Hazai 's Külföldi Tudósítások, 1835. 1. félév (1-52. szám)
1835-01-28 / 9. szám
/1/.,V77.V 1S30. 9. Szám. HAZAI S KÜLFÖLDI TUDÓSÍTÁS© 1L Szerdán Boldog-Asszony hó’ 28dik napján. MAGYAR- ÉS ERDÉLYORSZÁG. Ő cs. k. Felsége Január 16diki legfelsőbb határozata által m. k. udv. első alkanczellár Vicsapi báró Malonyay János : Exclát királyi ajtónállók mesterévé (Janitorum Regalium Magister) méltóztatott kegyelmesen kinevezni. A cs. k. Felsége Január 3dikán költ legfelsőbb határozata által Erdélyben tisztib. kormányszéki írnok Frank Károly urat, ugyanott tisztib. kormányszéki concipistává méltóztatott kegyelmesen kinevezni. Pozsony Január 23dikán. A’ tegnapi 285d. országos illésben a’ főrendeknél felolvastatott az úrbéri Illdik czikkely 6 és 7dikásait illető viszonüzenet, mellyben a’ fő tábla úgy véli, hogy minekutánna mind a’ két táblának megegyezésével a’ bolt jusa a’ földesúri igazak közé számoltatott, bolt nyithatásra szabadságot csak a’ földesúr adhat. Hogy mindazáltal e’ dologban a’ földesúri önkény, a’ k. kir. leírás értelmében és az alsó tábla kívánatihoz képest, határok közé szorítassék, ha a’ földesúr a’ helyhez, szükséghez és a’ lakosok hasznához képest elegendő boltok nyitását gátolná, vagy szerfeletti, ’s a’ nemzeti szorgalomra és kereskedésre nézve káros hatású váltság-bért kívánna azoktól, az eféle igazságos panaszok elhárítása ’s orvoslása az illető törvényhatóságok kötelessége leénd. Az V czik. 6 §. és VI czik. 1 §ra nézve már semmi nehézség sem maradt fen. A’ T. Kir. és RR. e’ napokban kerületi tanácskozásokat tartanak. Az erdélyi országgyűlési Rendeknek ő C9. kir. Felségéhez múlt év December 23tól intézet alázatos felírások. Azon akadályokon, mellyek részint a’ haza törvényes állapotának gyökerébeni megrázkódtatásából , részint némi közben jött környülmények ellenző befolyásából eredtek, és a’ mellyekkel ezen országgyűlés kezdete óta szakadatlanúl küszködtünk, áthatolván ’s minekutánna az országos elnököt és itélő mestereket innepélyesen felesket-EU. Felesztendőtak volna, a’ több sarkalatos és diplomatikai hivatalokra való választást megtenni sietvén, midőn azoknak, kik az 1791beli Ilik törvényczikkely értelmében országgyűlési üléssel ’s szózattal bírnak, lajstromát készíteni akarták volna,mit az országos elnök és itélőmesterek választása alkalmával, az országgyűlésének rendes előlülés és tollvivőség alatt mentős előbbi elkezdhetését tartván szemünk előtt akkor elhalasztottunk volt) nagy bámulással vettük észre, hogy a’ királyi hivatalosoknak, e’ végre az ország levéltárából kivett lajstroma, hitelesítés (authentia) ’s következőleg törvényes hitelesség nélkül merőben szűkölködik. Mert noha az idei 1321 számmal jegyzett udvari Rendelés emlékezik is arról, hogy a királyi hivatalosoknak valamelly lajstroma hozzá mellékelve lett volna, de hogy ezen elünkbe adott lajstrom abba zárva soha sem volt, ’s nagyságát és fogását tekintetbe véve nem is lehetett, mindjárt első látásra kitűnt. Minthogy továbbá az említett lajstromnak, mellyen az udvari szám sincs feljegyezve, írás módja nyilván olly leíróra mutat, ki sem magyarul sem deákul nem tudott, miilyen az erdélyi udvari Cancellarián nem lehet, azt annyival is biztosabban terhes gyanú alatt lévőnek, vagyunk bátrak állítani, mivel maga az említett udvari rendelés is soha lepecsételve nem volt, ’s kelés e hónap nevében különböző kézzel és fontával tett változtatás jeleit mutatja, a’ mint ezeket magokból az eredeti levelekből, mellyek mint nekünk jelentetett, a’ Kormányszék i. e. 13618 szám alatti tudósítása mellett Felségednek felküldettek, maga kegyesen átlátni méltóztatik. — A’ legfelsőbb akarat nyilatkozásának tudatra juttatásában ejtett ezen vastag gondatlanságot mint illő, Felséged királyi fenyítésére hagyván, nem fojthatjuk el csakugyan az iránti fájdalmunk kijelentését, hogy a’ királyi hivatalosok létezése kétség alá hozatván, ’s azoknak számosabb része az országos tanácskozások további folyamatjában részt venni önként nem akarván , országgyűléseink újból csak alig megkezdett