Hazánk s a Külföld, 1865 (1. évfolyam, 1-53. szám)

1865-03-05 / 10. szám

Első évi folyam 10. szám. Március 5. 1865 Turgeneff I­v­á­n. Turgeneff Iván, a jelenlegi orosz irodalom leg­­jelesb bajnoka, ki nemcsak hazájában, de Európa­­szerte méltán kiérdemlett babérokat vívott ki ma­gának , szül. Őrei­ben, 1818. novem­ber 9-kén. Tanul­mányait a moskaui és pétervári egye­temben végezé. — 1838-ban tanulmá­nyait gyarapitandó, külföldre utazott és Berlinben 1840-ig a bölcsészetet, nyel­vészetet s a törté­nelmet tanulá. Itt egy darabig benső baráti viszony szö­vődött közte és Ba­kunin, az ismeretes orosz menekült kö­zött. 1843-ban ha­zájába visszatérvén, a belügyminiszté­riumba lépett és ugyanez idő tájt ver­seket is kezdett írni, de nem nagy szeren­csével s később azok ép oly kevéssé tetszettek neki, mint az orosz hi­vatalnoki élet; ezután nemsokára hivataláról le­mondván, az irodalomnak búcsút akart mondani; azonban 1846-ban Belinsky barátja kérésére az utóbbi lapjába „Egy vadász naplója“ című mun­kájának első vázlatát irta. — Ez a közönség tet­szésével találkozván, Turgeneff folytatá és igy keletkezett a figye­lemreméltó mű­, mely a maga nemében párját ritkítja. E mű oly gazdag a termé­szet művészi ecse­telésében, a találé­konyságban és köl­­tőiségben és e mel­lett Oroszországnak legbensőbb, legtit­kosabb életét oly va­­lódilag tükrözi, mint kívüle egy könyv sem; s a mellett, hogy költői mű, fi­gyelmes ernemiő hely- és jellemrajz is, és sem elődeinek, sem pedig utánzói­nak ide - oda való kapkodásai Orosz­ország benső életé­ről, tehát épen ar­ról, mi a nemzeti élet és történelem alapját képezné, oly valódi és pontos fogalmat nem nyújthatnak , mint e vázlatkönyv, mely ma­gát a népet, kínzóinak oldala mellett, fájdalmai­val és örömeivel, tompa észjárásával és majd-

Next