Helyi Ipar és Városgazdaság, 1953 (2. évfolyam, 1-12. szám)
1953-01-05 / 1. szám
1953. Január 5. Kovács József eté szövőnő. Az Első Kaposvári Szövőüzemben folyó munkaversenyekben derekasan megállja a helyét, amiért pénzjutalomban is részesült. Az üzem szakmunkás utánpótlásának biztosítására átadja a tanulóknak munkamódszerét. Berényi László a Hódmezővásárhelyi Majolikagyár korongos kiváló munkása. 1952. évi tervét még szeptember elején teljesítette. Szakmai tudását munkatársainak átadja. Jó munkájáért 400 forint pénzjutalomban részesült. Novák Mária a Patyolat sztahanovista gépvasalónője. 170 százalékos átlagteljesítménnyel dolgozik. Fogadalmat tett, hogy brigádját sztahanovista brigáddá fejleszti. Az üzemben mint DISZ titkár végez jó munkát. Szécsényi Gyuláné a Budapesti Finomacélárugyár dolgozója. Eredményes munkája jutalmául november 7-én sztahanovista kitüntetést kapott. Türelemmel foglalkozik az új dolozók betanításával szakszervezeti vonalon, mint bizalmi dolgozik. Vecseri Ferencné a Budapesti Tanszergyártó Vállalat vonalzó számozója jelvrányes sztahanovista. Évi átlagteljesítése 145 százalék. Munkamódszerátadó. Mint békeküldött vett részt a kerületi békekonferencián. AKIKRE BÜSZKÉK VAGYUNK HELYI IPAR ÉS VÁROSGAZDASÁG Feladataink 1953-ban a munkavédelem terén Rákosi elvtárs 1952. december 15-i beszédében ismét foglalkozott a munkavédelem kérdésével és meghatározta: »...fokozottan meg kell követelnünk minisztériumainktól, gazgatóinktól, hogy a biztonsági berendezéseket, az egészségvédelmi itézkedéseket megvalósítsák. Pártszervezeteink, szakszervezeteink, DJSZ-istáink egyik legfontosabb feladata legyen az üzemekben, hogy ezeknek a rendszabályoknak a megvalósítását ellenőrizzék és lépjenek közbe ott, ahol e téren mulasztást tapasztalnak.« Feladatunk, hogy a rendeleteket, határozatokat, amit pártunk és kormányunk hozott és azokat a hatalmas eredményeket, melyet a Szovjetunió ezen a téren is elért, tudatosítsuk dolgozóink széles rétegével és ezzel segítsük elő annak végrehajtását. Ezt fogják szolgálni a most induló esti tanfolyamok. Területi és üzemi bizottságaink fordítsanak nagy gondot arra, hogy az esti tanfolyamokon ne legyen lemorzsolódás. A tanfolyamon vitassák meg jól a hallgatókkal az anyagot, valamint az M. T. és a SZOT augusztus 3. határozatát. Ez a határozat világosan megmutatja a vállalatvezetés és a szakszervezet feladatát a balesetelhárítás, a munka biztonságának megteremtése terén, ami elválaszthatatlanul kapcsolódik a termeléshez. Népgazdaságunk a helyi ipar részére komoly összeget irányzott elő munkavédelmi beruházások céljaira, amely ipari üzemeink között kerül felosztásra. A mi feladatunk ellenőrizni az összegek rendeltetésüknek megfelelő felhasználását, hogy biztosítsák az üzemek dolgozói számára a biztonságos munkafeltételeket és az üzemi balesetek csökkentését egészen azok megszüntetéséig Az Országos Munkavédelmi Konferencián Vas elvtárs kemény szavakkal bírálta azokat a felelős vezetőket és szerveket, akik egyszerűen tudomásul veszik az üzemi balesetek számát és nem tesznek semmit annak érdekében, hogy ezek a számok minimálisra csökkenjenek. Elfelejtik, hogy a számok mögött élő emberek vannak, akik a szocializmus építéséből esnek ki az üzemibalesetekkövetkeztében. A helyi ipar területén a balesetek száma csökkenő tendenciát mutat, amit a minisztériumhoz érkezett jelentésekből készített statisztika alapján állapítottunk meg. Ipari vonalon országos viszonylatban szeptemberben volt a legmagasabb a balesetek száma, 99 — ez a szám azóta is csökkent. Októberben 66, novemberben 33 volt a bejelentett balesetek száma. Azonban egy pillanatra sem elégedhetünk meg ezzel az eredménnyel, harcolnunk kell abalesetek megelőzéséért, teljes kiküszöböléséért. .Ennek egyetlen módszere van: következetesen végrehajtani a határozatokat, tudatosítani