Helikon, 2023 (34. évfolyam, 855-878. szám)
2023-11-10 / 21. szám (875.)
tananyaga lett. Az iskolai könyvtárak beszerezték,22 a tanárok kötelező házi olvasmányként jelölték ki 23 vagy írásbeli feladatot rendeltek hozzá,24 a diákok pedig iskolai olvasókörön tárgyalták.25 Két dolog miatt fontos ez, egyfelől mert Octavian Goga iskolai tanulmányainak is része volt Szebenben és Brassóban, mielőtt a pesti egyetemen folytatta tanulmányait 1900-ban. A mű fordítása iránti érdeklődése pedig a román fiatalok azonosságtudatát is szolgáló önképzőköri tevékenységéből fakadt. Másrészt a magyar irodalom oktatása, de annál inkább a magyar nyelv oktatási nyelvként való bevezetése, hivatalos nyelvi alkalmazása nemzetiségügyi kérdés lett és magyarosítási törekvésként értelmezték, például a Tribunában, egy folytatásokban megjelent cikkben. A kérdést a névtelen szerző egyértelműen a románság és egyéb nemzetiségek ellen irányulóként látta, és szemléltetésére Madáchtól hozott hasonlatot,26 vagyis sok az ember, kevés a fóka. Ugyanezt az idézetet ismétli meg a lapban évekkel később hasonló kontextusban egy görögkatolikus lelkész: a magyarok asszimiláló törekvéseikkel tulajdonképpen a románoknak tesznek szívességet és saját nemzettársaiknak teremtenek konkurenciát a hivatalokban, amiért már maguk közt egymásnak esnek, akár Madáchnál: „că’s mulți oamenii, și’s puțini câini de mare”.27 A Madách-idézet tehát oktatás- és nemzetiségpolitikai kontextusban tér vissza a sajtócikkek érvelésében. Elsőre azt gondolhatnánk, hogy az alapos szövegismeretnek köszönhető, hogy román nyelven visszatérnek e mondathoz akkor, amikor még nem jelent meg a mű román nyelvű fordítása, mégsem erről van szó. Magyar nyelven már Az ember tragédiája kiadása után nem sokkal szállóigévé vált e mondat, más Madách-mondatokhoz hasonlóan, például a már szóba hozott felszólítás, a „küzdj és bízva bízzál” is ilyen napjainkig közkedvelt idézet. Egy, a század végén publikált közmondásgyűjteményben is szerepel a „sok az eszkimó, kevés a fóka” mondat, és a kiadvány egy újabb változatát is adatolja.28 A magyarországi, főként erdélyi románok nyelvhasználatába is beépült, bizonyára az iskolai olvasmányélmények, a színházi előadások vagy egyszerűen a hétköznapi beszédhelyzetek hatására. Következésképp elmondható, hogy a kötetbeni megjelenés előtt is beszélhetünk Az ember tragédiájának recepciójáról román értelmiségi körökben Magyarországon, Erdélyben - mely magyar nyelven történt ugyan, és később Romániában folytatódott, elsősorban a színházi előadások által. Octavian Goga 1934-ben kötetként publikált, de előtte harminc évig hosszasan készülő román nyelvű fordítása hangosította fel a recepció folyamatát, amely a kapcsolattörténész számára is újabb kérdéseket tartogat. Egy magyar mű román recepciójának tűnik, de a befogadás elsősorban magyar nyelven történt. A román értelmiség és olvasóközönség nyelvismerete, a régió két- vagy többnyelvű közösségei a többnemzetiségű országok nacionalizmuskoncepciójának, illetve a modern nemzeti irodalomfogalmaknak a visszásságait példázzák a 19. század végi Magyarországon és a 20. századi Romániában egyaránt. Jegyzetek 1 Madách Imre, Tragedia omului. Poem dramatic. Traducere în versuri de Octavian Goga, București, Fundația Regele Carol IL, 1934. 2 Beke György értelmiségiekkel készített interjúi alapján Octavian Goga tekinthető a magyar irodalom eszményi román nyelvű fordítójának. Vö. Beke György, Tolmács nélkül: interjú 56 íróval a magyar-román irodalmi kapcsolatokról, Bukarest, Kriterion, 1972. 3 Domokos Sámuel, Octavian Goga, a költő és műfordító, Kriterion, Bukarest, 1971. 4 Dávid Gyula, Goga Madách-fordítása és Az ember tragédiája román értelmezései, in uő, Találkozások, Dacia, Kolozsvár, 1976,133-152. 5 Lásd az 1911. februári 22-i lapszámának fő oldalán a tárcarovatban. 6 Lásd a Tribuna 1904. júniusi 111. és augusztusi 160. számát, amelyekben hírt ad a Luceafărul fordításközléséről. 7 Vö. sz. n., Madách Imre in C. Diaconovich szerk., Enciclopedia română, W. Krafft, Szeben, 1904. 