Hazanéző, 2010 (21. évfolyam, 1-2. szám)

2010 / 1. szám

újjáépítette a bányákat, olyan kiváltságokat adott a kereskedő rétegnek, hogy hamarosan felpezsdült a kereskedelmi élet, mivel egyre több külföldi kereskedőnek tette lehetővé az Erdélyben való kereskedést. A békés építőmunkának köszönhetően még az erdélyi szászok is kivétel nélkül Báthory fejedelem hűségére tértek. A reneszánsz fejedelmi udvarba, a kereskedőkön kívül egyre több művész, orvos és írástudó jelent meg, emelve ezzel az erdélyi fejedelmi udvar színvonalát. Érdekes színfoltja a XVI. századi erdélyi történelemnek a francia Pierre Lescalopier, IX. Károly franciaországi követének utazása 1574-ben Erdélybe. Pierre Lescalopier 1574. június 24-én érkezett Erdélybe azzal a céllal, hogy megbeszéléseket folytasson Báthory István erdélyi fejedelemmel, aki szeretetett volna megnősülni. Franciaország királya konstantinápolyi nagykövetét, Pierre Lescalopiert küldte a házassági tárgyalások lebonyolítására, ugyanis Báthory fejedelem házasságra kívánt lépni a király unokahúgával, Chateauneuf kisasszonnyal. A francia követ útleírásából megtudhatjuk: „1574. július 3-án tisztelegtem először a Somlyó örökös urainak nemes családjából eredő Báthory István fejedelemnél. Igen szívélyesen fogadott, kezét nyújtot­ta, megszorította kezemet, ami nagy kitüntetés, és nem engedte, hogy megcsókoljam a kezét. Átnyújtottam neki a daxi püspök megbízólevelét. Hosszan tárgyalt velem latinul a benne foglaltakról, és kikérdezett mindenről, amit utazásom során láttam és megtudtam. Majd utasított, hogy keressem föl kancellárját, Berzeviczy Márton urat, és tanácsosát, Blandrata urat, aki - a fejedelem szavai szerint - francia, akár jómagam."­ A Török Porta egyébképpen nem nézte jó szemmel az Erdélyi Fejedelemség és Franciaország között egyre szorosabbá váló politikai együttműködést, amelyet ráadásul házasságkötéssel is igyekeztek volna megpecsételni. Pierre Lescalopier csak 1574. július 9-én tudta meg, hogy IX. Károly, Franciaország alig 24 éves uralkodója tragikus hirtelenséggel elhunyt, 1574. május 30-án, Valois Henrik pedig lemondott Lengyelország trónjáról, azzal a céllal, hogy Franciaország királya lehes­sen. Ezzel a francia követ házassági szerződéssel kapcsolatos tevékenysége okafogyottá vált. Ettől függetlenül Lescalopier egy jó ideig még Báthory fejedelem kegyét élvezi. Az Erdélyi Fejedelemség fejlettségi szintjét jelzi Lescalopier tömör megjegyzése arról, hogy a Gyulafehérváron lévő fejedelmi palotába Báthory István egy mérföld hosszúságú vízvezetéket készíttetett, hogy a fejedelmi palotát megfelelő magas szinten lehessen működtetni. Megtudjuk úti beszámolójából azt is, hogy milyen díszes sátra volt Báthory István fejedelemnek: „Megmutatták nekünk az utolsó királynak, János Zsigmondnak kastélyhoz hasonló hadisátrát, amelyet egy mezőn vertek fel; csipkés oromzatú vászonfalai - elől­­hátul nagy kapuval - messziről kőfalnak látszottak. Belül négy nagy teremre oszlott, mellettük négy kisebb a ruhák tárolására. A sátor közepén nagy terem, a falaknál istállók, valamint a lovászok és szolgák szállásai. Minden kötél selyemből készült."­ A francia követ meglepetéssel veszi tudomásul, hogy a több nyelven beszélő Báthory fejedelem „nem volt hajlandó németül tárgyalni Le Normand úrral, Franciaországnak e házassággal kapcsolatban hozzáküldött követével, úgyhogy tolmács útján folytatták megbeszélésüket, mivel Le Normand úr nem tudott latinul. Pedig a fejedelem egyébként nagyon jól beszélt németül. Ugyanezért az uralma alatt levő, mindenkor németek által őrzött és lakott hét város követeivel és elöljáróival sem beszél soha más nyelven, csak latinul vagy magyarul. Nem szerette, ha olyan ország nyelvén szólnak hozzá, amelyet a szultán gyűlölt."