azokat a dolgozókkal és rendszeresen ellenőrizni a feladatok végrehajtását. Gátfalvi Henrik. Tanulni akarok . Szakszervezeti lapunk december 3-i számából örömmel értesültem arról, hogy a vállalati igazgatók tanfolyama a Helyi Ipar Minisztériuma irányításával megkezdődött, ahol foglalkoznak az igazgatók szakmai továbbképzésével. Ideiglenes vállalatvezető vagyok és mint női munkáskáder be szeretném bizonyítani, hogy mindenkor, bármilyen nehéz helyzetben számíthat munkámra a párt és a reám bízott feladatokat el tudom végezni. Az újság elolvasása után azonnal érdeklődtem Baranya megyei viszonylatban a vállalatvezetők továbbképzéséről és megállapítottam, hogy a mi megyénkben is folyik a tanfolyam, csak egyedül engem felejtettek ki. Mikor érdeklődtem, azt a választ kaptam, hogy a Baranya megyei Tanács V. B.-a elé terjesztik kérésemet. Kérem a szakszervezeti lapunkat, segítsen abban, hogy szakmailagképezhessem magam. ZÁMBÓ MÁRIA a Pécsi Hangszer és Asztalosárugyár ideiglenes igazgatója. Zámbó elvtársnő kérése ügyében a minisztérium illetékes osztályától azt a választ kaptuk, hogy az elvtársnő bekapcsolódhat az oktatásba, mert az nem régen kezdődött meg, így van mód az eddig tanult anyag pótlására. Ezúton kérjük a Baranya megyei Tanács Ipari Osztályát, kövessen el mindent, Zátribó elvtársnő kérésének teljesítéséért annál is inkább, mert az elvtársnő munkáját jól ismerjük, tudjuk , becsülettel fog helytállni a tanulásban is. A téglagyárak belső tartalékai írta: 1. Muzicsenko, a cskalovi 1. számú téglagyár főmérnöke és A. Kalugin, az üzemi bizottság elnöke A cskalovi 1. számú téglagyár példája tanúskodik azokról az óriási lehetőségekről, melyeket a vállalatok belső tartalékainak teljes kihasználása nyit. Gyárunk a legutóbbi négy évben három és félszeresére nagyobbította tégiagyártásárak mennyiségét. A dolgozók a szocialista munkaverseny széleskörű kifejlesztésével, a berendezés kihasználásának javításáéval, a termelés észszerűsítésével és a technológia tökéletesítésével érte el ezt eredményt. Szaveljev és Muszagirov lakatosoknak, valamint Vlaszov elvtárs a szárazpréselő üzemrész vezetőjének javaslatára például modernizálták a préseket. A felső és az alsó lapokon vasból való párnabetéteket szereltek be s így percenként háromról ötre növelték az asztal fordulatszámlát. Ennek eredményeképpen minden egyes prés másfélszer több téglát préselt, mint korábban. Kitajev és Habibulin kirakók, Ribin munkás, az üzemi bizottság tagja, Ogonyjanc kemencemester, Gnyuseva és Golobkova izzítónők elsajátították Mukoszovnak, az almantai téglagyár Sztálin-díjas művezetőjének és Duhanovnak, a voronyezsi gyár Sztálin-díjas művezetőjének módszerét, hogy gyorsítsák a nyerstégla körkemencékben való kiégetésének ütemét és javítsák a tégla minőségét. Ezt követően előbb sztahanovistáink, majd példájukat követve a körkemencénél dolgozó többi munkások is 1300 téglát termeltek a kemenceégető csatornának minden köbméterében a korábbi 700—800 helyett. A dolgozók nagy gondot fordítanak a gyártmányok minőségére. A tapasztalatok azt mutatják, hogy minél hosszabb ideig szárad a nyerstégla a szárítószínben, annáljobb a tégla minősége. Ezért azt tervezzük, hogy a természetes száradás kiegészítéséül ezt követően még szárítókemencékben is szárítjuk a nyerstéglát. Kedvező eredménnyel járt a sajtológépbe adagolt téglaagyag, nedvességtartalmának 11 százalékról 8,9 százalékra való csökkentése, a gőzzel való nedvesítés, valamint a kiégető anyagoknak, a mozdonypernyéinek és maghéjnak a téglaagyagba való keverése. Ilyenmódon jelentősen csökkenteni lehet a tüzelőanyag-fogyasztást s meg lehet gyorsítani a tűz haladási sebességét. Most 21 méterről már 30—33 méterre növeltük a körkemencékben történő kiégetés esetén a tűz naponkénti előrehaladási sebességét. A kiégetés sebességét növeli, a