Hazanéző, 2010 (21. évfolyam, 1-2. szám)

2010 / 1. szám

Báthory István erdélyi fejedelemről és lengyel királyról Báthory István erdélyi fejedelem és lengyel király, Magyarország és Erdély egyik legkiemelkedőbb személyisége, akinek életműve felkeltheti a székelyföldi és ezen belül a sóvidéki olvasók figyelmét, annál is inkább, mert az ő katonája volt a Sóvidékhez szorosan kötődő Székely Mózes. Báthory István az első erdélyi fejedelem, hiszen János Zsigmond, II. János néven Magyarország királya volt, habár sokan őt tartják az első erdélyi fejedelemnek. János Zsigmond korai halála befejezte a Magyar Királyság agóniáját, hiszen halálával bezá­rult a magyar nemzet, magyar jog szerint választott királyainak sora és megszületik a Habsburgok uralta Magyar Királysággal együtt, az ország keleti feléből létrejövő Erdélyi Fejedelemség. János Zsigmond halála előtt sikerült elismertetni az önálló erdélyi fejedelemséget. Habsburg Miksa el kellett ismerje a rendek szabad fejedelemválasztó jogát. János Zsigmond Erdély fejedelmi trónjára a legalkalmasabbnak Békés Gáspárt, a fejedelmi kancellária vezetőjét tartotta, aki egyébképpen székely származású volt. Békés Gáspárnak már édesapja is vitéz székely volt, aki szolgálataiért a lugosi vicebáni méltóságot szerezte meg. Az erdélyi rendek az 1571. május 17-re összehívott országgyűlésen nagy számban jelentek meg. Főleg a székelyek remélték, hogy a János Zsigmond idejében elszenvedett sérelmeket orvosolni tudják, a tövisi táborban megjelent Báthory István lecsendesítette a lázongó székelyeket és megígérte sérelmeik orvoslását. János Zsigmond unitárius szertartás szerint celebrált 1571. május 23-i temetése után, a protestáns (református, unitárius és lutheránus) többségű erdélyi országgyűlés május 25-én megválasztotta fejedelemnek szilágysomlyói, vagy ahogy korában nevezték, somlyai Báthory Istvánt, a humanista műveltségű, diplomáciában jártas, kemény katonaként ismert, több nyelven beszélő római katolikus főurat. Báthory István 1533. szeptember 27-én született Szilágysomlyón. A Báthoryaknak két nagy ága volt, az egyik az ecsedi ág, a másik a szilágysomlyói ág vagy ahogy még rövideb­ben nevezték ez utóbbiakat, a Somlyói vagy somlyai Báthoryak. Mindkét Báthory ág sok jelentős személyt adott a magyar nemzetnek. Mégis a külföldiek többsége azonban nem a híres törökverő Báthoryakat ismeri, hanem az ecsedi és Somlyói közös ágból származó Báthory Erzsébetet. Báthory Erzsébet édesapja ecsedi ágból származó Báthory György, anyja pedig a somlyai ágból származó Báthory Anna volt. Báthory Erzsébet 1575. május 8-án férjhez ment a híres törökverő, fekete bégnek is nevezett Nádasdy Ferenchez, mely házasságból négy gyermek maradt hátra, míg Nádasdy 1603 végén vagy 1604 elején eltávozott az élők sorából. Nádasdy halála után Báthory Erzsébetet egyre gyakrabban kezdték vádolni azzal, hogy szadizmusra hajlamos, és fiatal lányok vérében fürdik, akiket megkínoz, majd megöl. Egészen nagy irodalom kerekedett Báthory Erzsébet legendájából, ám hogy ennek mennyi lehet az alapja, azt nem lehet tudni, hiszen nagyon sok könyv született pro és kontra. Nem célja ennek a cikknek, hogy Báthory Erzsébet vélt vagy valós tetteit boncolgassa, csak meg kell jegyeznem azt, hogy sajnálatos módon Báthory István erdélyi fejedelem és lengyel király tetteiről közel sem született annyi írás, a magyar vagy a külföldi irodalomban. Báthory István apja az idős, Somlyói Báthory István, I. János magyar király erdélyi vajdája volt, de apja korai halála miatt a fiatal István neveltetéséről Várday Pál esztergo­mi érsek gondoskodott. Várday még gyerekként bemutatta az ifjú Báthoryt I. Ferdinánd királynak. Báthory István műveltsége messze kiemelkedett kora főnemeseihez viszonyít­va, hiszen fiatal korában, apródként elsajátította Európa korabeli tudományos újdonságait és megtanult több nyelvet. Később beutazta Európát, majd 1549-ben az itáliai Paduában olyan egyetemi tanulmányokat végezhetett, amely nem sok magyar úrnak adatott meg. Padovai tanulmányainak is köszönhető, hogy Báthory István nemcsak kitűnően megtanult latinul, hanem olyan magas fokon sajátította el a szónoklás tudományát latinul, hogy ami­kor Lengyelország királya lett, a lengyel szejm tagjai csak csodálni tudták ékesszólását.