Hazánk s a Külföld, 1869 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1869-10-07 / 40. szám
Ötödik évi folyam. 40. szám. Pest, 1869. október 7-én. Greguss Gyula. Egy derék magyar iró-család veszte el múlt szeptember hó 5-dikén egyik, munkássága délpontján, tettereje teljében levő tagját, Greguss Gyulát, kinek halála irodalmunkra nézve kettős veszteség , mert egyrészről a tudomány, másrészről a szépirodalom gyászolja benne egyik ép oly igénytelen, mint a mily kitartóan munkás tagját. Greguss Gyula 1829. dec. 3-ikán Eperjesen, akkor fejlődő nemzeti irodalmunk Weimarjában, született. Iskoláit Pozsonyban kezdte, s atyja halála után Rozsnyón folytatta, a bölcsészetet pedig a pozsonyi lyceumban végezte. Atyja, Greguss Greguss Mihály , kitűnő műveltségű lutheránus lelkész, tanár és maga is író volt, és mint ilyen, az első rendszeres aesthetikai tankönyv szerzője, ki fiainak nagy kincset, alapos és tudományos neveltetést hagyott örökül. Nagy atyja is, Farkas András rozsnyói tanár, irt egy syntaxist, melyet negyedfél századnál tovább irányadóul tekintettek iskoláinkban. Greguss Ágostot, az Ítészt, publicistát és számos külföldi népdal fordítóját, ismeri minden olvasó. A másodszülött Gr. Gyula volt, ki tanulmányainak sikeres folytatása közben, midőn a veszélyben levő haza 1848-ban segélyüljaj dúlt fel, mint jogász a honvédsereg zászlója alá állott s a tüzérségnél végig küzdötte az egész szabadságharcot. A harmadszülött Greguss János, a festészeti pályára lépett s több kedves tájképét laa közönség. A család nőtagja: Lívia, néhány évvel ezelőtt ment férjhez ifjú statisztikus tudósunk s jelenlegi miniszteri tanácsoshoz, Keleti Károlyhoz. Greguss Gyula szabadságharcunk gyá punkból is ismeri Gyula.