tégla minőségét javítja az agyagnak gőzzel két fokozatban történő nedvesítése is. A gőz minél jobb kihasználása céljából nálunk fedéllel zárják le az agyagkeverő gépeket. A berendezés tökéletesítésének és a technológia javításának eredményeképpen a gyár dolgozói növelték munkájuk termelékenységét a határidő előtt, augusztus 18-án teljesítették nyolchónapi tervüket. De nem elégszünk meg az eddig elért eredményekkel. A gyár dolgozói a pártkongresszus tiszteletére kötelezettséget vállaltak, hogy kilenchónapi tervüket szeptember 30-ig teljesítik, a XIX. pártkongresszus megnyitásának napjáig 1 millió 300 ezer téglát gyártanak a tervben előirányzott mennyiségen felül. A tél nagyon megnehezíti a téglagyárak munkáját. Az agyagbányákban most olyan áthelyezhető melegítőt építenek, amely biztosítja, hogy télen is zavartalanul elláthassák a gyárat nyersanyaggal. Kitajev téglakirakó, az üzemi bizottság tagja a kongresszusi versenyben máris 200 százalékra teljesíti normáját. Rigyin munkás 180 százalékot teljesít. Még igen sok munkás és brigád növelte jelentősen teljesítményét. Téglagyárunk dolgozói minden képességük latbavetésével azon vannak, hogy minél több kiváló minőségű téglát gyártsanak a szeretett hazának. (Az Trude cikke nyomán.) 3 Ahol mintaszerű az újítási mozgalom A dolgozóknak sok bosszúságot okozott még ez év tavaszán is a Budapesti Finomacélárugyárban készített borotvapenge. Akár alulról, akár felülről húzták a pengét, nem vitte le a szőrt, rossz volt a pengék minősége. Ugyanez év tavaszától a vállalat életében - és ezen keresztül a borotvapengék minőségében is — döntő változás állott be. A vállalat vezetősége pályázatot hirdetett a borotvapengék minőségének megjavítására. Ezen keresztül a vállalatnál komoly mértékben fellendült az újítási mozgalom. Az eredmény nem maradt el. A dolgozók intenzíven foglalkoztak a feladatterv megoldásán. Nem sok idő múltán Kállinger és Csabai elvtársak által létrejött az első nagy újítás, a köszörű és fenőgépek öszszeépítését célzó megoldás. Az újítás révén a vállalatnál több mint félmillió forint megtakarítás jelentkezik, illetve azóta 20 százalékkal magasabb a termelési eredmény. Ezen túlmenően megoldódott a selejt kiküszöbölésének kérdése, megszűnt a rozsdásodás és minden penge egyenlően élesedik. Az újítás bevezetésének eredményeképpen a dolgozók máris örömmel üdvözlik a »Baszáns« és »új korszak« pengék minőségének megjavulását. Bizonyítja a vállalatnál lévő jó újítási mozgalmat az is, hogy az 1951. évi 54 újítással szemben, 1952-ben több mint 100 javaslatot nyújtottak be. A vállalatnál az újításokból származó, egy ívre előszámított gazdasági eredmény közel egy miillió forintot tett ki. A mintaszerű újítási mozgalmat bizonyítja az is, hogy a vállalat vezetősége az újítási megbízottal és az újítóskörök vezetőivel együtt már elkészítette az 1953-as I. negyedévi újítási feladattervet. A feladatterv kiemelkedőbb pontjaival megoldásra vár a pengék transzportszalagon történő bélyegzése, valamint a pengék csomaolásának gépesítése, zek megoldására a dolgozók már több javaslatot nyújtottak be. A dolgozók érdeklődnek az újítási mozgalom iránt és lelkesen dolgoznak annak fejlesztésén. A vállalatnak négy újítóköre működik negyven taggal. Minden újítókörnek külön faliújságja van, mely mindenkor szemlélteti az újítókör problémáit, illetve a végzett munka eredményeit. Az újítási mozgalmon keresztül sikerült a pengék minőségét úgy megjavítani, hogy ma már magyar borotvapengét komoly mennyiségben exportálunk. Az újítómozgalon döntő mértékben befolyásolja a terv teljesítését, illetve túlteljesítését. Ezt bizonyítja az a tény, hogy az 1952. IV. negyedévben, a Budapesti Finomacélárugyár elnyerte a helyi ipar minisztériuma vándorzászlaját és ezzel együtt a megtisztelő és üzent jelvényt. Legyen ez a példa a többi helyi ipari