Helyi Ipar és Városgazdaság, 1953 (2. évfolyam, 1-12. szám)

1953-01-05 / 1. szám

1953. Január 5. Kovács József eté szövőnő. Az Első Kaposvári Szövő­­üzemben folyó mun­kaversenyekben de­rekasan megállja a helyét, amiért pénz­jutalomban is része­sült. Az üzem szak­munkás utánpótlá­sának biztosítására átadja a tanulóknak munkamódszerét. Berényi László a Hódmezővásárhelyi Majolikagyár koron­gos kiváló munkása. 1952. évi tervét még szeptember elején teljesítette. Szakmai tudását munkatársai­nak átadja. Jó mun­kájáért 400 forint pénzjutalomban ré­szesült. Novák Mária a Patyolat sztahano­vista gépvasalónője. 170 százalékos átlag­teljesítménnyel dol­gozik. Fogadalmat tett, hogy brigádját sztahanovista brigád­dá fejleszti. Az üzem­ben mint DISZ titkár végez jó munkát. Szécsényi Gyuláné a Budapesti Finom­acélárugyár dolgozó­ja. Eredményes mun­kája jutalmául no­vember 7-én sztaha­novista kitüntetést kapott. Türelemmel foglalkozik az új dol­­ozók betanításával s­zakszervezeti vona­lon, mint bizalmi dol­gozik. Vecseri Ferencné a Budapesti Tanszer­­gyártó Vállalat vo­nalzó számozója jel­­vrányes sztahanovis­ta. Évi átlagteljesíté­se 145 százalék. Mun­kamódszerátadó. Mint békeküldött vett részt a kerületi bé­kekonferencián. AKIKRE BÜSZKÉK VAGYUNK HELYI IPAR ÉS VÁROSGAZDASÁG Feladataink 1953-ban a munkavédelem terén Rákosi elvtárs 1952. december 15-i beszédében ismét foglalkozott a munkavédelem kérdésével és meg­­határozta: »...fokozottan meg kell követelnünk minisztériumainktól, gazgatóinktól, hogy a biztonsági berendezéseket, az egészségvédelmi itézkedéseket megvalósítsák. Párt­­szervezeteink, szakszervezeteink, DJSZ-istáink egyik legfontosabb feladata legyen az üzemekben, hogy ezeknek a rendszabályoknak a megvalósítását ellenőrizzék és lép­jenek közbe ott, ahol e téren mu­lasztást tapasztalnak.« Feladatunk, hogy a rendeleteket, határozatokat, amit pártunk és kor­mányunk hozott és azokat a hatal­mas eredményeket, melyet a Szov­jetunió ezen a téren is elért, tuda­tosítsuk dolgozóink széles rétegé­vel és ezzel segítsük elő annak végrehajtását. Ezt fogják szolgálni a most induló esti tanfolyamok. Területi és üzemi bizottságaink fordítsanak nagy gondot arra, hogy az esti tanfolyamokon ne legyen le­morzsolódás. A tanfolyamon vitas­sák meg jól a hallgatókkal az anyagot, val­­amint az M. T. és a SZOT augusztus 3. határozatát. Ez a határozat világosan megmu­tatja a vállalatvezetés és a szak­­szervezet feladatát a balesetelhá­­rítás, a munka biztonságának meg­teremtése terén, ami elválasztha­tatlanul kapcsolódik a termeléshez. Népgazdaságunk a helyi ipar ré­szére komoly összeget irányzott elő munkavédelmi beruházások céljaira, amely ipari üzemeink között kerül felosztásra. A mi feladatunk ellen­őrizni az összegek rendeltetésüknek megfelelő felhasználását, hogy­ biz­tosítsák az üzemek dolgozói számá­ra a biztonságos munkafeltételeket és az üzemi balesetek csökkentését egészen azok megszüntetéséig Az Országos Munkavédelmi Kon­ferencián Vas elvtárs kemény sza­vakkal bírálta azokat a felelős ve­zetőket és szerveket, akik egysze­rűen tudomásul veszik az üzemi balesetek számát