Hazai 's Külföldi Tudósítások, 1833. 1. félév (1-52. szám)
1833-06-26 / 51. szám
lsva. Máj. 30ikan. Sajnálkozva tapaszi gyakran az ágostai evang. (átáliában estans) egyházban, mint nyomorognak kás papok elhunytával özvegységre jó veseik ’s gyermekeik többnyire igen szerezhetett vagyonkájok mellett, sokszorennek nem létiben minden gyámoliltakül. Volt szó már többször , az élőkélyes szomorú alkalmak szemléltekor, miképeni könnyithetéséről, de mindztaszó vala hasonló a’ pusztában kiállz ’s így pusztán elhangzó; mig a’ legbb múlt évben nemes Sexty György, ben komlósi lelkipásztor, való tettel ’s aldával nem segíte némileg a’ szenvedő i. Ezen buzgó férfiú élte napjait hivatala a teljesitése közben kettőztetett erővel kosságra forditván gazdagságát nagyzra , ’s magtalan lévén a’mellett hogy élte szakadtáig számos árvát táplála , szentyafiait nevelteté, ’s a’ Hazának több polgárt teremte, végre is azon bölcs ntézettel halmozá érdemeit, minél fogva *ményit a’ Gömör megyei papi özvegyek okittatásukra rendelé. Ásómban e’ végromány külsőleg a’ megrögzött szokás ’sri rendelkezésekkel ellenkezni látszatismét akadályokba, szövődék, mig a’ águltnak rokonkeblü özvegye a’ valószi lanyt pótolandó, közkeresmény jussán dóbb ’s tökéletesb szerkezetű végrendelagyván , minden keletkezhető akadálylját szegé. Ennél fogvást a’ hagyomámegye egy jeles könyvtáron kívül mind 40 ezer ítban örökösül, miből* az elit özvegyek számára, gyámok v. segéd inalakitlat van jelenleg már az esperességi ügyelő Dráskóczy Sámuel úr pontos kora alatt, a’ bejövő törvényes kamatok itt czéljaikra fordittatnak , tudniillik az fogyott papi özvegyek sikerrel ápolgatók. k a.: Nagy Britannia. Junius 7d. az alsóház a’ négerek emancija iránt választottsággá változván, Szanírnak egy resolution jőve szóba, melly szerint a’ négereknek e’ törvény után születendő gyermekeik vagy azok, kik még nem hat esztendősek szabadok légyenek, ’s szüleiktől tápláltassanak. Hurae úr azt mondja , hogy a’ nyugotindiai érdekekkel a’ ház igen hirtelen módon bánik, ’s azt állítja, mielőtt ebbe törvény hozatnék, meg kellene halgatni a' gyarmatosokat; mert az tapasztalás bebizonyító, hogy szabad négerek munkája által lehetetlen czukrot készíteni, ’s azt javasolja , hogy a’ küldöttségek a’ szabad négerek munkája s a’nyugotindiai gyarmatok egyébb érdekeikről visgálatjaikat folytassák.. Fő oka Humeur ezen váratlan oppositiójának ,a ki egész éltében a’ rabszolgaság eltörültetése mellett vivott, úgy látszik abba van , hogy ez Angliának 20—30 milliómba fog kerülni, mit el akarna mellőzni. Dr. Lushington csudálkozik Hume ur viseletén ,’s azt mondja hogy javaslata csak a’ dolog kártékony elhalasztását okozná. Baring ur miután a’kormány javaslatát előadá halasztást,nem akar, ő ugyan az előadott rendszabásokat jókoriaknak véli, ’s azt hiszi hogy megbánás fogja követni ; de a’ kérdés elhatározása tovább nem halasztathatik. Szervárt úr azt állítja, hogy a’ nyugotindiai, gyarmatosok a’ kormány rendszabásait nem akarják gátolni; de azt vélik,, hogy nem kapnak elegendő kárpótlást.. Ennek 20 millióm fontból kellene állni, ’s 5 milliomot azonnal nekiek adni hogy a’ gyarmatok hitelét fentarthassák. Lord Howik úgy, véli: ha a’gyarmatosok veszteségűkért kárpótlást nyernek, úgy a’ rabszólgák azonnal helyeztessenek egész szabadságba. Stanley úr felel mind ezen észrevételekre ’s különösen Hume urnak igen érzékenyen , szemére dobbantja, hogy ha ez valódi véleménye,,az ülések kezdetén adta volna elő. De könnyű ki világosítani honnan jőnek igen hiteles tudósitási, sógorától a’trinidadi követtől, ki egy, a’ legnagyobb gyarmat birtokosok közűl. Erre igen hangos ka ezaj és tetszés támadott. Végre Stanley ur resolutioja,elfogadtaték. (Globe) General Camorino Londonba érkezett,’s hihető Oporsóba fog menni, hogy ott a’ lengyel légiót vezérelje..