Hazánk s a Külföld, 1865 (1. évfolyam, 1-53. szám)

1865-05-21 / 21. szám

Első évi folyam. 21. szám. Május 21. 1865. Lincoln Ábra­h­á­m. Lincoln meg­gyilkoltatásának iszonyú hite nem­csak Amerikát, de az egész mű­velt világot meg­döbbentette. A ki az emberiség tökélyesbülését óhajtja , annak lehetlen fájdal­mat nem éreznie azon szomorú e­­semény fölött , mely a világtör­ténet legújabb lapjainak legna­gyobb emberét, dicsősége dél pontján az élők közül elragadta. Lapunk 19-ik számában már közöltük az e­­gyesült amerikai államok elhunyt elnökének rövid élet­történetét s előadtuk magát a gyászos eseményt is, de most meg, midőn bemu­tatjuk Lincoln arcképét legyen szabad ezekhez még nyilvános működését is röviden vázolnunk. Az 1860-diki elnökválasztás előtt az eddigi wights democra­­ta pártok lassan­ként átalakultak, s így az előbbe­­nnek republicá­­nusoknak neve­­zék magukat, s a rabszolgaság végképen meg­szüntetését kö­vetelték, míg az utóbbiak azt még jobban igyekez­tek kiterjeszteni. A rabszolgaság megszüntetése különben élet­kérdés volt a köz­­társaságra nézve, mely a szabad­ság és humanitás elvein alapulván, ezen elvek ellen­tétét, a rabszolga­ságot már tovább nem tűrhette. Lincoln jól lát­ta, hogy mily vál­ságba jutott az­­ Unió hivatalba lépése óta, s azért egyik beszédjé­ben oda nyilatkozott, hogy Washington óta egyet­len elnöknek sem volt oly nehéz feladata, mint neki. Első beszédében a déli államok elvei ellen

Next