Hazanéző, 2008 (19. évfolyam, 1-2. szám)
2008 / 2. szám
tanácsokkal látta el Váralljai Csocsány Jenő professzor úr. A Magyar Kultúra Alapítvány épületében, a Budai Várban, 2004. augusztus 2. és szeptember 10. között, 26 magyar nagyasszonyt mutatott be, „DE CLARIS SELECTISQUE MULIERIBUS avagy Magyar Nagyasszonyok I800-1800.” címmel. A sorozatban az első Emese, a legenda szerint az Árpádház ősanyja. A záró személy a lelki fájdalmai ellenére is erős és önfeláldozó Árva Bethlen Kata volt. A kiállítás középpontjában a Patrona Hungáriáé, a Magyarok Nagyasszonya, a boldogságos Szűz Mária állt. További megformált nagyaszszonyok: Emese, Sarolt nagyfejedelemasszony, Boldog Gizella királyné, Árpádházi Szent Piroska, Árpádházi Szent Erzsébet, Árpádházi Szent Kinga, Árpádházi Szent Margit, Anjou Mária királynő, Rozgonyi Cecília, Szilágyi Erzsébet, Beatrix királyné, Izabella királyné, Károlyi Zsuzsanna, Ráskay Lea, Sövényházy Márta, Kanizsay Dorottya, Lorántffy Zsuzsanna, Nyáry Krisztina, Széchy Mária, Báthory Zsófia, Bornemissza Anna, Zrínyi Ilona, Petrőczy Kata Szidónia, Géczy Julianna, Árva Bethlen Kata. A „Magyar Nagyasszonyok II. 1800-tól tegnapig” című kiállítás a XIX. és a XX. század kiemelkedő asszonyait hozta elénk. Az első óvónő, orvosnő, kutatónő, sportolónő, kiemelkedő tehetségű színésznők voltak bámult és megcsodált vendégeink. E kiállítások középpontjában is a Patrona Hungáriáé, a Boldogságos Szűz Mária állt. És a további, terrakottába álmodott nagyságok: Erzsébet királyné (Sisi), Rhédey Claudia, Brunszvik Teréz, Teleki Blanka, Leövey Klára, Bezerédij Amália, Mária főhadnagy, Kossuth Zsuzsa, Bohusné-Szögyény Antónia, Czinka Panna, Aranyváry Emília, Jászai Mari, Szeleczky Zita, Boldog Salkaházi Sára, Kronberger Lili, Sass Flóra, Dr.Hugonnay Vilma, Vendl Mária, Zsindelyné Tüdős Klára, Kovács Margit,és persze Tóth Ilona. A művésznő válogatása természetesen szubjektív, ám a választottak nemzeti történelmünk kimagasló asszonyai. Különböző történelmi korokban, eltérő gazdasági, társadalmi, politikai körülmények között, más-más szellemi közegben és környezetben éltek. Ám közös bennük a ragyogó szellemiség és az, hogy nem származásuk, hanem tetteik miatt érdemelték ki a megbecsülést. E két nagysikerű, esetenként közel 10-10 ezer látogatót vonzó kiállítást követően, 2006-ban a művésznő keresni kezdte „a nőt”, tehát a magyar irodalom kiemelkedő személyiségeinek múzsáit. Józsa Judit a számára legkedvesebb írók, költők múzsáit mintázta meg. A kiállítás középpontjába a Magyarország-Anyaország kompozíció került, hiszen minden magyar író, költő múzsája a hazája. A „Múzsák kertje” igencsak látványos kiállításhoz megformázta a Janus Pannonius által Pannónia földjére csábított kilenc antik múzsát, Tinódi Lantos Sebestyén múzsáját - A magyar történelem alakját, Balassi Bálint Júliáját, Csokonai Vitéz Mihály Lilláját, Petőfi Sándor Szendrey Júliáját, Ady Endre Lédáját, Juhász Gyula Annáját, Babits Mihály feleségét - Török Sophie-t, Márai Sándor feleségét - Lola asszonyt, Szabó Lőrinc múzsáját - Korzáti Erzsébetet, József Attila három múzsáját - Vágó Márta, Szántó Judit, Kozmutcza Flóra alakját és Radnóti Miklós feleségét - Gyarmati Fannit. Persze különlegesség is volt: Kaffka Margit férje, Bauer Ervin, Tamási Áron írásainak ihletője, a Székely és Wass Albert legfőbb támasza és forrása: Erdély. A 2007. évi „TerrAqua világa” kiállítás anyaga, terrakotta és kagyló. A téma tehát a földi és tengeri lények világa. A Magyar Nagyasszonyok és a Múzsák kertje kisplasztikái között is volt olyan, amelybe Józsa Judit beépített természetes ásványi anyagokat, köveket. A terraqua lényeinél is felhasznált csigákat, kagylókat, korallokat. A művésznő új, szakmai kihívásként színes, matt, selyemfényű és fényes mázakat használt. A tizenhét lény változatos formákkal és karakterisztikus jegyekkel, szimbolikus utalásokkal fejezte ki a természeti adottság és az alkotói képzeletvilág találkozását, sajátos mitológiát teremtve. Mérvadó művészettörténészek véleménye szerint az egyik legősibb művészeti ágnak tekinthető kerámiaművészetben sikerült új műfajt teremtenie. A 2008. évi, új kiállítás ihletői a magyar népmesék hősei. (Magyar Kultúra Alapítvány, Budapest, Budai Vár, augusztusszeptember.) Ezt a témát eleddig kétdimenziós (grafika, festészet) és az animációs művészet fedezte fel. Józsa Judit célja a kedves ismerősök megjelenítése terrakotta kisplasztikában, magas művészi színvonalon. Technikailag az eddig használt eljárások közül a földfestékes, archaikusan patinázott felületű, valamint a különleges mázas felületkezelések egyszerre jelennek meg. A magyar népmesék mitológiája és szimbólumrendszere különlegesen gazdag. Az alkotások elősegítik a felnőttek és a gyermekek közös tudásának bővítését. A magyar őstörténet, eredet, életmód, hagyományok, népszokások ilyen megjelenítése a művészet és a közművelődés találkozási lehetősége. A kerámiaszobrász művésznőnek eddig közel félszáz tárlata volt, hazai és külföldi helyszíneken. Műveit láthatták Amerikában és Ausztráliában is. Józsa Judit sokszínű, gazdag személyisége nemcsak szívében, de „ujjaiban”, alkotásaiban is hordozza Erdélyt. A szülőföld, Korond hagyományai, értékei, örökségei iránti tisztelet, szeretet mindnyájunkat gazdagít határon innen és túl. Budapest, 2008. március 20. sír. Koncz Gábor Ph.D. a Magyar Kultúra Alapítvány igazgatója, egyetemi magántanár, a Magyar Comenius Társaság alelnöke