és nem tesznek semmit annak érdekében, hogy ezek a számok minimálisra csökkenje­nek. Elfelejtik, hogy a számok mö­gött élő emberek vannak, akik a szocializmus építéséből esnek ki az üzemi­­balesetek­­következtében. A helyi ipar területén a balesetek száma csökkenő tendenciát mutat, amit a minisztériumhoz érkezett je­lentésekből készített statisztika alapján állapítottunk meg. Ipari vo­nalon országos viszonylatban szep­temberben volt a legmagasabb a balesetek száma, 99 — ez a szám azóta is csökkent. Októberben 66, novemberben 33 volt a bejelentett balesetek száma. Azonban egy pil­lanatra sem elégedhetünk meg ez­zel az eredménnyel, harcolnunk kell a­­balesetek megelőzéséért, teljes kiküszöböléséért. .Ennek egyetlen módszere van: következetesen végrehajtani a határozatokat, tuda­tosítani azokat a dolgozókkal és rendszeresen ellenőrizni a felada­tok végrehajtását. Gátfalvi Henrik. Tanulni akarok . Szakszervezeti lapunk december 3-i számából örömmel értesültem arról, hogy a vállalati igazgatók tanfolyama a Helyi Ipar Miniszté­riuma irányításával megkezdődött, ahol foglalkoznak az igazgatók szakmai továbbképzésével. Ideiglenes vállalatvezető vagyok és mint női munkáskáder be szeretném bizonyítani, hogy mindenkor, bármilyen nehéz helyzetben számíthat munkámra a párt és a reám bízott felada­tokat el tudom végezni. Az újság elolvasása után azonnal érdeklődtem Baranya megyei viszonylatban a vállalatvezetők továbbképzéséről és megállapítottam, hogy a mi megyénkben is folyik a tanfolyam, csak egyedül engem fe­lejtettek ki. Mikor érdeklődtem, azt a választ kaptam, hogy a Baranya megyei Tanács V. B.-a elé terjesztik kérésemet. Kérem a szakszervezeti lapunkat, segítsen abban, hogy szakmailag­­képezhessem magam. ZÁMBÓ MÁRIA a Pécsi Hangszer és Asz­talosárugyár ideiglenes igazgatója. Zám­bó elvtársnő kérése ügyében a minisztérium illetékes osztályától azt a választ kaptuk, hogy az elv­­társnő bekapcsolódhat az oktatásba, mert az nem régen kezdődött meg, így van mód az eddig tanult anyag pótlására. Ezúton kérjük a Baranya megyei Tanács Ipari Osztályát, kövessen el mindent, Zátribó elvtársnő kéré­sének teljesítéséért annál is inkább, mert az elvtársnő munkáját jól is­merjük, tudjuk , becsülettel fog helytállni a tanulásban is. A téglagyárak belső tartalékai írta: 1. Muzicsenko, a cskalovi 1. számú téglagyár főmérnöke és A. Kalugin, az üzemi bizottság elnöke A cskalovi 1. számú téglagyár példája tanúskodik azok­ról az óriási lehetőségekről, melyeket a vállalatok belső tar­talékainak teljes kihasználása nyit. Gyárunk a legutóbbi négy évben három és félszeresére nagyobbította tégiagyár­­tásár­ak mennyiségét. A dolgozók a szocialista munkaverseny széleskörű kifejlesztésével, a berendezés kihasználásának javításáéval, a termelés észszerűsítésével és a technológia tökéletesítésével érte el ezt eredményt. Szaveljev és Muszagirov lakatosoknak, valamint Vlaszov elvtárs a szárazpréselő üzemrész vezetőjének javaslatára például modernizálták a préseket. A felső és az alsó lapo­kon vasból való párnabetéteket szereltek be s így percenként háromról ötre növelték az asztal fordulatszámlát. Ennek