Hazai 's Külföldi Tudósítások, 1835. 2. félév (1-52. szám)

1835-12-02 / 45. szám

( 356 ) é­ dekeinek biztosítása végett, nem aggódtatnak az­zal , hogy a’ két status valóban össze fogna há­borodni.“ A’ Times így ítél: „Parisban minden­féle színű hírlapok nagy figyelmet fordítnak a­, amerikai ügyekre. E’ pillanat szerencsétlenül vá­lasztatott a’ rabszolgakérdés visítására. Az illy­es czikkelyek szerzői, felingerlődve a’ minapi ese­tek által, barátságtalan érzelmet árulnak­ el az egyesült statusok eránt. Mindazáltal remélhetni, hogy a’ franczia hírlapok észrevételei az atlanti tengeren túl nem igen fogják nevelni a­ két or­szág közt támadt viszálkodást. Beküld igyekezet ugyan nem mutatkozik, ’s a’ franczia sajtó el­lenzeni látszik a’ békülést, mégis Parisban kö­­zönségesen hiszik, hogy új praesidens választá­sa után szép móddal fog az ügy eligazítatni.“ A’ Morning­ Chronicle ezt jegyzi­ meg: „Az amerikai ügyvivő eltávozása nagy alkalmatlanságot okoz a’ franczia kabinetnek, nem éppen a’ háború fé­lelme miatt, hanem inkább azért, hogy kikötői­ben költséges készületeket kell tétetnie; pedig a’ gazdálkodó követkamara elibe pótolt budget­­tel lépni, nem igen örvendetes dolog a’ kor­mányra nézve.“ Hasonló értelemben nyilatkozik a’ Courier is: „Barton úrnak Parisból elútazása és a’ franczia ügyvivőnek Washingtonból vissza­hívása sok beszédre ad ugyan alkalmat, de a’ közönséges nézet szerint, a’ fenforgó puszta eti­ketté nem fogja a’ két status barátságos viszo­nyát megzavarhatni. A­ kereskedés fontossága ha­talmasabb békítő, mint a’ legbékésebb érzelmű statusférfiak. Francziaország és az egyesült statu­sok közt igen szövevényes és sokféle érdekeket főzött a’ kereskedés, mellyek mindenek előtt tekintetbe jőnek, ’s a’ királyi méltóság és nem­zeti becsület ódivatú sugalmait lefontolják.­ A’ portsmouthi Hampshire­­ Telegraph így ír: „A’ francziák Toulonban hét liniahajót ké­­szítenek­ ki, ’s ennek következésében Pantaleon hajó nov. 13 dikán parancsolattal induland innen Russell, Malabar és Hastings, 74 ágyús liniaha­­jókhoz, hogy tüstént sir Josias Rowley hajósere­géhez menjenek Máltába; a’ 90 ágyús Rodney is mielőbb felvitorláztatik ’s a’ közép tengerre küldetik. Spanyolország déli partjainál most kö­vetkező hadi hajók állanak: Malabar, Endy­­mion, Tribune, Childers, Jaseur és Clio. Izland több vidékeiről ismét vérengzések hallatszanak, mellyeket az orangisták katholiku­sokon ’s ezek viszont amazokon követtek­ el. A’ katholikusok igen buzgón fizetik az O'Connell­­adót, ’s némellyek már a’ szabott nap előtt le­rótták tartozási­kár. Az adó rendesen a’ kápol­nákban szedetik istentisztelet után. Dr.­­Murray, dublini katholikus érsek, eleinte ellenzette az a­­dózást, most pedig 10 ft. stlgt fizetett. Az idei jövedelem rá fog menni 20 ezer ft. sterlingre. Bath város demokratiai érzelmű választói képviselőiket, Palmer generált és Roebuck urat nov. 1 Idikén megvendégelték, melly alkalommal az említetteken kívül Napier ezredes és Llume úr hosszú beszédeket tartottak, mikre nézve a Ti­mes így nyilatkozik: „Bristolban a* Russell lord tiszteletére adott lakomakori beszédek a S­quasi- Melbourne kabinetet védelmezték ’s dicsérték, de már a’ bathi ünnepély szónokai után ezt nem mondhatni, mert igen bajos volna kiokoskodni, ezen urak közül némellyeket, értjük Napier és Hume urat, miként számolhat a­ Whigministerium politikai rendszerének baráti közé, vagy olly kormánytól, mellyel a’ parlamenti vagy néppárt a’ fő elvekre nézve világos ellenkezésben áll, mi­ként lehetne tartós rendszabásokat vagy állandó­ságot reményleni. Napier ezredes parlamenten kívül nem csekély orgánuma a’ túlságos szabad­­elműségnek, ’s a’ ministerium és ország helyze­tének meghatározásakor őt szintúgy tekintetbe kell vennünk, mintha neki valamellyik parla­menti hátban ülése volna. Russell lord ezelőtt két három héttel az organikus változások elleni érzelmét kijelentette, ’s egyenesen azokra czél­­zott, mellyekkel a’ felső ház fenyegettetik; most pedig Napier ezredestől e’ szavakat halljuk : „egy­kor Anglia felső ház nélkül is tudott magán se­gíteni, s a’ nélkül most is ellehet,“ Hume úr pedig illy nyilatkozást teszen: felső háznak felelet terhe alatt kell lenni,“ vagy más szóval választatnia kell, ezekből láthatni az összeférhe­tetlen tanulmányok különös egyesületét, melly az alsó ház tarka többségében mutatkozik. A’ la­komai elnök azt mondá, hogy Russell lord és sir J. Hobhouse is várattak. Gondolhatni, mi­ként halt volna el a’ nemes lord és érdemes ba­ronet, Hume úr szájából azt hallván, hogy a­ felső háznak szüksége van az organikus válto­zásokra, mellyeknek Russell lord személyesen ’s nyomosan ellenmondott. Azonban a’ tervre, mel­­lyet a’ ministereknek legalább egy része fejében

Next