Hazánk s a Külföld, 1870 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1870-03-31 / 13. szám

13. szám. Pest, 1870. M­á­r­cius 31. VI. évfolyam. Ismeretterjesztő, szépirodalmi és társaséleti illusztrált hetilap. Regina. — Beszély — Clari Angela, atyja és anyja elvesztése által, kik Turinnak gazdag polgárai voltak, huszonegy éves korában jutott tetemes vagyonának birto­kába. Szép szőke nő volt, oly szőke, milyet a renaissance-korszak festői annyira szerettek ; kar­csu, szép termetű, égi pillantásu, szellemdús hom­lok s a kedvesség leggyöngédebb vonásaival. Élve a szabadsággal, melyben szülei halála után része­sült, a művészetre, nevezetesen a zenére adta magát. Hangja gyönyörű volt s bár tehetségét csak műkedvelésből képezte, némely énekesnő mégis irigyelhető hírnevét, melyet szerzett, ha néhány darabot Rossini vagy Meyerbeertől elő­adott. Angela ily tehetséges, független és gazdag lévén, sok tisztelőt csábított maga köré. Hanem a művészet egész lelkét annyira elfoglalta, hogy másra nem is gondolt. Ha társaságban megjelent mindenkor megragadta az alkalmat, hogy tehet­ségeit tündököltesse s a jó eredménynek egész bensőséggel örült; hanem minden tetszésnyilvání­tás előtt néma maradt. Midőn egy este Giuliani grófnál énekelt s a zongorát elhagyta, reszkető s megilletődött hangon e szavakat hallá kimondani: 1­9 Az ifjú lázában fehér női alakot látott maga fölé hajolni. („Regina“ c. beszélyünkhöz.)

Next