Hazánk s a Külföld, 1865 (1. évfolyam, 1-53. szám)
1865-04-09 / 15. szám
HAZÁNK S A KÜLFÖLD 233 pálya elején, szivében a meglátott siker kéjérzetével, egyszerre lerogy s tán tovább álmodja ifjú boldogságát, — írta róla egy költőnk az első benyomás fájdalma alatt. Mennyire szerették őt, az kitűnt eleste után néhány hét múlva halottak napján is, mikor sírja nem látszott a reá halmozott koszorúktól. Keviczky Szevér emlékét szellemén kívül kőemlék is fenn fogja tartani, oly bizottság által emelve, melyben országos nevű, nagy jellemű és tudományos férfiak vannak, kik hivatva lehetnek arra is, hogy ne csak a kegyeletnek adózzanak, de a jövő érdemekre nyújtott zálogot is jutalmazzák. Lapunk jelen számában ime bemutatjuk a Gerenday Antal által készített emlékkövet, mely 7 láb és két hüvelyk magas; a tört oszlop — szép jelképe a legnemesebb pályán előretört s korán eltűnt ifjúnak, — egy láb s 5 hüvelyk átmérőjű, s maga az emlékkő talapzatával s az azon nyugvó tojásdad alakú táblával egyszínű, köszörült porosz gránitból készült. A tört oszlophoz támasztott táblát domborművű koszorú köríti s ebben lesz Beviczky születési s halála ideje följegyezve következő, megható emléksorokkal együtt: Mindent, mi szép volt, forrón szeretett . Hazát, barátságot, becsületet. Szerette mindezt túllángolva, hőn, S az egyikének áldozatja lön. Mint értesültünk, az emlékkövet május hóban fogják némi ünnepélyességgel fölállítani. Reviczky Szévér síremléke. (Gerendai A. terve nyomán rajz. Haske.)