­ Az igazsághoz azonban hozzátartozik, hogy Báthory István sohasem felejthette el azt a megalázást, amikor János Zsigmond fejedelem követeként két évig fogságban tartották a Habsburgok, teljesen semmibe véve a kor akkor is érvényes diplomáciai szabályait, a nemzetközi jogot és a vendéglátás legelemibb szabályait. Báthory egyébképpen a latin nyelvről az olasz nyelvre váltotta a szót a francia király követével, és ekkor ismerte fel Lescalopier azt, hogy egyetemista kollégák voltak egykor Padovában a jelenlegi fejede­lemmel. A Habsburgok továbbra sem tudtak belenyugodni abba, hogy az erdélyi fejedelem­séget nem tudják érdekszférájukba vonni, ezért továbbra is támogatták Békés Gáspárt. Bekesnek újból sikerült az elégedetlenkedő székelyek és a főurak egy részét pártjára vonni. Miksa segítségével pedig Békés Gáspár tekintélyes haderőt gyűjtött és 1575 nyarán betört Erdélybe. Az erdélyi szászok Bekeshez való csatlakozását nem lehet vélet­lenszerűnek tekinteni, hiszen a szászok - a vérségi kötelékek miatt is - hagyományosan a Habsburgok oldalán álltak. Ismert a régi mondás, hogy a vér nem válik vízzé. A székelyek 1562-től kezdve mindig keresték annak a lehetőségét, hogy újból visszakapják szabadság­jogaikat, hiszen nem tudták és akarták tudomásul venni, hogy a ius regium, a királyi jog érvényesült már János Zsigmond intézkedéseitől kezdve. Főleg a gyergyói lófők, a csíki és a marosszéki közszékelyek csatlakoztak nagy számban a Báthory elleni felkeléshez. A csíki és gyergyói székelyek útjukban megtámadták és feldúlták a kincstári bányákat, a lövétei vashámort, a kénbányát és sófalvi sóbányát. Útjukban minden fegyverforgató székelyt arra kényszerítettek, hogy csatlakozzon a Báthory elleni felkeléshez. A csíki székelyekhez az udvarhelyszéki székelyek egy része is csatlakozott, akik Báthory ellen akartak indulni, de Báthorynak sikerül a székelyek egy részét lecsendesíteni, a többséget pedig elválasztani egymástól, úgyhogy végül a többség el sem jutott Békés táborához. Békés Gáspár 1575. június 1-jén jelentős sereggel támadást indított Báthory István fejedelem ellen. Békés seregében számos magyarországi főúr között ott találjuk a kor leg­nagyobb magyar költőjét, a felvidéki Zólyom várában született Balassi Bálintot is. Balassi János, Balassi Bálint édesapja a bécsi udvarnak engedelmeskedve 1575-ben csapatot küldött Erdélybe, hogy segítse a Habsburg elképzeléseket megvalósítani. Balassi János az összegyűjtött csapat vezetését fiára, a 21 éves Bálintra bízta. A Balassi Bálint által vezetett csapat feladata az volt, hogy csatlakozzon a Báthory István erdélyi fejedelem ellen induló Békés Gáspár seregéhez. Balassi Bálintot azonban már Erdély határában elfogták, így került Balassi az erdélyi udvarba, ahol rangjához illően bántak vele. Báthoryt egy év múlva lengyel királlyá választják, s Balassi Bálint az új király kíséretének tagja­ként ízleli meg a lengyel királyi udvar életének gyönyörűségeit. Igazi udvari ember vált belőle. Balassi Bálint értett a kardforgatáshoz, de ezen kívül műveltsége is kiemelkedett kortársai közül, hiszen nyolc nyelven tudott a magyaron kívül: latinul, szlovákul, horvátul, lengyelül, románul, törökül, németül és olaszul. Bécsben viszont nem nézték jó szemmel az ifjú Balassi felségárulását, és büntetésképpen újra el akarták fogatni az apját, Balassi Jánost. Balassi Bálint 1577-ben indul haza, de mire Liptóújvárra ért, apját már nem találta az élők sorában. Báthory István seregében viszont ott találjuk Erdély egyik legvitézebb székely katoná­ját, a fiatal Székely Mózest, Literáti Székely János, székely sókamarás fiát. Békés seregét Székelyföld felé vezette, ugyanis abban reménykedett, hogy a lázongó székelyek mel­­lé állnak Báthory István ellenében és reményeiben nem is csalatkozott, ugyanis Andrássy Péter, Csík- és Gyergyószék királybírájának vezetésével mintegy 2000 csíki és gyergyói lovasszékely és még több gyalogos székely jelent meg a Habsburg-párti táborban. Andrássy Péter fellépésének később meg is lett a jutalma, ugyanis 1580-tól a gyönyörű Krasznahorka vára kapitánya lett, öt évvel később pedig Krasznahorka és környékének tulajdonosa lett, felemelkedve a főnemesi ranglétráig, családja pedig egészen a XX. századig számottevő helyet szerzett a Habsburg-párti Magyarországon. A székelység ebben a polgárháborús helyzetben is két részre oszlott, egyik részük Békés pártján, míg a többiek Báthory István pártján foglaltak állást, harmadik részük pedig várakozó álláspontra helyezkedett. Az erdélyi Radnót melletti összecsapásban „Báthory seregéből sokan, részint úszva, részint gázlót találva, átkeltek és zavarni kezdték a Bekes-pártiakat, akik között ott volt Székely Mózes, aki tehetségével később a legmaga­sabb tisztségre is eljutott, és bátorságával nagy megbecsülést vívott ki, amikor társaival átkelt a folyón, és rávetette magát azokra, miután pedig közülük néhányat levágott, sér­tetlenül visszatért övéihez. A Bekes-pártiak azonban bátorság helyett közönyt mutatva, a Mózes által elszenvedett sértést még könnyű csatározással sem torolták meg."