Hazai 's Külföldi Tudósítások, 1837. 1. félév (1-52. szám)
1837-02-22 / 16. szám
után írta Birch - Pfeiffer Karolina, fordította Fáncsy Lajos. 6) „Rágalom’ iskolája“ vígjáték 5 felv. Sheridam Brinsley Richard után fordító Tóth Lőrincz. 7) „Utazás közös költségen“ víg rajzolat 5 felv. író Angely Lajos, fordító Fáncsy Lajos. Ezekből a budai színpadon február. 27ig csak kettő adatott, u. m. ,,Fiesco‘‘ és ,,Griseldis.“ A’ múlt évben elfogadott 11 színmű közűl még 3 .várja az előadatást, u. m. ,,Garrick Bristolban, Felolvasó nő, és Marion de Lorme.“ — Ismételve jelentetik, hogy a’ melly színésztársaságok ezen vagy a’ régebben elfogadott darabok’ valamelyikét költségökön le kívánnák másoltatni, ez tárgyban a’ titoknoki hivatalhoz folyamodhatnak bérmentes levelekben. Pesten , a’ m. t. t. kisgyűléséből, februarius’ 20. 1837. D. Schedel Ferencz, titoknok. Magyar tudós társaság. — Azon tiszt. írók, kik eddig részint az academia által kitűzött jutalmakra pályairatokat, részint egyéb kéziratokat küldtek be nyomtatás végett, mellyek nincsenek elfogadva; ezennel hivatalosan felszólítalák , hogy azokat a’ m. tud. társ. levéltárnokától minél elébb általvenni ne terheltetnének. Jövendőre nézve pedig kéretik minden, ki bármelly kéziratot az academiának nyomtatás végett elő kíván terjesztetni, jelölné meg azt bizonyos jelszóval, azon végre, hogy, mihelyt a’kézirat’sorsa eldöntetik, a’ szerző arról, a’ munka’ czíme’ kiírása nélkül, a’jelmondatnál fogva, hírlapi líton tudósítathassák. A’ kisgyűlésből, februarius’ 20. 1837. O. Schedel Ferencz, titoknok. AUSZTRIA. A’ tyroli Bote Villgratenból, a’ Puster-völgyből e’ szomorui esetet írja: Welder János udvarbirtokos, Sz. István napkor reggeli 3 órakor nagy morajra felébredvén, alighogy feleségét egy lavina lezuhanásáról aggodalommal értesíté, egy hóözön házára omlott, annak felső részét, hol a’ lakók háltak, az istállókkal együtt lesodrotta, 's embereket barmokat betemetett. A’ házi gazda, hosszas eszméletlenségből magához jővén, ki vergődött a' hó alól, ’s egy kétségbe esettnek erejével fogott a'hó ásásához; feleségét és egy 13 éves pásztorlányt nem sokára ki is szabadított, később ismét két szolgálót és egy szolgát. Két órai erőködés és a' hideg által kifárasztatván, tovább nem áshatott, hanem reggel a segítségre hitt emberek egy harmadfél éves fiút és egy szolgát halva, egy nyolcz hónapos csecsemőt pedig bölcsőjében még élve találtak meg. NAGY BRITANNIA. Az alsó ház febr.ári ülésében Brotherton úr aziránt ten indítványt, hogy a ház éjjel ne tartson üléseket, de indítványa félre vettetett. Morsman is biztosságot kívánt neveztetni Angliában és Skóciában a' választási szavazatok lajstromolásának megvizsgálására, miben a’ toryk rút csalfaságokat követnek el. Spring-Rice úr a' kormány részéről megegyzett a’ javaslatban. D* Connell úr Izlandra nézve is hasonló indítvány tételét jelenté. Koebuek úr hasztalannak mondá a’ nyomozást; csak közönséges és titkos szavazás segíthet a’ bajon. A’ felső ház febr. Gdiki ülésében Suffield és Brougham lordok az egyházi adó eltörlése iránt kérelmeket adtak elő, nevezetesen egyet 13,950 aláírással. Lyndhurst 1. tudakozó, az aláírók egészen megszüntetni kérik-e ezen adót! Brougham 1. felesé: Igenis, és nézetem szerint ez legokosabb is lenne. Lyndhurst 1.: Én nem mondok ellen,s csak felvilágosítás okáért tudakozódtam. Az alsó házban febr. 6kán a’ Vixen hajó elvétele jött szóba. Ch. Buller úr tudakozá, a* tengerparti ostromzár vagy az orosz veszteglési szabályzatok megszegése miatt történt-e az elvétel; egyszersmind tudósítást kívánt a’vámról, melly a' Duna torkolatjánál szedetik. Palmerston I. felelé, hogy az első ügy azk. ügyvéd előtt van véleményadás végett, ha vagyonai népjogok Russia és Anglia közt megsértettek-e, vagy sem. A’ dunai vámra nézve a’ két kormány többször értekezett egymással,s az orosz kormány kinyilatkoztatá, hogy az angol kereskedést terhelni nem szándéka. Veszteglő intézetet , az egyezés szerint, állíthat fel Oroszország, de azt megígérte, hogy az angol hajóktól vámot nem veszen. Maclean úr az illető levelezéseket előterjesztetni akarta volna, de Palmerston 1. eztdaelőttinek állítá. Robinson úr tudakozá, közöltetette’ hivatalosan a' kormánnyal egy Portugálban kiadott végzet, melly az angol kereskedésnek igen ártalmas, és ez ügyben minő utat szándékozik követni a’ ministerium ? Palmerston lord: A’ kormány ügyvivője által igenis tudósítatott azon végzetről, melly nem csak az angol, hanem a' portugáli kereskedésnek is ártani fog. Ez igen fontos dolog , és éppen most van vizsgálat alatt. De még ezen kívül egy más végzet is létez, melly az angol hajókat tonna-adóval fenyegeti. A’ kormány, mihelyt bizonyossá leend e’ végzet erőbe léptéről, a' portugál hajókra Angliában azonnal hasonló adót fog róni. Humié úr: Ha Portugáliá lévő kereskedési viszonyainkat megvizsgálni akarják, úgy a vizsgálatot minden más viszonyokra is szükség kiterjeszteni. Anglia tetemes áldozatokat tán azon státussal kötött egyezésének fentartására. Mindazáltal nemigen leend szükséges a nemes lord által említett visszat óriásokhoz nyúlni. Portugált még más módon is lehet irántunk igazságos és egyenes politikára téríteni. Az alsóház februári ülésében továbbá Bowring úr számot kért az utóbbi postaszabályzat óta Anglia és Francziaország közt váltott levelekről, ’s ezzel azt akará megmutatni, hogy a’ vitelbér leszállása növeli a’ postajövedelmeket, és a” leszálítás iránt újabb indítványt szándékozik tenni. Brad-