Hazanéző, 1993 (4. évfolyam, 1-2. szám)
1993 / 1. szám
----------------------------------------------- HAZANÉZŐ a köröndi FORTOS Művelődési Egylet folyóirata Főszerkesztő: Ambrus Lajos A szerkesztőbizottság tagjai Bölöni Domokos Király László Molnos Lajos Páll Lajos Ráduly János Tófalvi Zoltán AZ EGYLET VEZETŐ TANÁCSA Tiszteletbeli elnök: Páll Lajos Elnök: Ambrus Lajos Alelnök: István Lajos Titkár: Kovács György Tagok: Balázs János Balázs Zoltán György József Páll Ágoston Postacím: 4169 Korond, Főút 664. Tel: 185 Készült a SZKI Computer Média Rt Typo rendszerével az INFOPRESS-nél, Székelyudvarhelyen Ára: 75 lej Hazanéző kislexikon Fülöp Sámuel (Parajd, 1952. márc. 31.) üzemmérnök. Az elemi iskolát szülőfalujában, Alsósófalván, középiskolai tanulmányait a Köröndi Líceumban végezte. A főiskola elvégzése után — Braila, Csíkszereda kitérővel — Székelyudvarhelyre került. Tervezőmérnökként 12 évet dolgozott a székelyudvarhelyi Matricagyárnál. 1990 őszétől polgármester Parajdon. Néprajzi gyűjtéseit 1978-ban kezdte. Közölt a Művelődésben, a Hídfőben és a Hazanézőben. Alapító tagja a Kriza János Néprajzi Társaságnak és a parajdi Áprily Lajos Alapítványnak. Gub Jenő (Szováta, 1929. márc. 5.) tanár, etnobotanikus. Az elemi iskolát Gegesen, a középiskolát a marosvásárhelyi Református Kollégiumban (Bolyai Líceumban) végezte. Biológia-földrajz szakos tanári képesítést szerzett a kolozsvári Bolyai Tudományegyetemen. 1964 óta Szovátán tanít. 1967 óta foglalkozik etnobotanikával (népi növényismerettel) és általában a népi természetismerettel. Ezideig 36 Hargita és Maros megyei településnek gyűjtötte össze és dolgozta fel az etnobotanikáját és 14 sóvidéki településnek a részletes népi természetismeretét. Közel száz dolgozata, ismeretterjesztő cikke jelent meg a Falvak Dolgozó Népében, A Hétben, az Új Életben, az Erdélyi Figyelőben, a Népújságban és a Hazanézőben. Tagja a Kriza János Néprajzi Társaságnak és az EMKE-nek. István Lajos (Korond, 1920. okt. 27.) nyugdíjas. Az elemi iskolát Korondon végezte, majd magánvizsgát tett a polgári iskola VI. osztályából. Volt edénygyári munkás, tisztviselő, 1960-tól 1980-ig, nyugdíjazásáig kerámiamester a köröndi edénygyárban, Írásait a Székely Naptár, Ifjúságunk, Magyar Vetés, Népismereti Dolgozatok, Művelődés, Falvak Dolgozó Népe, Hargita, Hazanéző, Honismeret és a Félegyházi Hírek közölte. Kötetei: Korondikerámia (Csíkszereda, 1973), Köröndi székely hiedelmek és anekdoták (Budapest, 1973) — Hoppál Mihállyal. Munkáit a Lakitelek Alapítvány, a Martin György Alapítvány, a budapesti Néprajzi Múzeum és a Kriza János Néprajzi Társaság díjazta. Márton Béla (Holtmaros, 1937. márc. 25.) tanár, nyelvjáráskutató, a Kriza János Néprajzi Társaság rendes tagja. Az elemi iskolát Holtmaroson és Magyarón, a középiskolát a marosvásárhelyi Bolyai Líceumban végezte. Magyar nyelv- és irodalomszakos tanári képesítést szerzett a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetemen. 1963 óta Szováta- Szakadáton tanít. Azóta gyűjti az anyagot a sóvidéki tájszótárhoz. Külön gondossággal vizsgálja a sóvidéki kismesterségeket. Nyelvészeti, néprajzi, művelődéstörténeti írásai jelentek meg a Studia Universitatis Babes-Bolyai, Seria Philologia-ban, a Nyelv- és Irodalomtudományi Közleményekben, a Művelődésben, a Falvak Dolgozó Népében, az Előrében, a Vörös Zászlóban, a Tanügyi Újságban, a Cimborában, a Székelységben, a Ringben, a Hazanézőben és a Népújságban. Eddigi pályájának külön sajátossága, hogy 22 éve díszítő faragást végez. A fedőlapon: Páll Lajos: Tusrajz A hátsó borítón: Jakab Tibor: Vízimalom (Köröndi képek című fotókiállítás anyagából