­ Egész fiatal még, csak 23 éves, amikor egy bandérium élén fogadja a hazatérő Izabella királynét és fiát, János Zsigmondot. 1559-ben Báthory már erdélyi főkapitány, és ilyen minőségében több alkalommal járt Bécsben. A Keleti Magyar Királyság diplomatájaként. Diplomata életének soha nem feledhető epizódja, amikor 1565-ben II. János király kül­dötteként a magyar trónra áhítozó Habsburg Miksa fogságra vetette Báthory Istvánt, semmibe véve a nemzetközi jog akkori legelemibb szabályait. Báthory csak két év múlva szabadult ki a megalázó börtönből, ami miatt később soha nem volt hajlandó megszólalni sem németül, pedig nagyon jól elsajátította a német nyelvet. Később, mint fejedelem sem beszélt németül, még saját alattvalóival, az erdélyi szászokkal sem. Az­ erdélyi, 1571. május 17-i országgyűlés döntésében bizonyára nagy szerepet játszott az a tény, hogy az egyébként unitárius (tehát az erdélyi protestáns többséghez tartozó), művelt, diplomáciában jártas és ugyancsak kemény katonaként ismert Békés Gáspárt a Habsburgok is támogatták. Miksa király, nem törődve a rendek szabad válasz­tásával, Békés Gáspárt még a fejedelemválasztó országgyűlés előtt kinevezte Erdély vaj­dájává. Az erdélyi rendek épp a magyarságot bekebelezni akaró törekvésként értékelték Habsburg Miksa támogatását, és az erdélyi nemzetek közül csak a székelyek egy része kezdett lázongani Báthory ellen. A lázongáshoz az is hozzájárult, hogy a gyulafehérvári országgyűlésen Báthory István utasítást adott ki a székely nép összeírására, eleget téve az 1571. évi III. Te. utasításának, hogy minden székely székben írják össze a székelyeket, abból a célból, hogy tudják megadóztatni.­ A székelyek egy részének lázongásától elte­kintve az erdélyi rendek többsége szilárdan kiállt Báthory mellett, mert a Török Birodalom közvetlen közelében lévő Erdély felelős vezetői tudták, hogy Európa akkori keresztény hatalmai - beleértve a Habsburgokat is - nem tudnák megakadályozni Erdély és a maradék Keleti Magyar Királyság beolvasztását a török birodalomba, ezért Báthory István is, igazi reálpolitikusként, elfogadta a török szultáni athnámét, melyet az országgyűlésen 1571. augusztus 18-án ki is hirdettek. Az­ erdélyi fejedelemség önállóságát, s ennek következ­tében az erdélyi rendek szabad fejedelemválasztó jogát mind Miksa király, mind a török szultán nemzetközi jogi erővel bíró szerződésben ismerték el, de mindketten azt szerették volna, hogy a rendek azt válasszák meg, akit ők kívánnának saját hatalmi érdekeik szem­pontjából az erdélyi trónra. Báthory amúgy titokban hűséget esküdött II. Miksának is, de a német-római császár, folytatva elődeinek több évszázados politikáját Magyarország bekebelezésére, nem elégedett meg a formális esküvel, hanem a sokkal lojálisabb Békést támogatta. Már 1571. szeptember elején az uszításnak foganatja is lett, mert a csíki és a gyergyói székelyek szer­vezkedni kezdtek Báthory István ellen. A csíki és a gyergyói székelyek lázadását Báthory - a székely főrendiek és a székely lófők közreműködésével -1571. október 6-án leveri, mely tényről tájékoztatja Miksa királyt is. A forrongás és a lázadás mögött minden bizonnyal a Habsburgok által biztatott Békés Gáspár sértettsége és hatalmi ambíciói álltak. Az unitárius vallású Békés Gáspár azt a politikai irányt képviselte, amely a Habsburgok hatalmi érdekkörébe szerette volna állítani Erdélyt, a római katolikus Báthory István pedig igyekezett Erdélynek a török portához való viszonyát is fenntartani, hiszen látta azt, hogy a Habsburgok nem tudják megvédeni a magyar nemzeti érdekeket a törö­kökkel szemben. Sőt a Habsburgok Magyarországért adót is fizettek a török