­ Székely Mózes kiváló katonai képességei és rettenthetetlen bátorsága ekkor kap iga­zán teret, hiszen Báthory István első nagy győzelmét ő segíti elő, amikor Radnótnál kardját a szájába fogva átúszik a Maroson és a viadalban levág egy katonát és ezt követően is oly rendkívüli módon harcolt, hogy Báthory hamarosan kinevezi dandárparancsnokká. E vakmerő fegyvertényéért a fejedelem testőrségének parancsnokává és egy székely dan­dár vezérévé tette. Székely Mózest „első cselekedete is rendkívüli embernek tünteti fel. Ő a székely nemzet legnagyobb fiai közé tartozik, mintha a görög félistenek sorából lépett volna közénk, hogy tündököljön hősi cselekedeteivel, hazaszerető lelke tisztaságával és példát mutasson az eljövendő szomorú megpróbáltatások idején a kortársaknak és az utó­doknak!". Az 1575. július 8-i radnóti csata után két nappal Békés és Báthory seregei újból összecsapnak Kerelőszentpál mellett. Székely Mózes ebben a csatában is meghatározó szerepet játszott, ugyanis mint a fejedelmi testőrség parancsnoka, csapatával ő kezdi meg a Békes-pártiak elleni harcot. „Ezek nyomába Báthory Székely Mózes vezetése alatt néhány lovas és gyalogos testőrcsapatot - akiket ruházatuk színéről kékeknek hívtak, és a többiek közül messze kiemelkedtek - előreküldött, hogy megkezdjék a csatát."­ A tíz óráig tartó öldöklő harcban, ahol főleg megint csak a magyar harcolt a magyar ellen, a Bekes-pártiak teljes vereséget szenvedtek Báthory István hadaitól, mely harcban a Székely Mózes és a fejedelmi testőrség katonái végig keményen küzdöttek a törvénye­sen megválasztott erdélyi fejedelem oldalán. Az Erdélyi Fejedelemség testőrségéről- a kék darabontokról- tudni kell, hogy ezek székelyek voltak. A székely székek kötelezettsége volt, hogy a gyulafehérvári fejedelmi udvarba jól felfegyverzett és alaposan kiképzett katonákat állítsanak az erdélyi fejedelem védelmében. Békés Gáspár vállalkozása ezzel teljes vereséggel zárult. Békés maga is csak nehezen menekülhetett el egynéhány hívével Bethlen várába, s onnan pedig Szatmárra. A Békés pártján küzdő főurak és a székelyek közül nagyon sokan estek el a csatában. A csata után Báthory keményen megbüntette a lázadókat, mindjárt a csatatéren felakasz­tatott hat főnemest, az erdélyi országgyűlés pedig még szigorúbb döntéseket hozott. Az országgyűlési döntést követően, a kolozsvári piacon pedig 1575. augusztus 8-án 9 erdélyi főurat fejeztek le, Szamosfalván 34 lázadó székelyt végeztetett ki és ugyanannyinak vágták le orrát, fülét és ajkát. Maga az ítéletet kihirdető Wesselényi Ferenc ítélőmester is könnyezve olvasta fel a rendkívül kemény és kegyetlen ítéletet. A Pókai testvérpár - Pókai János és Péter­­ édesanyjának volt a legnehezebb a helyzete, ahol az anya könyörgésére, a fejedelem úgy ítélkezett, hogy választhat a két fia közül, hogy melyik maradjon életben és melyik kerül a vesztőhelyre. A fejedelem később még sok ellene harcoló magyarnak megkegyelmezett, többek között Balassi Bálintnak is. A török porta nagyon sokáig kérte Báthory István fejedelmet, hogy Balassi Bálintot kaphassa meg, de Báthory nagyságára jellemző, hogy nem tett eleget a törökök követelőzésének, hanem egészen 1577-ig a fejedelmi udvarban tartotta, így Balassi végül - igaz, jóval később - a török elleni harcban halt hősi halált Esztergomnál, ahol egy ágyúgolyó találta el. A kerelőszentpáli csata után azonban Báthory már a székely főemberek és lófők sza­badságát sem tartotta tiszteletben, és mindjárt uralkodásának első két évében még őket is megadóztatta. Az 50 dénáros adó kivetése az utókor azonban bizonyos szempontból

Next