Hazanéző, 1990 (1. évfolyam, 1-2. szám)
1990 / 1. szám
Ferenczi István Az erdős hegyektől, néhol mező- vagy éppen sziklás-havasoktól övezett szűkebb hazánk területe a szakirodalomból ugyan ismert, de döntő többségében eleddig kikutatatlan, félezret jócskán meghaladó számú erősséggel, várral dicsekedhet. Különböző korok közösségei főként az Erdélyi-medence, valamint a hegycsoportok közötti medencécskék védekezésre alkalmas szegélyező magaslataira emelték e védelmi elemek nagyobb részét. Különösen a Háromszéki- meg a Barcasági- medence bővelkedik bennük, de nem sokkal csökken számuk a tulajdonképpeni Erdélyi-felföld keleti peremvidékén, a Maros-szoros dédai kijárója és Nyárádtő között, a Kis- meg a Nagy-Küküllő, továbbá a két Homoród vízgyűjtő területének felső részén, nemkülönben Erdély északi tájain: a Kis-, Nagy- és egyesült Szamos, valamint ezek főbb mellékfolyói (pl. az erdélyi Sajó, Beszterce, Budák stb.) mentén. A nagyjában Zágon és Zsibó között délkelet-északnyugati irányban húzódó, hol szélesebb, hol keskenyebb, de térképen szépen kirajzolódó, nagyon eltérő elemekből öszszeálló, tehát csupán első pillantásra szerves egészet alkotni látszó váras övezet megszületését ez idő szerint nem tudjuk kellő alapossággal megmagyarázni. Hihetőleg mindenekelőtt a földfelszín adottságaiban, a domborzati viszonyokban kereshetjük szülőokát. A valamiféle csillagrajhoz hasonlítható váras övezetnek (a hossztengelye szerinti) közepe táján helyezkedik el ennek - számunkra - egyik legfényesebb csillaga, az öt helység: Atyha, Korond, Firtesváralja, Énlaka s Ered közén büszkén égnek törő bérc (az 1 062 m t.sz.,f.m. Péterhegyese, a Keselyűs és az 1 042 m-es Vár-tetőben csúcsosodó, északra, nyugatra meredeken lejtősödő, Finos, utóbbi részén az azonos nevű erősséggel. Finos-hegye a Görgényi-hegységtől meg a Hargitától napnyugat felé eső fenségesen szép, tágas-teres vulkáni fennsík, a Láz egyik, sajátságosan föltarajosodó, nyugati végződése. Szeszélyes alakzati sziklái messze a magasba törnek, tetején ....gyakran fellegek ütnek tábort, midőn lenn napsugárban ragyognak a völgyek és az alantibb bércek. E havas, mely mindent uralogva több ezer láb (1 láb = 30 cm, sz.m.) magasságig tornyosul (...), a székely központi havasoknak egyik kiszökellő előőrsét...) E hegy, melynek tetején egy kor egyik leghatalmasabb (?) vára állott a Székelyföldnek (...) a Firtos ( ...) Firtos a Korond feletti Kalondával van egybefüggésben - írja Orbán Balázs - illetőleg a magas Kalonda hegynek, mely a havasokkal köti egybe a hatalmas három csúcsos bércóriást, délkeleti csúcsát gyönyörű erdőség koszorúzza, északnyugati csúcsa függőleges meredeken van lemetszve, oldalaira kapaszkodott cserjék közül (...) sötét sziklaszálak emelkednek ki (...) A szeszélyes képződésű sziklatornyok között emelkedik fel a hegynek magasabb északkeleti (helyesen északnyugati, sz.m.) csúcsa, melynek tetőlapján állott Firtos vára. Firtos-hegy két csúcsát: a Péterhegyesét és a Keselyűstetőt a Földhíd köti össze. Itt (...) roppant (?) földtöltés van, mely lent 10 lépés (1 lépés , 75 cm) széles, déli oldalán mély sánc (s árok, sz.m.) vonul el. Kiindulópontja az udvarhelyszéki Kőrispataknál látszó Tündérek varának s a két Küküllő közti hegyéleken elvonuló Ördögborozdának (...) Firtos várából még jelentékeny nyomok maradtak fenn - fűzi szavát Orbán tovább - (...) falai még több láb magasságban fennállanak most is, s képesítenek arra, hogy e vár alakját (valójában alaprajzát, sz.m.), nagyságát meghatározhassam. A Vár alakját leginkább (...) nyakas körtéhez hasonlíthatnám, melynek szára délre van fordítva, legnagyobb hossza 130 (...), legnagyobb szélessége 110 lépés. Ott hol összekeskenyül, mindkét oldalán 15 lépés hosszú. 