Hazai 's Külföldi Tudósítások, 1836. 2. félév (1-52. szám)
1836-11-30 / 44. szám
( 351 ) Htott angol tengeri katonák visszavitettek hajóikra; a királyné Lissabonba jött Belem kastélyból; a constitutio győzedelmeskedett ’s Sa da Bandeira első ministerré neveztetett. Passos és Castro urak a’ belső és igazsági ministerséget tovább is megtartják. A’ többi helyek még betöltve nincsenek. A’ királyné köszöni a’ nemzeti őrségnek, hogy másodszor is kivívta az 1822 d. constitutiót! Nov. Sdikán Lissabon tökéletes csendben vala. TÖRÖKORSZÁG. A’ török statusújság oct. 30dikán környűletesen leírja a’ Galata és Konstantinápol közt épült új hídnak od 20kán történt ünnepélyes megnyitását ; miként t. i. az említett napon nagy udvarlás tartatott a’ suhannál, mellyre a’ vezérek, főméltóságok ’s főtisztviselők meghívattak, s annak végeztével Isab Iskelessibe mentek, hol a’ suhan is megjelenvén, egy pompás sátor alatt fogadá-el az alattvalók üdvezlését; miután a’ szokott könyörgések elmondattak, ’s az áldozati barmok leölettek, a’ suhan , temérdek gyalog sokaságtól kísértetve, ’s a’ fegyvertár előtt horgonyzó hajók ágyudurrogási közt, keresztüllovaglott a’ hídon. E’ híd 600 török rőfnyi hosszú, ’s olly széles, hogy két szekér, két terehhordó állat, és két gyalog ember, kényelmesen elmehet egymás mellett; két boltíve van, mellyek alatt a’ csónakok ’s dereglyék átjárhatnak , a’ nagyobb hajók keresztülmenetelekor pedig felnyittatik a’ híd. Pertew basa, belső minister, ki jeles költész, ez alkalomra verseket készített, mellyek a’sultánnak úgy megtetszettek, hogy azokból egy chronogrammát a’ Galatában építendő új kapu felibe parancsola tétetni. — A’ sultan Halil basa palotájából od. 28kán a’ beschiktaschi serailba költözött át. — A’ főváros egészségi állapotja, nov. 2ki tudósítások szerint javulni kezdett, mire a’ bő essőzés, és a’ zsibvásár eltörlése, hol pestisben megholtak’ ruháji is áruitattak, nem keveset tőn. LENGYELORSZÁG. A’ boroszlói újság Varsóból nov. lzkáról írja, hogy Bialowicz erdejében, III August király fényes bölény-vadászatai óta, mellyek emlékezetét egy a’ rengetegben 1753ban emelt kő obelisk most is fentartja, i. e. oct. 12kéig senkise vadászta a’ bölényeket, mert azokat meglőni, halálos büntetés alatt tiltva volt. Dolgorukon hg. a’ tartomány főkormányzója, az említett nap ünnepies vadászatott tartott, mellyre közel ’s távol vidékekről sok vendégek gyültek össze. A’ vadászok és hajtok mintegy kétezeren voltak. A’ mint a’hajtok adott jel után zajogni kezdtek, nem sokára 3 darab bölény nagy robajjal ment az altán felé, melly a’ herczeg ’s vendégei számára fából készítetett, de a’ távolság miatt egyet se lehetett elejteni. Darab idő múlva ismét 6 darab állott meg az altán előtt, ’s al hg. és vendégei a’ bikát közülük meglőtték, melly még valami 200 lépésnyi futás után esett el a’ vadászok ’s vadászkürtök harsogó rivarja közt. A’ bialowiczi erdőben termő tómka nevű fű legkedvesebb eledele a’ belényeknek, melly télben az erdő több helyein boglyákba rakatik számukra, különben mind elvesznének ’s nem szaporodnának; és ez az oka, hogy belény ezen erdőségen kívül másutt sehol se találtatik Az említett fűnek jó illatja van, melly közé keserű mandola szag is vegyül, kivált ha megszárad. A’ bölény koponyája s feje pézsma szagu, melly agy velejéből jő; húsa hasonlít a’ marhahúshoz , kellemes vad ízű, ’s al .vadászok jó ízűen falatoztak belőle; bőre igen vastag és erős, a’ mellett puha. Madridi név.éki levelek valósítják Gomeznek Caceresbe nyomultat. Az Espanol szerint Rodil még se érte utól a’ carlistákat. Guadelupenál három csapat christino gyalogság öt carlista láncsástól megijedvén, szét szaladt, ’s parancsnokát és a’ hadi biztost az ellenség kezébe nagyá esni. A’Guadelupeban állott 1500 nemzeti őr se vonult a’ vett parancs szerint Arzobispóhoz, hanem elszéledt. Rodil lovasságát igen megcsigázta a’ Sierra Moréna közti kalandozás. Badajoz lakosai utolsó csep vérig készülnek magukat védelmezni, ha Gomez rajtuk ütne, mit nem igen reménylenek. San Martin főkapitánynak Portugálból egy adjuntáns azt az ígéretet hozá, hogy 600 lovas, 300 gyalog és könnyű ágyúk (sőt némelly előadások szerint 3000 gyalog és 300 lovas) fognak segítségére küldetni. Almadeni oct. 29ki levelek szerint Manuel de la Puente Arangurén, a’ vár feladásakor, oct. 24kén eme’ feltételeket terjeszté Gomez elibe. Az őrség fegyverestől megyen ki a’ várból, ’s fegyvereit azután rakja le. A’ tisztek megtartják kardjaikat’s minden készületeiket; az almadeni tiszviselők, különbség nélkül, minthogy ezek mind a’ bányászathoz tartoznak, hadi foglyokként tekintetni nem fognak. E’ feltételeket Gomez elfogadta, olly kikötéssel, hogy a szabadságba helyezendő tisztviselők bizonyítsák be, hogy semmi más hivatalt nem viselnek, ’s magokat kötelezzék le, hogy e’ háborúban fegyvert nem fognak. Almadent mindazáltal feldúlták a’ carlisták, de a’ bányákat nem igen rontották el. Madridból novezkén írják, hogy a’ hadi biztosság javaslatait általjában elfogadta a’ cortes, 's most már az egyes czikkelyek felett foly a’ vita. Rodil Sarac Jejóból nov. 4kéről küldött tudósítást, ’s panaszolja, hogy Alaixtól oct. 21ke óta csak e’ nap kapott közleményt, de olly messzi van tőle, SPANYOLORSZÁG.