ered­ményeképpen minden egyes prés másfélszer több téglát préselt, mint korábban. Kitajev és Habibulin kirakók, Ribin munkás, az üzem­i bizottság tagja, Ogonyjanc kemencemester, Gnyuseva és Golobkova izzítónők elsajátították Mukoszovn­ak, az alma­­ntai téglagyár Sztálin-díjas művezetőjének és Duhanovnak, a voronyezsi gyár Sztálin-díjas művezetőjének módszerét, hogy gyorsítsák a nyerstégla körkemencékben való kiégetésé­­nek ütemét és javítsák a tégla minőségét. Ezt követően előbb sztahanovistáink, majd példájukat követve a kör­kemencénél dolgozó többi munkások is 1300 téglát termeltek a kemenceégető csatornának minden köbméterében a korábbi 700—800 helyett. A dolgozók nagy gondot fordítanak a gyártmányok minő­ségére. A tapasztalatok azt mutatják, hogy minél hosszabb ideig szárad a nyerstégla a szárítószínben, ann­ál­­jobb a tégla minősége. Ezért azt tervezzük, hogy a­­ természetes száradás kiegészítéséül ezt követően még szárítókemencék­ben is szárítjuk a nyerstéglát. Kedvező eredménnyel járt a sajtológépbe adagolt téglaagyag, nedvességtartalmának­ 11 százalékról 8,9 százalékra való csökkentése, a gőzzel való nedvesítés, valamint a kiégető anyagoknak, a mozdonyper­nyéinek és maghéjnak a téglaagyagba való keverése. Ilyen­módon jelentősen csökkenteni lehet a tüzelőanyag-fogyasz­tást s meg lehet gyorsítani a tűz haladási sebességét. Most 21 méterről már 30—33 méterre növeltük a körkemencékben történő kiégetés esetén a tűz naponkénti előrehaladási sebes­ségét. A kiégetés sebességét növeli, a tégla minőségét javítja az agyagnak gőzzel két fokozatban történő nedvesítése is. A gőz minél jobb kihasználása céljából nálunk fedéllel zár­ják le az agyagkeverő gépeket. A berendezés tökéletesítésének és a technológia javítá­sának eredményeképpen a gyár dolgozói növelték munkájuk termelékenységét a határidő előtt, augusztus 18-án teljesí­tették nyolchónapi tervüket. De nem elégszünk meg az eddig elért eredményekkel. A gyár dolgozói a pártkongresszus tiszteletére kötelezettséget vállaltak, hogy kilenchónapi ter­vüket szeptember 30-ig teljesítik, a XIX. pártkongresszus megnyitásának napjáig 1 millió 300 ezer téglát gyártanak a tervben előirányzott mennyiségen felül. A tél nagyon megnehezíti a téglagyárak munkáját. Az agyagbányákban most olyan áthelyezhető melegítőt építenek, amely biztosítja, hogy télen is zavartalanul elláthassák a gyárat nyersanyaggal. Kitajev téglakirakó, az üzemi bizottság tagja a kon­gresszusi versenyben máris 200 százalékra teljesíti normá­ját. Rigyin munkás 180 százalékot teljesít. Még igen sok munkás és brigád növelte jelentősen teljesítményét. Téglagyárunk dolgozói minden képességük latbavetésével azon vannak, hogy minél több kiváló minőségű téglát gyárt­sanak a szeretett hazának. (A­z­ Trude cikke nyomán.) 