Hazai 's Külföldi Tudósítások, 1834. 1. félév (1-52. szám)

1834-04-16 / 31. szám

gróf Lichtenberg Miklós, Riepen­hoff Lajos, báró Christ József és Avril József. Őrnagyokká lettek kapitányságból : E­n­g­e­li­h­a­r Kajetan, gróf Nobili János, Binder Ig­nác­ , M­a­t­l­e­g­a Ferencz, D­o­b­r­o­w­o­f­s­k­y Já­nos, 11­enn­i­kar Lajos, Hasli­nger Jó­zsef, M­ü­l­l­e­r Károly, S­o­y­k­a János, F­i­s­c­h­er Károly, Müller András, Lauterbach József, báró Sternik Gusz­táv. Brasseur Sándor földmérő testi ezre­des , az ingenieur akadémiában professor, ugyan ez akadémia helybeli kormányzója lett. — C­o­ff­i­n Lajos a’ W­i­d­a­k­o­v­i­c­h gránátos ba­­talionához ; Zahorzansky Ferencz W­e­n­z báró gránátos batalionához, Fiedler József, Drever gránátos batalionához, mindnyájan őrnagyságból parancsnokokká neveztettek.— Roch­lit­z József pattantyús őrnagy Grátzba commandánssá neveztetett. — Nyugalomba hely­­heztettek: báró Goilner Aloiz feldmarsall helytartó; báró Neumann Miksa, Lang Filep, Koch György és báró Woeber János generalmajorok ; — Haas István, Oehm Fe­rencz, Schwaizer József, Drever Frid­­rik, és Mü­­n­s­ter­man­n Arnold alezrede­sek ; — S­c­h­a­u­p­e­r József őrnagy; — Pelka Erasmus, M­on­drey József, Eymann Jó­zsef, és gróf Stubik János kapitányok. — Külföldi rendeket, azoknak viselhetésére leg­­fensőbb engedelemmel együtt nyertek: Gróf Hardegg Ignácz, a’hadi tanács alpraesiden­­se, a’ parmai Const. Sz. Gy­örgy nagy kereszt­jét; Szász-Koburgi ’s Gothai herczeg Ferdinand, feldmarsall helytartó, a’ belga Leopold és Szász-Erneszti herczegi ház nagy keresztjét; báró Wieland György feldmar­sáli helytartó a’ lengyel fejér sas rendjét; Z­a­ni­ni Péter ezredes a’ Sz. Wladimir rend 3dik osztályát; báró Mylius ezredes a’ nagy Sz. Gergely pápai rend közép keresztjét. NAGYBRITANNIA. Az Albion Plymouthból Mart. 26d. ezeket jelenti: „Ed­i­n­burg­h város 74 ágyús linea hajó csötörtökön a’ közép tengerre vitor­lázott. A’ Rodney rendeletet fog kapni. A’ 92 ágyús N­i­I jövő Júniusban tengerre bocsát­­tatik; nagy szorgalommal dolgoznak ennek és a'* 36 ágyús P­i­k é­n­e­k kikészítésén. A’ 20 ágyús György, 74 ágyús Hindostan, 36 ágyús Flora, és 16 ágy­ús Sappho most épí­t­tetnek. A’ 104 ágyús Im pr­eg n­a b­­­e paran­csolatot vett kikészítésének siettetése iránt, hogy majd utasításait általvehesse.“— London városa községének tanácsa egyik gyűlésében Rósz kapitányt polgártussal ajándékozta­ meg. Brunei ur a’ Themse alatti út építését ma­gára vállalt társaság egyik ülésében jelenté, hogy­ ha a­ szükséges pénzt megkapná, e’ mi­vel, úgy hiszi, három esztendő alatt elvégez­hetné. Berlini hírlapok Londonból Mart. 27 d. e’ levelet közük: ,,A’ felső ház Apr. 14ig, az alsó pedig Apr.­llig elhalasztatott. Lord A­l­­thorp még sem lábbadt­ fel a' köszvényből, ’s a’ tized iránti javallata elmaradt; de Apr. 15d. szándékozik azt a’ ház evbe terjeszteni. Apr. 17d. a’ kormány nézeteit adja­ elő az angol sze­génység törvényeiről. Apr. 15d. fog a’ házadó eltörlését illető bili is másodszor felolvastatni, ’s alkalmasint oppositio nélkül. Cambridge universitásának kérelmét ismét két délután vi­tatták, mit elkerülhettek volna, mert e’ tárgyi­ban Apr. 17kére két indítvány jelentetett az alsó h­áz journálaiban. De mindenik fél vagy ott a’ tagoknak Husvét ünnepeire olly matériákat adni, mellyek által még inkább elkészülhetnek az e’ tárgy feletti szavazásra, minthogy ez ügye legelőször most jőve szóba. Coubbett és ()’ Connell ez alkalommal épen úgy szólott, mint Hunt a’ reformbu­l mellett szólani szo­kott, ‘s olly módon, hogy a’ dissenterek azt nekik meg nem köszönik , jóllehet közel jártak az igazsághoz Az első hasztalannak vélé azt, ha csak nehány­ pontok engedtetnek­ meg a’dis­­sentereknek, mert ők még sem fognának addig nyugodni, mígnem a’ püspöki egyházat saját egyházokkal egyenlővé tétetni látandják. (­’ C o­n n e­­ beszédéből nyilván lehetett észreven­ni, hogy­ ő az egyetemek jussát azon jószágok­hoz, mellyeket nekik a’ parlament 300 esz­tendő előtt adott­ által, egyedül az egyház javára koránt sem esmeri­ el, ’s a’ katholi­­kusok azokhoz még most is számot tar­tanak , mert a’ parlamentnek jussa van azokat, mellyeket ő nemzeti tulajdonnak tekint, máshová fordítani. Sir R. Peel és J. Inglis ennek hathatósan ellenmondottak, ’s a’ nemzet gondolkodó része kétségen kirű­l az ő pártjo­­kon áll. De most nem ez a’ tulajdonképi kér­­­­déspont, azon tekintetben, mellyre nézve

Next