Hazai 's Külföldi Tudósítások, 1835. 2. félév (1-52. szám)
1835-12-02 / 45. szám
két elillant személy, kik a’ per kezdete után fogattak el), St. Etienne, Grenoble, Chalons, Arbois, Besançon és Paris vádlottak Ezek közül 40 az igazság keze közt van, 38 a per folyta alatt elszökött, 23 pedig jullidikén illant el. Az ülés 2 órakor kezdődött 110 pair jelenlétében. Offroy, egyik lyoni vádlott, nem felelt néven szólítatására. A fő ügyvéd elkülönözni javaslá el vétkeseket, úgy hogy előbb Lunéville és Epinal, ezután St. Etienne, Grenoble, Arbois , Bisanton, Marseille és Lyon, utoljára pedig Paris vádlottinak ügye vétetnék fel. Az elnök kérdő a lyoniakat, kit választottak védlökjöknek. Olfroy ismét nem felelt, s Tonnet úr rendeltetett mellé ; Pominier Ploque urat választotta; de mivel az ügyészek ’s némelly vádlottak kifogást tőnek a’ per elválasztását illető főügyvédi javaslat ellen, mit nem vártak, ’s ellenvetésekre nem készültek, annak eldöntése máskorra halasztatott; miután a’ pairszék titkos biztossággá változott, s Portalis úr tudósításának, Fieschi merészletéről, első szakaszát hallgatta ki, mellynek olvasása harmadfél óráig tartott. Említettük már, hogy a’ Journal des trebats melly egész kiterjedésében közlé Miklós császárnak a’ varsói tiszthatóság küldötségéhez intézett beszédét mint támadá-meg a’ császárt e’ mondott beszédért, mellynek hitelessége azonban mind eddig bizonytalan. Kikelése a’ nevezett journálnak heves ’s sértő; egy párisi levél háromféle okát gyanítja e’ nevezetes czikkelynek. Az első szerént Lajos Filep és a’ doctrinairek otthon meg erősítvén a' csendességet, elhallgattatván a* respublikát, most már a’ külső politikát igyekszenek mozgásba hozni Mások úgy vélik, hogy Russzia ellen szövetkezés készülne Anglia és Francziaország részéről. Egy harmadik nézet ministeri szövevényt lát a’ journal des Debats revolutiós szavalásiban Az angol hírlapok épen úgy mint a’ journal des Debats, vagy még tüzesebben kelnek ki Miklós császár ellen. Csupán az Albion, az ultratory - hírlapok egyike fogja Russziának pártját. A’ Times nagyobb fontosságúnak tartja a’ varsói beszédnél az odladiki ukázt, melly által a’ lengyel számüzöttek temérdek jószágai több orosz generáloknak ajándékoztattak. Mostanában köz figyelmet vont magára egy, a’ Seinei assisek előtt folyó per, mellynek tárgya, egy özvegy asszonyon és fiján elkövetett gyilkosság, ’s egy kereskedő legény ellen gyilkos merészlet. A’ fő bűnös neve Lacenaire, ki becsületes házból származott, kedvező környületek közt lépett a’ világba, de csak hamar elfajult. Valami csekély összehobzódás miatt Constant Benjamin unokaöccsét párviadalra hívta ’s megölte; így minden pálya elzáratott előtte. Egyszer csalárdságért ítéltetett meg, ’s büntetését kiáltván, lopással kereste kenyerét. Lacenaire könyv nélkül tudja a’ latin és franczia költőket, sőt a’ hírlapokba is írogat. „Egy tolvaj kérelmét a’ királyhoz“ is ő írta, mellyet Pagnerre könyváros a’ republikánus dalok gyűjteményében kiadott, ’s érte megítéltetett. A’Tribuneben , Prolétaireben , Bon Sensban több munkák jelentek meg tőle, ’s e’ czímű czikkely: „Francziaország börtöneiről ’s büntető rendszeréről.“ Ő a’ mostani társasági állapot áldozatának hiszi magát, ’s rajta bosszút akar állani. Ártatlanok haltak meg keze alatt; hideg vérrel leskelődött áldozati után. A’ világban miveit csinos férfiként tünt elő. Hidegvérűségét az igazság keze közt is megtartja, bűntársainak csak azokat választja, kik iránta hűtelenek valának. Saját elvetemedetségét úgy beszéli elő, mintha valami idegenről szólana. A Blury harmadfél órai tanakodás után Lacenairet és bűntársát Avrilt (ki ugyan mindent tagadott , de nyomós vallomások tétettek ellene) gyilkosságban ’s lopásban, a’ harmadik bűntársat pedig, Francoist, gyilkos merészletben, de enyhítő környületek közt, bűnösöknek nyilatkoztatá. A’ törvényszék Lacenairet és Avrilt halálra, Francoist élethoszi fenyítő munkára ítélte. Novladikén a’ politia minden bérlakos házakat véletlen megmotozott Parisban, ’s 120 személyt fogott el, kik közt több elillant megítélitek valának. Midőn Lacenaire és bűntársainak Paris assisei előtt folyt pere a’ köz figyelmet magára vonta, ugyanakkor Calvados megye assisei előtt egy nem kevésbé érdekes, különösen psychologiai tekintetben fontos per forgott fen. Bizonyos La Riviere nevű ugyanis anyját, 18 évis húgát és 8 esztendős öccsét meggyilkolta. E‘ tét’ indító oka igen különös ’s lelki betegségre mutat. La Rivierenek az atya rész életű feleségétől elvált, 's külön házban, de vele egy faluban lakott, ’s