3 Ahol mintaszerű az újítási mozgalom A dolgozóknak sok bosszúságot okozott még ez év tavaszán is a Budapesti Finom­­acélárugyárban ké­­szített borotvapenge. Akár alulról, akár felülről húzták a pengét, nem vitte le a szőrt, rossz volt a pengék minősége. Ugyanez év tava­szától a vállalat éle­tében -­­ és ezen ke­resztül a borotva­­pengék minőségében is — döntő változás állott be. A vállalat vezetősége pályázatot hirdetett a borotva­­pengék minőségének megjavítására. Ezen keresztül a vállalat­­nál komoly mértékben fellendült az újítási mozgalom. Az eredmény nem maradt el. A dolgo­zók intenzíven foglal­koztak a feladatterv megoldásán. Nem sok idő­ múltán Kállinger és Csabai elvtársak által létrejött az első nagy újítás, a köszö­rű és fenőgépek ösz­­szeépítését célzó meg­oldás. Az újítás révén a vállalatnál több mint félmillió forint megtakarítás jelentke­zik, illetve azóta 20 százalékkal magasabb a termelési ered­mény. Ezen túlmenően megoldódott a se­lejt kiküszöbölésének kérdése, megszűnt a rozsdásodás és min­den penge egyenlően élesedik. Az újítás bevezetésének ered­­ményeképpen a dol­gozók máris öröm­mel üdvözlik a »Bas­­záns« és »új korszak« pengék minőségének megj­avulását. Bizonyítja a válla­latnál lévő jó újítási mozgalmat az is, hogy az 1951. évi 54 újítással szemben, 1952-ben több mint 100 javaslatot nyúj­tottak be. A vállalat­nál az újításokból származó, egy ívre előszámított gazda­sági eredmény közel egy miillió forintot tett ki. A mintaszerű újí­tási mozgalmat bizo­nyítja az is, hogy a vállalat vezetősége az újítási megbízottal és az újítóskörök vezetői­vel együtt már elké­szítette az 1953-as I. negyedévi újítási fel­adattervet. A feladat­­terv kiemelkedőbb pontjaival megoldásra vár a pengék transz­portszalagon törté­nő bélyegzése, vala­mint a pengék csoma­­olásának gépesítése, zek megoldására a dolgozók már több ja­vaslatot nyújtottak be. A dolgozók érdek­lődnek az újítási moz­galom iránt és lelke­sen dolgoznak annak fejlesztésén. A válla­latnak négy újítóköre működik negyven tag­gal. Minden újítókör­nek külön faliújságja van, mely mindenkor szemlélteti az újítókör problémáit, illetve a végzett munka ered­ményeit. Az újítási mozgal­mon keresztül sikerült a pengék minőségét úgy megjavítani, hogy ma már magyar bo­rotvapengét komoly mennyiségben expor­tálunk. Az újítómozg­alo­n döntő mértékbe­n be­folyásolja a terv telje­sítését, ille­tve túltelje­sítését. Ezt bizonyítja az a tény, hogy az 1952. IV. negyedévben, a Budapesti Finom­acélárugyár elnyerte a helyi ipar miniszté­riuma vándorzászlaját és ezzel együtt a meg­tisztelő és üzent jel­­vényt. Legyen ez a példa a többi helyi ipari vál­latok felé serkentő és kövessék a Finomacél­­árugyár dolgozóinak példáját. Szalay Lujza helyi ipar minisztériuma műszaki fejlesztési osztálya Hulladékból új alkatrészeket gyártunk A Fővárosi II. sz. , Vastömegcikkeket gyártó Vállalatnak a tervben meghatározott cikkek gyártásához 80 százalékban vas- és lemezanyagokra van szüksége. Növekedé­sünk nehézségei követ­keztében azonban az 1953. év első negyedé­re tervezett anyag­­mennyiségnek csak egész kis hányada van biztosítva a vállalat részére. A vállalatve­zetés feladata, hogy biztosítsa az üzem működését, ezért igye­keztünk a vállalat ré­szére olyan megrende­lést lekötni, amely hulladékanyag felhasz­nálásával készíthető el. A zökkenőmentes termelés elősegítése érdekében 100 száza­lékban hulladékanyag­­ból készítjük a kábel­­saru, útelzáról­ám­pa, fa