Hazai 's Külföldi Tudósítások, 1835. 2. félév (1-52. szám)

1835-12-02 / 45. szám

­két elillant személy, kik a’ per kezdete után fogattak­ el), St. Etienne, Grenoble, Chalons, Ar­­bois, Besançon és Paris vádlottak Ezek közül 40 az igazság keze közt van, 38 a­ per folyta alatt elszökött, 23 pedig jul­­lidikén illant­ el. Az ülés 2­ órakor kezdődött 110 pair jelenlété­ben. Offroy, egyik lyoni vádlott, nem felelt né­ven szólítatására. A­ fő ügyvéd elkülönözni javas­­lá el vétkeseket, úgy hogy előbb Lunéville és Epinal, ezután St. Etienne, Grenoble, Arbois , Bisanton, Marseille és Lyon, utoljára pedig Pa­ris vádlottinak ügye vétetnék­ fel. Az elnök kér­dő a­ lyoniakat, kit választottak védlökjöknek. Olfroy ismét nem felelt, s Tonnet úr rendelte­tett mellé ; Pominier Ploque urat választotta; de mivel az ügyészek ’s némelly vádlottak kifogást tőnek a’ per elválasztását illető főügyvédi javas­lat ellen, mit nem vártak, ’s ellenvetésekre nem készültek, annak eldöntése máskorra halaszta­­tott; mi­után a’ pairszék titkos biztossággá vál­tozott, s Portalis úr tudósításának, Fieschi me­részletéről, első szakaszát hallgatta ki, melly­­nek olvasása harmadfél óráig tartott. Említettük már, hogy a’ Journal des trebats melly egész kiterjedésében közlé Miklós császár­nak a’ varsói tiszthatóság küldötségéhez intézett beszédét mint támadá-meg a’ császárt e’ mondott beszédért, mellynek hitelessége azonban mind eddig bizonytalan. Kikelése a’ nevezett journál­­nak heves ’s sértő; egy párisi levél háromféle o­­kát gyanítja e’ nevezetes czikkelynek. Az első szerént Lajos Filep és a’ doctrinairek otthon meg erősítvén a' csendességet, elhallgattatván a* respub­likát, most már a’ külső politikát igyekszenek mozgásba hozni Mások úgy vélik, hogy Russzia ellen szövetkezés készülne Anglia és Francziaor­szág részéről. Egy harmadik nézet ministeri szö­vevényt lát a’ journal des Debats revolutiós szaval­ásiban Az angol hírlapok épen úgy mint a’ journal des Debats, vagy még tüzesebben kel­­nek­ ki Miklós császár ellen. Csupán az Albion, az ultratory - hírlapok egy­ike fogja Russziának pártját. A’ Times nagyobb fontosságúnak tartja a’ varsói beszédnél az od­­­ladiki ukázt, melly ál­tal a’ lengy­el számüzöttek temérdek jószágai több orosz generáloknak ajándékoztattak. Mostanában köz figyelmet vont magára egy, a’ Seinei assisek előtt folyó per, mellynek tár­gya, egy özvegy asszonyon és fiján elkövetett gyilkosság, ’s egy kereskedő legény ellen gyil­kos merészlet. A’ fő bűnös neve Lacenaire, ki becsületes házból származott, kedvező környüle­­tek közt lépett a’ világba, de csak hamar elfajult. Valami csekély összehobzódás miatt Constant Ben­jamin unokaöccsét párviadalra hívta ’s megölte; így minden pálya elzáratott előtte. Egyszer csa­lárdságért ítéltete­tt meg, ’s büntetését kiáltván, lo­pással kereste kenyerét. Lacenaire könyv nélkül tudja a’ latin és franczia költőket, sőt a’ hírla­pokba is írogat. „Egy tolvaj kérelmét a’ király­­hoz“ is ő írta, mellyet Pagnerre könyváros a’ republikánus dalok gyűjteményében kiadott, ’s érte megítéltetett. A’Tribuneben , Prolétaireben , Bon Sensban több munkák jelentek­ meg tőle, ’s e’ czímű czikkely: „Francziaország börtöneiről ’s büntető rendszeréről.“ Ő a’ mostani társasági állapot áldozatának hiszi magát, ’s rajta bosszút akar állani. Ártatlanok haltak­ meg keze alatt; hi­deg vérrel leskelődött áldozati után. A’ világban miveit csinos férfiként tünt­ elő. Hidegvérű­ségét az igazság keze közt is megtartja, bűntársainak csak azokat választja, kik iránta hűtelenek va­­lának. Saját elvetemedetségét úgy beszéli­ elő, mintha valami idegenről szólana. A B­lury har­madfél órai tanakodás után Lacenairet és bűntár­sát Avrilt (ki ugyan mindent tagadott , de nyo­mós vallomások tétettek­ ellene) gyilkosságban ’s lopásban, a’ harmadik bűntársat pedig, Fran­­coist, gyilkos merészletben, de enyhítő környüle­­tek közt, bűnösöknek nyilatkoztatá. A’ törvény­szék Lacenairet és Avrilt halálra, Francoist élet­­hoszi fenyítő munkára ítélte. Nov­­ladikén a’ politia minden bérlakos házakat véletlen megmotozott Parisban, ’s 120 személyt fogott el, kik közt több elillant meg­ítélitek valának. Midőn Lacenaire és bűntársainak Paris assi­­sei előtt folyt pere a’ köz figyelmet magára von­ta, ugyanakkor Calvados megye assisei előtt egy nem kevésbé érdekes, különösen psycholo­­giai tekintetben fontos per forgott­ fen. Bizonyos La Riviere nevű ugyanis anyját, 18 évis húgát és 8 esztendős öccsét meggyilkolta. E‘ tét’ indító oka igen különös ’s lelki betegségre mutat. La Rivierenek az at­ya rész életű feleségétől elvált, 's külön házban, de vele egy faluban lakott, ’s

Next