Hazanéző, 2013 (24. évfolyam, Páll Lajos emlékszám)
2013 / Páll Lajos emlékszám
VARGA GÉZA Székely jelpárhuzamok a Szent Koronán A Szent Koronát 531 táján készítették Zabergán „szabír kán”, a szabírhánok nesztoriánus vezetője számára a mervi oázisban. A királyi ékszeren székely írásjelek párhuzamait találjuk, amelyeket a korai kereszténység átvett az ősvallásból. A Szent Korona a latin és görög írásjelek mellett székely írásjelekkel rokonítható jeleket is tartalmaz. Ezeket eddig három ok miatt nem vizsgálták. Egyrészt nem alkotnak folyamatos sorokat, ami megakadályozta az írásként való értelmezésüket. Másrészt e jelek díszesebbek is, ami miatt könnyen vélhetők puszta díszítésnek. Harmadsorban pedig az akadémikus tudomány nem ismeri a székely rovásírást, az eredetét nem kutatja - így ezek a hieroglifikus párhuzamok sem válhattak közismertté. Csak a világmodellek jeleinek feltárása, olvasási (megértési) módjuk tisztázása és az írás fogalmának pontosítása vezethetett el a Szent Korona harmadik jelrendszerének azonosításához és elolvasásához. A Szent Korona eddig nem vizsgált jeleire Ludvig Rezső koronakutató ötvös irányította a figyelmemet. Mint arra rámutatott, a Szent Korona pártáján, a Krisztus-zománc térdén lévő rekeszrajzolatokat semmilyen ötvöstechnikai szempont nem indokolja, ebből következően azok jelek lehetnek. Ludvig Rezső kérésének megfelelően tisztáztam a mondott jelek értelmét, s átvizsgáltam a Szent Korona és általában az uralmi jelvény-együttes jelkészletét is. A magyarság jelképei c. kötetben fogalmaztam meg azt a tételt, miszerint a magyarság legfontosabb jelképei szorosan kötődnek a székely írás jeleihez. [1] A kutatás előrehaladásával párhuzamosan jelentek meg az újabb felismeréseket közreadó cikkek is e tárgyban. [2] készültek, a készítőik mégis mindig figyelemmel voltak a hun jelképekre, amelyek egy ősi állameszme maradékai. A jelek által képviselt gondolati rendszer később a koronaeszmében lett kifejtve. A magyar koronaeszme a Szent István korabeli Európában páratlanul demokratikus, és csak a sztyeppi katonai demokrácia viszonyai közepette születhetett meg. A katonai demokrácia ma is korszerű értékrendje e hun jelek segítségével vált a középkori magyar királyság állameszméjének egyik meghatározójává. A székely jelek előzményét - régészeti leleteik tanúbizonysága alapján - használták a szkíták és a hunok is. E jelek kimutathatók egy Krím-félszigeten előkerült szkíta aranykoronán, a kubánvidéki hun kettőskeresztben (amely a feltételezések szerint egy diadém jelképe volt) és az alucsajdengi hun koronán is. A koronákon viselt jelek alapján a magyar uralkodóház alkotmányos rendje a sztyeppi szkíta-hun állameszmét képviselte a középkori Európában. Székely jelek a Szent Koronán A Szent Korona szerkezetében, valamint az aranyból és zománcképekből álló díszítésén találunk olyan jeleket, amelyek a székely jelekkel (a klasszikus székely írásjelek hieroglifikus elődeivel) azonosíthatók. Olvasási módjuk a kőkori eredetű világmodellek jeleinek olvasásmódjával rokon. Ez azt jelenti, hogy egyszerre csupán egy-két szót lehet fonetikusan azonosítani és elolvasni a koronán. Olvasás helyett inkább a fonetikus jelképek megértéséről, a koronát és a jeleit jól ismerő emberekben a Szent Korona láttán kialakuló összbenyomás keltéséről van szó. Az uralmi jelképeinken (köztük a Szent Koronán) található székely rokonságú jelek megtekinthetők a székely írás rétegeit bemutató táblázatok egyikén: [6] Székely jelek a magyar uralmi jelvényeken A magyar uralmi jelvényeken (a Szent Koronán, a jogaron, a koronázási paláston, az országalmán és a címerben) összesen 17 székely rovásjel párhuzama található meg. A Nemeth Tiborral 1992-ben elvégzett matematikai valószínűség-számítás eredménye szerint a jelek hasonlósága nem a véletlennek, hanem a genetikai kapcsolatnak köszönhető. [3] Ezt a jelek egykori ősvallási jelentése teszi érthetővé. A jelek eredetileg szójelek voltak és a hozzájuk kötődő ősvallási hiedelmek legitimálták az uralkodóház hatalmát. [4] [5] A hun eredetű magyar dinasztia az uralmi jelvényeit és a rajtuk lévő jeleket is a hun időkből örökölte. Az Árpádház a kereszténység államvallássá tétele után is ragaszkodott a megszokott jelképekhez. Ennek köszönhető, hogy nem csak a Szent Korona szerkezete hasonló a szibériai sámánkoronákéhoz, hanem a koronázó palást jelrendszere és képszerkezete is azonos, vagy rokon a szibériai sámánköpenyekével sőt az inka uralkodók palástjáéval is. Mindezek alapján nyilvánvalóvá vált, hogy a magyar uralmi jelvényeken szükségképpen jelennek meg a székely jelek hieroglifikus párhuzamai. E jelvények ugyan különböző korokban A Föld szójele A Szent Korona felülnézete a körbe zárt kereszt, amely a székely írásban az "f" (Föld) jele, valamint a kínai írásban és az asztrológusok jelrendszerében is "Föld" jelentésű. A Föld szakrális középpontját, a Teremtés helyszínét, az Éden térképét (az egy forrásból négy irányba induló szent folyókat) ábrázolja. Az Éden a Teremtés helyszíne, az Isten lakhelye, ahonnan az isteni rend és életerő - a szent folyók vizével jelképezetten - szétterjed. E jelekből kialakított térképnek több képszerű változata ismert a magyar népművészetben és a világ mandaláiban. A Szent Korona a népmeséinkből és az antik mitológiából ismert bűvös erejű tárgyak rokonságába tartozik: a közemberből képes isteni megbízatást teljesítő szakrális ural-