vállatok felé serkentő és kövessék a Finomacélárugyár dolgozóinak példáját. Szalay Lujza helyi ipar minisztériuma műszaki fejlesztési osztálya Hulladékból új alkatrészeket gyártunk A Fővárosi II. sz. , Vastömegcikkeket gyártó Vállalatnak a tervben meghatározott cikkek gyártásához 80 százalékban vas- és lemezanyagokra van szüksége. Növekedésünk nehézségei következtében azonban az 1953. év első negyedére tervezett anyagmennyiségnek csak egész kis hányada van biztosítva a vállalat részére. A vállalatvezetés feladata, hogy biztosítsa az üzem működését, ezért igyekeztünk a vállalat részére olyan megrendelést lekötni, amely hulladékanyag felhasználásával készíthető el. A zökkenőmentes termelés elősegítése érdekében 100 százalékban hulladékanyagból készítjük a kábelsaru, útelzárólámpa, fa toktetőt, omegacsavarok, e»S«-kapocs, gépkocsira való macskaszerezet és 80 százalékban a lakatokat. A fentigyártmányokon kívül kisebb alátéteket is nagy tömegben gyártunk, amivel nagyban elősegítjük a pénzügyi termelés vonalán megszabott feladatok teljesítését. Minden értekezletünkön felhívjuk a dolgozókat olyan újítási és észszerűsítési javaslatok megtételére, amelyek a gyártás egyszerűsítési, az anyagfelhasználás csökkentését célozzák. A dolgozók segítségével sikerült több olyan gyártási folyamatot — amelyet edddig kézi erővel végeztünk — gépesíteni, ami a termelés emelkedésében jutott kifejezésre. Ez azt eredményezte, hogy több és minőségileg jobb árut állíthatunk elő Lovasi Péter igazgató Az üzemi bizottságok fontos segítői A szakszervezeti munka alappillére a bizalmi jó munkája, melynek eredménye megmutatkozik a terv teljesítésében. A bizalmiak fontos feladata, a munkaversenyre való mozgósítás, a felajánlások szervezése mellett a dolgozók nevelése és ezen keresztül a szakszervezeti tagság sorainak növelése, valamint a rendszeres tagdíjfizetés biztosítása. Jól végzik feladatukat az Egri Autójavító Vállalat és a XIII. ker. Patyolat 4. sz. telepén dolgozó bizalmiak, akikkel az üzemi bizottság rendszeresen foglalkozik. A bizalmiak ennek alapján megtartják a szakszervezeti csoportértekezleteket, egyénileg foglalkoznak a szakszervezeti csoport tagjaival. Ezeken a helyeken szép eredményeket érnek el a tagszervezés és a tagdíjfizetés terén is. Az Egri Autójavító Vállalat egyik bizalmija, Nagy elvtárs kéthetenként tart szakszervezeti csoport, értekezletet. 17 dolgozó tartozik a szakszervezeti csoporthoz, valamennyien szakszervezeti tagok és mindannyian rendszeresen fizetik a másfél százalék tagdíjat. Ezt az eredményt Nagy elvtárs úgy éri el, hogy egyénileg foglalkozik csoportja minden tagjával. Megbeszéli a felajánlások lehetőségét és a műszaki vezető segítségével rendszeresen értékeli a vállalások teljesítését. Nagy elvtárs módot talál arra is, hogy a déli ebédidő alatt sajtófelolvasásokat tartson. A jó nevelő és felvilágosító munkának is eredménye, hogy a vállalat októberben befejezte évi tervét Börzseiné elvtársnő, a Patyolat 4. sz. telep egyik bizalmija, miután rendszeresen megkapja az üzemi bizottságtól a feladatokat, kéthetenként megtartott csoportértekezleten megbeszéli a csoport tagjaival az elvégzendő feladatokat. A csoport minden tagjával közvetlen kapcsolatot tart fenn és az új dolgozókkal is egyénileg foglalkozik. Szakszervezeti csoportértekezleten beszélik meg az új tag felvételét és ott adják át az illetőnek a szakszervezeti tagsági könyvét. Börzsei elvtársnő jó mimikája a termelés területén mutatkozik meg elsősorban. A csoport valamennyi tagját bevonja a munkaversenybe. Az eddigi megállapítások alapján szakszervezeti csoportja az első helyen van. Üzemi bizottságaink tekintsék fontos feladatuknak a szakszervezeti bizalmiak munkájának segítését, amely egyik előfeltétele az előttünk álló 1953-as év megnövekedett feladatai teljesítésének. Farkas István