8 Emericu Madách, cunoscutulu scrietoriu magiaru, autorulu renumitului opu „Tragédia omului”, deputatu de la diet’a trecuta, a repausatu in 5 1. c. Lásd: Concordia, 1864. október 9/78., 316. 9 Román nyelven először csak 1973-ban játszottak belőle részleteket, a szerző születésnapjának 150. évfordulóján a magyar és román színház, illetve a szebeni színház német tagozata közös, háromnyelvű előadásában. Vö. Enyedi Sándor: A Tragédia a színpadon. 125 év, Madách Irodalmi Társaság, Budapest, 2008, 341. Legutóbb Silviu Purcarete rendezésében vitte színre a Csiky Gergely Színház társulata Temesváron, az előadást a kolozsvári Interferenciák Nemzetközi Színházi Fesztiválon 2020-ban is bemutatták, ahol a román ajkú és nemzetközi közönség is megtekinthette. A madáchi mű színházi és irodalmi kontextusa szempontjából talán nem mellékes, hogy Purcarete a nagyszebeni Radu Stanca Színháznál J. W. Goethe Rostjának is rendezője volt. Az előadás 2007-ben elnyerte a Román Színházi Szövetség, az UNITER díját. 10 Lásd erről bővebben: Enyedi Sándor: A Tragédia a színpadon. 125 év, Madách Irodalmi Társaság, Budapest, 2008. [Madách Könyvtár - Új folyam 60.] 11 A magyarországi románok kulturális központjai közül Kolozsváron 1884-től, Brassóban szintén 1884-től, Nagyszebenben 1886-tól többször is bemutatják különböző társulatok, de 1892-ben Dóczy Lajos fordításában játszották a hamburgi Stadttheaterban, ők pedig a bécsi Austellungs-Theaterban vendégszerepeltek a művel. Prágában is ekkor volt látható, a berlini Lessing Theaterban 1893-ban, stb. Vö. Enyedi, i. m. 12 „(...) la ultima representație galeria a însoțit marsilieza de manifestațiuni demonstrative” - Vö. Tribuna 1892. október 2/220., 878. 13 I. C., Reprezentație interzisă, Adevărul 1923/11933, 2. 14 Interzicerea unei reprezentații la Cluj, Lupta 1923/332., 16. 15 Vő. L. P., în jurul interzicerei reprezentației „Tragedia omului” la Cluj, Lupta 1923/334, 22. 16 Gazeta Transilvaniei 1923/18, 3. 17 Poetul I. Minulescu si „Tragedia omului”, Presa 1923/22., 4. 18 Uo. 19 Az Adevărulban az esetet ironikusan ugyan, de Janovics védelmében a francia diplomácia útján oldaná meg a magyar értelmiségi barátja, C. G. Costa-Foru, mert a cenzúra gépezetét a magyar szerzőségen kívül a francia himnusz éneklése hozta működésbe. Vö. C. G. Costa-Foru, Cenzura teatrală la Cluj, Adevărul 1923/11938, 2. 20 Dr. Vaier Moldovan, Tisza sau Jászi, Tribuna, 1911/22., 1. 21 Vaier Moldovan, Duhul lui Metternich, Tribuna, 1914/114., 1. 22 Lásd például: Programa Gimnasiului Superior, Preparandiei, Școlei Poporale, de băieți și de fetițe gr.cat. din Blaj, Blaj, Tipografia Seminarului Archidiecesan, 1897, 45. 23 Például Aradon, az állami főreáliskolában, ahol Beöthy Zsolt és Pintér Jenő irodalomtörténetei alapján tanították a magyar irodalmat. Vö. Boros Viola, Az aradi Állami Főreáliskola értesítője az ezredéves ünnep alkalmából, Aradi Nyomda Rt. Könyvnyomdája, 1896, 80. 24 Például „Küzdj és bízva bízzál”, Madách (fejtegetés). Vö.: Ioan Gheție, Raportul al LIV-lea despre gimnaziul superior fundațional din Naszod-Năsăud, Besztercze, Tipografia cu putere de motor G. Matheiu, 1917, 40-41. 25 Septimiu Pop 1902-ben Balázsfalván. Vö. Raport despre institutele de învățământ greco-catolice din Balâzsfalva-Blaj, Blaj, Tipografia Seminariului Árchidiecesan, 1903, 59. 26 „(...)deși noi între noi stăm cu osul de ros, ca Eschimozii din Madach cu focele, că adecă sunt mulți oameni și puține foce.” Vö. sz. n., Reuniunile de cultură și cestiunea naționalităților, Tribuna, 1886/18., 70. 27 George Suta, Din comitatul Sătmarului, Tribuna, 1902/155., 618. 28 „Sok az eszkimó, kevés a fóka. (Madách: »Ember tragoediájá«-ból. Újabban gyakran igy mondják: Sok az ember, kevés a fóka.” Sirisaka Andor, Magyar közmondások könyve, Pécsett, Engel Lajos könyvnyomdájában, 1890. Online elérhetőség: https://www.arcanum.com/hu/online-kiadvanyok/Szolasok-regi-magyar-szolasok-es-kozmondasok-l/sirisaka-andor-magyar-kozmondasok-konyve-GBD6/s-8602/ - letöltés ideje: 2023. október 12. I 2112023 INTERJÚ | VERS | PRÓZA | MŰFORDÍTÁS | ESSZÉ | TANULMÁNY | DRÁMA | KINEMATOGRÁF | VEZÉRCIKK | KRITIKA | AMPLITÚDÓ | HÍREK |