Hazai 's Külföldi Tudósítások, 1836. 1. félév (1-52. szám)
1836-01-06 / 2. szám
( 11 ) ringet, ha az izlandi sajtónak hihetni tömhet évenként zsebébe ! Micsoda veszélynek tette ki magát hazájáért ? Mi a’vohigeket s torokat illeti, legyen szabad azt mondanom, hogy mind a’ két részről sokak iránt legnagyobb tisztelettel és barátsággal viseltetem, ’s mint pártot egyiket sem veszem tekintetbe. Politikai harczom a’ várhelyek ellen volt irányozva, ’s hála az égnek megértem azok eltemetését. Miután ezek elhaltak , vége ellenkedésemnek is Azt vrték szememre, hogy nem udvariasan fogadom a’ választók küldötségeit; ezt nem tudtam, legalább ez nem volt szándékom’s csodálom, miként tulajdoníthatott nekem valaki illy szándékot. A’ népet sem neveztem sohase, csőcseléknek ; utálom e’ kifejezést ’s szeretet nélkülinek tartom , bár melly alávaló ’s elfajult emberekre alkalmaztatnék is az. A’ titkos szavazást szóval és tettel gyámolítottam mindég, azt a’ legilőbb, rendesebb és kényelmesebb módnak tartottam, noha olly szőrnyü hasznokat, mint némellyek, tőle nem reméltem. A’ v orosz reformbillre пегле hajlandó vagyok azt hinni, hogy jobb lett volna a’ régi testületeket eltorhni, a’nélkül hogy újak tétettek volna kepökre. Elsébiránt parlamenti helyemről le nem mondhatok , ha hár akarnék is, míg választóim többsége által fel nem szólhatom. Különben szökevénynek látszanám enmagam előtt, ki a’ választók sokasága eránt helytelenül cselekedett, ’s ennél fogva elhatározott akaratom e’helyet minden rágalom és áskálódás ellenére is rendíthetetlenül megtartani. A Westminster választói elbocsáthatnak engem, ha akarják, de én szökesénként nemomítok el a’ nélkül hogy őket korán ne tudósítanám, hogy idejük legyen tetszésük szerinti rendeletet tenni.“ A’ Standard sir Fr. Burdett mostani képzeténél fogva a’ nép kegyének bizonytalanságáról így vizsgálódik: „Szomorú gondolat ébred az emberben , sir Francis Burdettnek és Brougham lordnak mostani képzetét összehasonlíta a’ tisztelettel, mellyben e’ két statusfél íit tíz év előtt tartották az alsó néposztályok. Fgyikök sem von hűtelenné az elvekhez, mellyeket 1825-ta állották , mégis előbbi tisztelőik kegét annyira elvesztették, hogy Burdettet egyetlen egy sem védelmezi a’ szabadelmü sajtó közül, Brougham pedig alig talál egy védelmezőt. Ha tíz év előtt kérdezők ла!а, kik igazgatják a’ reform ügyét, nem e lett volna-e a’ felelet: Sir F. Burdett és Brougham úr? Ha most tudakozzák az 1832diki reform valódi szerzőit, nem ismét sir F. Burdett és Brougham lord lesznek-e azok ? Mégis ők letétettek, és pedig ki által? Melbourne lord által, ki öccsét Westminsterben lory kandidátusnak állítá ki, ellenére a’ reform érdekinek ; Palmerston lord , egy 1826diki megátalkodott tory által; Glenelg lord, egy még átalkodottabb 1825- diki tory által; Russell lord, az elpusztult választó hepeknek ugyanazon évbeli apologetája által. Ezek a’ kormányzók, kiket a’ köz nép Burdett és Brougham hepéré választott; ezek a’ te istenidók Izrael.“ A’ földbirtokosok Londonban dec. 15dikén összegyődvén a’ földmivelő osztály szükségén segítő rendszakápokról tanácskozni, Stanhope lord következőleg nyilatkozott: „Én mindég azok közé tartoztam, kik a’ gabonátok ének változtatását határozottan ellenzették. Bár milly ártalmas legyen is az elv, melly az idegen gabona behozását átaljában megengedi, még sem állíthatni azt, hogy a’ mostani elnyomott állapotnak oka a’ fenálló gabonatönének volnának, mert az ár közelébb olly csekély, a’ vám pedig olly nagy vólt, hogy azt tilalomhoz lehete hasonlítani; az ok amaz oktalan végzetben fekszik, melly „Peel bilijének“ mondatik, s melly által az ország valutája meg'sáltoztatott (nagy tetszés). Ezen ocsmány ragadozásnak tulajdonátétel szelíd név adatott. Felszólítok mindenkit, mondjon nekem más módot a’ földmbelő szükségének enyhítésére, mint a’ statusadósságnak leszállítását az előbbi árra, vagy megfordítsa az árnak az adóssággal egyenlő fokra emelését. Én ellenzeni fogom a’ szabad gabona kereskedés rendszerét. Hogy a’földmívelők parlamentekbe terjesszék szükségüket é s biztosság kinevezéséül beérjék, ezt mm tartom elegendőnek, hanem segedelmet kell a’ parlamentül kérniük. A’ Morning Chronicle állítása szerint dr. Beaumont, ki a’parisi áprilisi vádlottak közt van ami) ha elbetegesedett az egészségtelen börtönben hogy Fia szabadon bocsátatnék is nehezen nyerni vissza egészségét; a’ francziák korán se tiszta nép. ’s St. Belagie legrondább börtöneiknek egyike. Cumberland herczeg Berlinből oct. 12 sikere az orangisták longfordi nagy logójához egy levelet írt, mellyben biztosítja azokat, hogy ő mindenkor az orangista egysídet ebeihez ragaszkodva cselekszik, és valamint boldog emlékezetű attya Zildik György őt és minden gyermekeit ez okfőkben nevelte, úgy ő is fiát ugyanazokban neveli. Ez ebektől soha egy jólával sem fog eltávozni, hogy a’ sztbevéneknek engedne, melyek csak a’ status-rendet forgatnák fel, és a’ szép constitutio maradványit,éhben minden angol kedély lehet ’s melly Europa csodálkozását лоп]аmagára, akarnák semmiré tenni. Valódi gondolóra vegyék azonban minden egyesületi tagok, hogy