tok­tetőt, omegacsa­­varok, e»S«-­kapocs, gépkocsira való macs­­kaszerezet és 80 szá­zalékban a lakatokat. A fenti­­gyártmányokon kívül kisebb alátéteket is nagy tömegben gyártunk, amivel nagy­ban elősegítjük a pénzügyi termelés vo­nalán megszabott fel­adatok teljesítését. Minden értekezletün­kön felhívjuk a dolgo­zókat olyan újítási és és­zszerűsítési javasla­tok megtételére, ame­lyek a gyártás egysze­rűsítési, az anyagfel­használás csökkentését célozzák. A dolgozók segítségével sikerült több olyan gyártási fo­lyamatot — amelyet edddig kézi erővel vé­geztünk — gépesíteni, ami a termelés emel­kedésében jutott kife­jezésre. Ez azt ered­ményezte, hogy több és minőségileg jobb árut állíthatunk elő Lovasi Péter igazgató Az üzemi bizottságok fontos segítői A szakszervezeti­ munka alappillére a bizalmi jó munkája, melynek eredménye megmutatkozik a terv teljesítésében. A bi­zalmiak fontos fel­adata, a munkaver­senyre való mozgósí­tás, a felajánlások szervezése mellett a dolgozók nevelése és ezen keresztül a szak­­szervezeti tagság so­rainak növelése, va­lamint a rendszeres tagdíjfizetés biztosí­tása. Jól végzik fel­adatukat az Egri Autójavító Vállalat és a XIII. ker. Patyolat 4. sz. telepén dolgozó bizalmiak, akikkel az­­ üzemi bizottság rend­szeresen foglalkozik. A bizalmiak ennek alapján megtartják a szakszervezeti cso­­port­értekezleteket, egyénileg foglalkoz­nak a szakszervezeti csoport tagjaival. Ezeken a helyeken szép eredményeket ér­nek el a tagszervezés és a tagdíjfizetés te­rén is. Az Egri Autójavító Vállalat egyik bizal­mija, Nagy elvtárs kéthetenként tart szak­­szervezeti csoport, értekezletet. 17 dol­gozó tartozik a szak­szervezeti csoporthoz, valamennyien szak­­szervezeti tagok és mindannyian rendsze­resen fizetik a másfél százalék tagdíjat. Ezt az eredményt Nagy elvtárs úgy éri el, hogy egyénileg fog­lalkozik csoportja minden tagjával. Megbeszéli a felaján­­lások lehetőségét és a műszaki vezető se­gítségével rendszere­sen értékeli a válla­lások teljesítését. Nagy elvtárs módot talál arra is, hogy a déli ebédidő alatt sajtófelolvasásokat tartson. A jó nevelő és felvilágosító mun­kának is eredménye, hogy a vállalat ok­tóberben befejezte évi tervét Börzseiné elvtársnő, a Patyolat 4. sz. telep egyik bizalmija, mi­után rendszeresen megkapja az üzemi bizottságtól a felada­tokat, kéthetenként megtartott csoportér­tekezleten megbeszéli a csoport tagjaival az elvégzendő fel­adatokat. A csoport minden tagjával köz­vetlen kapcsolatot tart fenn és az új dolgozókkal is egyé­nileg foglalkozik. Szakszervezeti cso­­portértekezleten beszé­lik meg az új tag felvételét és ott adják át az illetőnek a szakszervezeti tag­sági könyvét. Börzsei elvtárs­nő jó mimikája a termelés területén mutatkozik meg első­sorban. A csoport va­lamennyi tagját be­vonja a munka­ver­senybe. Az eddigi megállapítások alap­ján szakszervezeti csoportja az első helyen van. Üzemi bizottságaink tekintsék fontos fel­adatuknak a szak­­szervezeti bizalmiak munkájának segítését, amely egyik előfelté­tele az előttünk álló 1953-as év megnöve­kedett feladatai telje­sítésének. Farkas István

Next