek nyilatkoztatjuk. I­em akarjuk szoros visgálat alá venni, mint történhetik egy illy hamis alapú, tárgy felvétele az Alig. Zeil.ban, melly az austriai tartományokban levelezők hijá­jával níntsen. A’magyar határokról szólló tudósításoknak rövidebb az út­juk Augs­­burgnak egy­enesen , mint Hamburgon ke­resztül.^ Egyházi Fejedelemség. Anconából ezeket közli az Oest. Beob. f. h. 2-dikán . Jul. 14-dikén reggel adatta Cubiéres Gilis tudtokra a’ romagnolai va­gyontalan odabújdosottaknak , hogy­ vagy a’ várost hagyják el ’s térjenek vissza hon­­jokba , vagy pedig válaljanak szolgálatot az algíri táborban; azoknak a’ számokra, a’ kik inkább választották a’ hazatérést, e’nek végre hajtására szükséges segedel­mekről tétetett rendelés. Ezen bánás mód nagy' kedvetlenséget támasztott a’ frantzia Országlás ellen. Az érdeklett kibújdosot­­tak közül tsak 14-en válalkoztak az algíri táborba menetelre; a’ többek, minteggy 150-re telő szám, még elhatározatlan, hogy mi tévők legyenek.­ Ugy­an aznap reggel a’ frantzia hajós sereg fordúlatokat tett a’ tengeren , midőn szokása szerént 7 órakor estve onnan vissza tért, Artemi­sia fregata, Caravanne gabarra, és Eclypse brigg nagyon közel mentek a’ parthoz, ’s reménytelenül elfogyva szelek a’ sebes fo­­lyamú vízen , igen kevés hijja volt, hogy & la Volpe nevezett alatt ösmeretes zátony­ra nem illődtek, tsak a’ legénységnek hi­­degvérűsége, ’s gyakorlottsága mentette meg azokat. A’nakutánna emleget valamelly öszveszállalkozási viszálkodást Jul. 15-dike estvéjén , eggy frantzia tiszt és olasz ifjak között; de a’szóváltásnál egyéb követke­zése nem lett. Azután való nap (16-dikán) estve az a’ hír támadt estve a’ városban, hogy a’ következendő éjtszaka elfogatta­­tások fognak történni; e’nek megtudása végett két személy a’ katona kormányhoz ment, ezeket magokat fogták be, és I. Pa­­lazáb­a vitték. Azután eggy tiszt küldet­­tetett ki 30 közemberrel, hogy bizonyos Mariano Ricci lakását és tsapszékét­­ vi’sgál­­­ják ; de ott, azok közül senkit sem leltek , a’ kiket tulajdonképpen ke­restek. Egész éjjel jártak a’ városból a’ vigy­ázó örök , és több magános lakásokat fürkésztek ki. — Minthogy a’ romagnolai kibujdosottaknak magok elhatározására engedtetett idő még tegnap eltelt volt, ma azt a’ parantsolatot vették , hogy dél­után 3 óráig elhagyják a’ várost, a’ mint­hogy valóban sokan is mentek el hajón. Némellyek Konstantinápoly­ba , mások Egyiptomba szándékoznak , sokan válalkoz­tak volna az Algírba menetelre is készen, de ekkor már el nem fogadták kínálkozá­­sukat; 14-en mentek Ravennába. Úgy be­­szé­lik , hogy mind­ezek azon egyezkedés következésiben történtek így, a’melyet Gróf St Aulaire kötött Remelti Kardiná­lissal. Ma Campiletti tanátsbeli úr is el­ment Cubiéres Grlishoz , hogy a’ kibújdo­­sottak segellésére szükségesekről végezzen vele az előbbeni hirdetéshez képest; de azt a’ választ nyerte, hogy a’ Grlis e’ végett semmibe sem bocsátkozhatik, minthogy később egésszen más utasítást vett. Mons. Grosselini még e’dig sem érkezett Osimó­ba. Hírlelik , hogy 35 személyt fognak el, de még eddig csak 5 van befogva; sokan futás által menekedtek meg az elfogaltatástól.

Next