Hazai 's Külföldi Tudósítások, 1837. 1. félév (1-52. szám)
1837-01-04 / 2. szám
2. szám. Pesten szerdán Boldogasszonyhózken 1937* n un 'S Ki Lriii ni TUDÓSÍTÁSOK. Mag’arország és Erdély (kinevezés; ungvári özönvíz; középszolnoki közgyűlés; tudományos gyűjtemény; a’ magyar nemzeti Múzeum gyarapodásai; m. nyugpénzes intézeti új igazgatók; casinók; erdélyi hír; egyvelyek ; ’sat.) Ausztria (hadseregi változások.) Nagybritannia (Wellington hírűl egy charakter-vonat; londoni egyetem; Polignac; Carlile; Garcia; a’ csecsemő mint izgató; Leeves új görög nyelvű szövetsége; földmivelő egyesület; geographiai társaság ülése; ’sat.) Francziaország (constantinei táborküldés részletei; a’ felenk generál; afrikai hideg; ’sat.) Svézia, Portugállia, Amerika (Jackson generál jobban van; ’sat.) Spanyolország, cortes-ülések; Gormez; Bilbao mégis ostrom alatt; ’sat.) Németország. MAGYARORSZÁG és ERDÉLY. 0 cs. kir. Felsége múlt évi december 17dikén költ legfelsőbb határozatában a’ bécsi protestáns theologiai intézet kormányzójává az ottani ágost. vall. consistorium tanácsosát Pauer Erneszt már méltóztatott kegyelmesen kinevezni. Budán múlt évi dec. 11 kén a’ magyar nyugpénzes intézet küldöttsége Lovász András helytartói tanácsos és kanczelláriai igazgató úr Ő Nagyságának elnöksége alatt ülést tartván, a’ nem rég elhunyt kamarai tanácsnok Osváld István úr helyébe az intézet igazgatójává m. udv. kamarai tanácsos Eötvös Pál úr Őéga, ki 1823 óta az intézetnek részint actuariusa, részint tanácsnoka lévén, munkás részvéttel mozdítá elő e’ jótékony intézet virágzását, é s határozatainak reformjára nem kevés befolyással volt; aligazgatóvá pedig, az intézeti ügyek halmozottsága miatt, a’ m. k. Helytartóság számvevői-ravatalánál tanácsnok Burgmann Károly úr választatott, ki már a a múlt év martiusa óta különös pontossággal végezte az igazgatói foglalatosságokat. Unghvár december 14kén 1836. Multszombaton, december 10kén délután 3 órakor az Ungh folyója áradni kezdvén, olly hirtelen nőtt, hogy már 5 órára városunk nagy része az árvíztől el vala borítva. Borzasztóbb és következők; mert városunk 6 egész utczája a’ hirtelen zuhant árvíztől majd majd elsöpörtetett; az ajtókon ’s ablakokon ki ’s be rohanó víz a’ lakosokat a’ padlásra szorítá, onnét rimánkodának segedelemért; de még szivrehatóbb vala azoknak lármája, kik alatt már az egész ház roskadozott! Az illy rögtöni veszélyben a’ helybeli tiszthatóság czélirányos rendeléseivel bőven kimutatta ügyességét, ’s emberi szeretetét, kivált. Munkácsy János úr kir. kam. praefectus, ki maga is élete ’s egészsége veszedelmesztetésével a’ csónakból is kiszólván, Övedzelig való vízben jővén ’s menvén a’ siránkozókon egész készséggel könyörült, úgy nem különben Beszterczey József úr a’ pesti egyetemben orvos-doctori pályát végzett ifjú, ki szinte élete veszedelmével több mint 40 személyt szabadított ki a’ legnagyobb veszélyből. Ezen derék ifjú, igazi emberbarát, egész EU. Félesztendős éjjel munkálódott, hol az emberek szabadításával, hol azok vagyonainak megmentésével. Legszomorúbb állapot vala az, hogy nem volt több egy csónaknál , hanem hirtelen összevert szálakon lehetett nagy üggyel ’s bajjal a’ szerencsétleneken segíteni. Igaz, hogy tizedekben, vagy fél századokban szokott itten lenni víz kiöntés, de ehez hasonlóra még a’ legöregebb emberek sem emlékeznek, sőt talán Noé idejétől fogva vidékünket illy veszély nem érte; az emberek közül még is csak 3 izraelita Ian áldozatja ez áradásnak. Az Ungh folyó mentiben fekvő házak, mellyeket egészen el nem sepert, többnyire lakhatatlanok, kerteket, mellyeket el nem vitt, bekövicselt; a’ hol egy hét előtt házsor ’s kertek büszkélkedének, most ottan az Ungh kevélyen mint tulajdon medrében folydogál; a’ pintzékből borral ’s pályinkával, a’ konyhákból káposztával teli hordókat, a’szobákból házi bútorokat, mint igen könnyű szereket el sodort. A’ kár, melly csak városunkban történt, felszámlálhatatlan ; mert ha csak a’ kir. kamarai fűrész-malom körül történt károsítást már száz ezerre teszik, mennyire menne a’ 6 utczáknak károsítása? szóval legalább egy millióm ftnyi károsítás érte városunkat. Az áradás egész éjfél utáni 2 óráig tartott, midőn azután olly lassan kezdett apadni, hogy még más nap az az vasárnap délután is az utczákon csónakázni kéntelenítettünk, és számtalan embereket többnyire csak ekkor lehetett a’veszedelemből ki szabadítani. Szomorú látvány vala ez, midőn itt a’ férj hitvesét, ott a’ gyermek szülőjét, egyik testvér a’ másikát kérésé, egyik szomszéd a’ másikának nevét kiabáló, ah! miilyen érzékenyen ölelék egymást a’ veszélyből ki szabadultak! Itt nem az ékes beszéd, hanem inkább a’ haldoklóknak tompa hangja facsart könnyeket a’ kárt nem vallott bámulóknak szemeiből. Ezen rémítő esetet, leginkább a’ hosszasan tartott essőzésnek, és ez által a’ hegyekben fekvő nagy havak’ hirtelen lett felolvasztásának, vagy inkább felhőszakadásnak lehet tulajdonítani. MAGYAR TUDÓS TÁRSASÁG. — Az ötödik nagygyűlés által másod ízben kitett ezen történettudományi jutalomkérdésre: Miilyen befolyások’ volt honi városunknak iemzettünk’ kifejlődésére és csínosbulására?