Hazánk s a Külföld, 1865 (1. évfolyam, 1-53. szám)
1865-01-15 / 3. szám
Első évi folyam. 3. szám. Január 15.1865. Rákóczi Erzsébet. Munkács Báthori Zsófia alatt nagyrészt kivetkezett nehány év előtti alakjából. Csak évtized előtt diszes úri lak volt az, fényes cselédséggel s vitéz és vidám helyőrséggel ; most megerősített zárdának látszott, melyben nem is volt szabad más magasabb hangnak lenni, mint a naponként ötször imára szolgáló harangokénak , melyek az előbbeni kakasok helyett most fényes keresztekkel ékített tornyokból zokogtak a vidékre alá. Az örváltások a legnagyobb rendben történtek, de minden nagyobb zaj nélkül s a katonák egy része, a fejedelemné hűségét a császári ház iránt mutatandó, német zsoldosokból állt, külföldi tisztekkel. Az árváknak Biharinéval egy kisebb cella jön kimutatva, honnan az ebédlő terem s a kápolna egyenlő távolságra voltak, úgy is ez volt az a két kirándulási hely, melyért szobáikat elhagyhaták. Pater Sámbár naponként kéthárom órát hallatá velük nagy hirre kapott ékesen szólását, melyet a két kis leány rendesen csak szundikálva hallgatott végig, mi azonban a pátert lelkes és buzgó tanításában egy cseppet sem zavarta meg. Ezenkívül egy héten egyszer megtörtént, hogy a fejedelem asszony hintója elé állt, midőn a kis leányoknak is szabad volt vele kikocsizni a gyönyörű vidékre. De ez elvek örömét eléggé megsavanyitá a fejedelemné szigorú tekintete s koronként tett faggató kérdései, pirongatásai. (Történeti beszély.) II. A munkácsi vadászat. (Folytatás.) Lehajolt a kis leány után s jobbjával átkarold."