Hazai 's Külföldi Tudósítások, 1833. 2. félév (1-52. szám)
1833-08-21 / 15. szám
( in ) thron sincs olly rendülhetetlen, mint az igazi constitutes fejedelmeké; és a’ millyen eltapodva és szétszaggatva volt Portugal darab időtől fogva, jelenleg egy egészen liberális rendszernek alapítása még a’ papok részéről sem találna annyi ellenállásra, mint jövendőben, ha a nemzet ismét nyugodalomra jutand, és minden szolgai érdekek régi álláspontjaikat elfoglalandják. Mindenesetre Nagybritanniának természeti befolyását mentül hamarébb és elhatározottabban oda kell intézni, hogy okos és mérsékleti lépést kezdjen egy ollyan helyhezetű fejedelem, mint Don Pedro, a melly helyhezet a’ legbölcsebbet is zavarba hozhatná... Ha Anglia eddig más politicát követett, ha azon iparkodott volna, hogy a’ portugáli királyné követőinek erőlködéseit gyöngítse, úgy Don Miguel magát tökélletesen megfészkelte volna Portugálban, természetesen idegenkedve az angol nemzettől, melly őt gyűlöli; vagy ha D. Miguel mind e’ mellett is meggyőzetett és Dona Maria betétetett volna Francziaország nyilvános vagy alattomos segedelmével, akkor a’ franczia kormánynak Portugálban Angliánál nagyobb béfolyása lett volna, és méltán is. Az Courier így ir ugyanazon tárgy felett : ,,A’ Don Miguel és Dona Maria közti háborúnak vége van; de ki legyen már most a’ regens ? Úgy látszik legtöbb jusa van ahoz a’ braganzai herczegnek, mint atyának és mint a’ kinek leánya melletti fáradozásainak szerencsés következése lett. Azok előtt, kik Don Pedronak Oportoban történt vitéz kiszállását és egy olly munkabéli béketörését magasztalják, melly soká remény kívülinek látszott, melly csak ő miatta kezdődett el és nála nélkül régen abba hagyatott volna, igazságtalan dolognak tetszik egyszerre megtagadni jussait olly thron gyámságához, mellyel ő hódított meg újra leánya számára. De olly különös helyhezete van a’ portugáli dolgoknak, hogy éppen az az ember, ki legalkalmatosabb vezére vala az expeditiónak, a regenségre legkevesebbet ér. Sajnálva mondjuk ki, mert a’ brasiliai ex-császár elleni közrágalmazásokban nem egyezünk, hogy a’ braganzai herczeg személyes Charaktere sem a’ portugáloknak, sem a’ külföldi kormányoknak nem nyújt kezességet az igazgatás okos vitele iránt, mit pedig azon nehéz környűlmények, mellyek közt Dona Maria a’ byronra jut, múlhatatlanul megkívánnának, ’stb. FRANCZIAORSZÁG. A’ Constitutionnel Juli 29kén a’ Sentinelle de la Nievre-nek egy czikkelyét ismétlé, melly szerint a’ministeri tanács elölülője, Soultmarsal , Neversen keresztül utaztában több tisztviselőket megkérdezett volna a’ felől: váljon a’ kamara feloszlatása esetében Dupin úr fogna-é ismét választatni. A’ marsai Nevers-ben csak a’ főispánt látta, mint a Moniteur írja, és köztök efféléről éppen nem volt szó. — Marseille-ben a’ júliusi évnapokon rendetlenségek történtek. A’ republicanusok, kik közzé sok veres nyakravalójú (respublicai ismertető jelű) carlisták elegyedtek, a’ főőr elébe egy szabadságfát állitottak fel a Carmagnole-t énekelve. A’ törvényhatóság a’ fát eltakaritatta és két osztály nemzetiőr sereget eloszlatott, mivel a’ zenebénáskodók közt nemzetiőrök is valának formaruháikban , e’ nemzetiőr pattantyússágtól pedig ágyújit elvétette. Másnap reggel a’ vizsgálatnál és estve is megújúlt a’ támadás; ismét szabadságra állitatott fel, mellyet ismét fegyveres erőnek kelle elpusztítania. Több ízben kiszegezett bajonettal, vagy lovag rohanással hajtatott széjjel a’ nyughatatlan csoport; de úgy látszik, hogy nagyobb szerencsétlenség nem történt. Sokan béfogattak. A’ legújabb Moniteur azt állítja, hogy a’ csendesség Marseilleben már helyreállott, a’ nemzetiőrsereg, kivéve a’ két eloszlatott osztályt, jelenvala a’ vizsgálaton, ’s hogy az nagy bényomást okozott és a’ lázítóknak minden kedvüket elvette. De a’ többi párisi hírlevelek azt erősítik, hogy éppen ezen vizsgálatnál mutatkozott leghangosabban a’ tett rendelések ellen kiabálás; kétnemzetiőr ezredesek, kik nem rég kapák a’becsületrend keresztjét, elbocsátásokat kérték, a’ tiszteknek egy nagy követségük a’ tett rendelések visszavételét sürgette ’stb. — Még utóbbi hírek szerint a’ csend egészen helyre állott. A’ sz. simonista apostolok Enfantin és Chevalier, kik 6 hónappal ezelőtt az erkölcs rontásáért esztendei fogságra ítéltettek, három más személlyel egyetemben, kiket a’júniusi lázzadás miatt 3 esztendei tömlöcz illetne, királyi megkegyelmezőparancsolat által szabadságokat visszanyerték. A’ Corsaire így elmélkedik: „egy carlista hírlap azt mondja , hogy Napoleon képszobra jobb oldalra hajlik és Francziaország ugyanazt cselekszi. A dologban annyi igaz van.