szultánnak, ezt több alkalommal is hangsúlyozni kell, mert a Habsburg-párti magyar történészek elfo­gultságukban igyekeznek erről a tényről sorozatosan megfeledkezni. Az­ erdélyi rendek túlnyomó többsége is meg volt győződve a Castaldo-féle kísérlet tapasztalatai után, hogy a Habsburgok nem képesek csatlakozás esetén Erdélyt a török veszedelemtől megvédeni, másrészt pedig uralmuk nem is volt kedvező Erdély nemzeti és vallásos szabadságára, hiszen a magyar nemzeti érdekeket a Habsburgok ellenségesen kezelték, mivel ellentétes volt nagypolitikai elképzeléseikkel a magyar függetlenség. Másrészt vallási szempontból sem nézték jó szemmel a protestantizmus terjedésével, a katolicizmus visszaszorulását és a vallási tolerancia létrejövetelét Erdélyben. Erdély rendjei alig választották meg Báthory Istvánt fejedelmüknek - aki egyébképpen elismerte a törökök fennhatóságát, de biztosította Miksa királyt is arról, hogy vele szemben a hűséget megtartja­­, szembeta­lálkoztak a Báthory elleni szervezkedéssel. Békés Gáspár ugyanis nem nyugodott bele a fejedelemválasztó gyűlés döntésébe, hanem izgatni kezdett Báthory uralma ellen, ehhez megkapta Miksa király kinevezését ahhoz, hogy Erdély vajdája lehessen. Békés eleinte nem mert nyíltan fellépni Báthory ellen, hanem egyelőre a passzív ellenállást folytatta, és bezárkózott Fogaras várába, azt remélve, hogy az örök elégedetlenkedő székelyek melléje állnak és a Habsburgokhoz húzó szászok tőszomszédságában megvárja a kellő pillanatot, amikor meg tudja buktatni Báthory uralmát. Báthory fejedelem Békés Gáspár ellen az 1571. október 31-re összehívott medgyesi országgyűlésen panaszt és vádat emelt. Ezen az országgyűlésen Békés Gáspár hívei is megjelentek, aminek következtében a gyűlés lefolyása nagyon zajos volt. Az országgyűlés Békést elmarasztalta a lázadás szítása miatt, aminek az lett a következménye, hogy Békés Gáspár Erdélyből kénytelen volt elmenekülni a Miksa király által igazgatott országba. Békés azonban itt sem nyugodott meg, és továbbra is szervezkedett Báthory ellen. A székelyek egy részének lázadása után 1571. november 19-vel az erdélyi országgyű­lés fontos döntéseket hozott Kolozsvárott. Az országgyűlés János Zsigmond és Izabella birtokadományait részben visszavonta, részben elrendelte felülvizsgálásukat és kimond­ta, hogy az országgyűlésre szóló meghívó kötelező erejű. Döntöttek arról, hogy a közszé­kelyek támadásban részt vett vezetőit elfogják, és szigorúan megbüntetik, a lázadásban részes közszékelyeket pedig arra kötelezték, hogy a váradi vár építkezésén, több hónapon keresztül ingyen dolgozzanak. Egy szász krónikás leírása szerint a lázadásban részt vett székelyeket Báthory kegyetlenül megbüntette, a bűnösök orrát, fülét és ajkát levágatta. Többszöri országgyűlési határozat ellenére Békés Gáspár folyamatosan szervezke­dett a fejedelmi hatalom megszerzése érdekében 1572-1574 folyamán is, de a Báthory István vezette konszolidációt már nem tudta megakadályozni. Báthory tiszteletben tar­totta Erdélyben a protestáns többségű lakosok vallási érzelmeit, de igyekezett megújítani a római katolikus egyházat is azzal, hogy jól képzett jezsuita tanítókat kért, az oktatás színvonalának emeléséért. Az erdélyi országgyűlés 1573-ban törvényben fogadta el a protestáns hit mellett a katolikus hitet is. Báthory uralkodásának első éveiben impozáns emléket állított Izabella királyné és János Zsigmond emlékének, amikor Magyarország egyetlen épen maradt, gyulafehérvári székesegyházában - melyet Szent István alapított - fehér márvány síremlékeket helyezett el. Izabella királyné és János Zsigmond szarko­fágjai a mai napig is láthatók, annak ellenére, hogy az erdélyi viszontagságos történelem folyamán többször megrongálták és feltörték. Ezek a szarkofágok ékes bizonyítékai a Magyar Királyság és az Erdélyi Fejedelemség jogfolytonosságának. Báthory rövid erdélyi uralkodása és tartózkodása idején rendbehozta az ország gazdasági helyzetét. 4

Next