Hazánk s a Külföld, 1865 (1. évfolyam, 1-53. szám)
1865-05-21 / 21. szám
Első évi folyam. 21. szám. Május 21. 1865. Lincoln Ábrahám. Lincoln meggyilkoltatásának iszonyú hite nemcsak Amerikát, de az egész művelt világot megdöbbentette. A ki az emberiség tökélyesbülését óhajtja , annak lehetlen fájdalmat nem éreznie azon szomorú esemény fölött , mely a világtörténet legújabb lapjainak legnagyobb emberét, dicsősége dél pontján az élők közül elragadta. Lapunk 19-ik számában már közöltük az egyesült amerikai államok elhunyt elnökének rövid élettörténetét s előadtuk magát a gyászos eseményt is, de most meg, midőn bemutatjuk Lincoln arcképét legyen szabad ezekhez még nyilvános működését is röviden vázolnunk. Az 1860-diki elnökválasztás előtt az eddigi wights democrata pártok lassanként átalakultak, s így az előbbennek republicánusoknak nevezék magukat, s a rabszolgaság végképen megszüntetését követelték, míg az utóbbiak azt még jobban igyekeztek kiterjeszteni. A rabszolgaság megszüntetése különben életkérdés volt a köztársaságra nézve, mely a szabadság és humanitás elvein alapulván, ezen elvek ellentétét, a rabszolgaságot már tovább nem tűrhette. Lincoln jól látta, hogy mily válságba jutott az Unió hivatalba lépése óta, s azért egyik beszédjében oda nyilatkozott, hogy Washington óta egyetlen elnöknek sem volt oly nehéz feladata, mint neki. Első beszédében a déli államok elvei ellen