10 lépés széles négyszögű bástyák (valószínűleg kincskereső gödrökből kidobott föld halmai, sz.m.) voltak a fal vonalából kissé kirúgólag elhelyezve. Északi oldalán a hegy több száz láb magasságban falmeredeken hanyatlik le. S itt, hol még a zerge se tudna kimászni, úgy látszik nem is volt fal, vagy ha volt, leomlott a szakadozó heggyel együtt. Nyugati oldalán is a hegy száz lábnyira függőlegesen van lecsapva; itt azonban volt éppen az oromszélre fektetett fal, amely itt-ott a heggyel együtt szintén leomladozott. Keleti oldalán a hegytető menedékes és megmászható hajlással lejtesül le, s ezen természetileg gyenge oldalak megerősítésére nagy figyelmet fordítottak. A falakon kívül látszólag emberkéz által lemetszetett a hegy vagy 15-20 lábnyira. E lemetszés aljában még most is közel 3 öl (1 öl , kb. 2 m tehát csaknem 6 m. sz.m.) széles és igen mély sánc fut körül. Ez oldalakon a falak legépebbek, sok helyt mögölnyi magasságban állanak, a bástya fala kívülről mérve két elnyíre. A bejárat a déli karajnak nyugatra hajló részén volt, hol a várfalakhoz (...) másik külső fal lévén csatolva, olyan csőváracs vagy kapuvéd (ha ugyan ez esetben is, akárcsak a székelyvarsági Tartódváráéban, nem bizonyos fajta falszorosról (Zwinger ről) lehetne inkább szó, sz.m.), mely a várba való bejutást megnehezítette, annyival is inkább, mert a külső sánc és töltés itt is fel volt vezetve, sőt (...) meghajlítással délirányban a (...) hegy oromszélig folytatva, látszólag azért, hogy az ott felvonuló várútját fedezze. A vármelterén a (...) bástyák irányában (...) imaháznak látszanak alapfalai; elgázolta (...) ugyan az idő vaskeze, de annyi mégis fennmaradt, hogy mértékét ( méretarányait) és alakját meghatározhassuk. 35 lépés hosszúságú épület volt (...), melynek 7 lépés hosszú, 6 lépés széles szentélye félköríves apsissal (szentélyzáródással, sz.m.) bírván , azt kell feltennünk, hogy az a XIII. század végén épült román ( félköríves, romanikus, sz.m.) ízlésű templom volt (...) A vár alatt (...) nagy kerek üreg van, olyan mint egy felhagyott mészkallan, ezt tartják a vár kútjának (...) Az úc körüli szántókat játszóhelynek hívják, mert itt járták hagyomány szerint a várbeliek hadgyakorlataikat, fegyverjátékaikat. Finosról is, mint ősváraink nagy részéről, szintén semmi töréneti adatunk, építési kora a mythos( hitrege, elbeszélés, monda, szemé rege világában vész el... Orbán Balázs szépen gördülő leírásánál mi sem ecsetelhettük volna ékesebben tömörebben Finos várának majd másfél évszázada - nyilván még sokkal szembetűnőbb jellegzetességeit... Legjobb tudomásunk szerint a magányos hegytetőn árválkodó erősség a múlt század első felében napvilágra bukkant nevezetes bizánci aranyéremlelet fölfedezésével került a környező települések lakossága érdeklődésének homlokterébe. (A várról szóló első beszámoló elkészítése Friedrich Müller segesvári szász, nemzetiségű tanár nevéhez fűződik. írásának címe: Die Ruinen im Firtos in Siebenbürgen. (A Firtos romjai FIRTOS VÁRÁRÓL