Helyi Ipar és Városgazdaság, 1954 (3. évfolyam, 1-12. szám)

1954-01-04 / 1. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! Ára 20 fillér III. évfolyam, 1. szám, 1954 Jau­ár 4. Boldog új esztendőt, jó munkát elvtársak! VÁROSGAZDASÁGI KIADÁS A HELYI IPARI ÉS VÁROSGAZDASÁGI DOLGOZÓK SZAKSZERVEZETE ÉS A KÖNNYŰIPARI MINISZTÉRIUM LAPJA Az új esztendő ^ féléves tervünk dönt? ■ '^ befejező éve. Hogy az­­évet sikeresen kezdjük el és fejezzük be, sokkal jobb és kö­rültekintőbb munkát kell végez­nünk, mint az előző évben. Pár­tunk júniusi és októberi határo­zatá­t, a kormányprogrammal csak így tudjuk végrehajtani Ennek pedig szerintem két döntő feltétele van­. Egyik a miniszté­riummal való együttműködés megjavítása. A másik a tömeg­­kapcsolat megerősítése. Nézzük meg az egyik kérdést Szakszervezetünk megalakulása után a helyiipari minisztérium­­­al egészséges kapcsolat­ kezdet­t épülni. Minden kérdést, ami t­ermeléssel, a dolgozókról való gondoskodással függ össze, a mi­­nisztérium kollégiumával meg­­besz­éltük és igyekeztünk együtt itézkedni. Azonban mióta a mi­­nsztérium egyesült a könnyű­pari minisztériummal, a kapcso­­at meglazult. A minisztérium azóta sok olyan intézkedést hajt végre, amelyről szakszervezetünk csak utólag értesül, így nem gyszerre tudja mozgósítani a szakszervezeti aktívákat a­ fel­­adatok elvégzésére. A jó kapcso­­at egyik feltétele az is, hogy az egyik miniszterhelyettes tagja a szakszervezet elnökségének. A két minisztérium egyesülése után ez is megszűnt, elnökségi ülé­seinken a minisztérium részéről s­enki nem vesz részt. Meg kel t­alálnunk a módot, hogy ezt a helyzeten állapotot megszüntes­sük. A­­t­ömegkapcsolat megerősí­ése összefügg a kormány­programm végrehajtásával, a dolgozók jogainak és érdekei­nek biztosításával. Ennek ér­dekében egyik legfontosabb fel­­datunk, hogy a megválasz­ol szakszervezeti funkcionáriu­­okat, aktívákat megtanítsuk f­eladatok elvégzésére. Ez azt je­lenti, hogy a január 18-án in­­duló oktatási konferenciáknak­­a feladata a módosított Munka érvénykönyvét, a szakszervezeti munkával összefüggő határoza­­okat megismertetni az aktívák­nál. A szakszervezeti választ­­­oknak az volt a fő célja, hogy megerősítsük az üzemekben a­zakszervezeti munkát, hogy az üzemekben hajtsuk végre a fel­­datokat. Ez pedig csak úgy le­hetséges, ha a funkcionáriusok s aktívak ismerik jogaikat és­ötelességei­ket, mert a dol­go­­óknak csak így tudnak minden érdemben határozott és megfe­­elő felvilágosítást adni, így tud­­ák a dolgozók ügyes-bajos dol­gait elintézni. Ez az alapja a ömegkapcsolat megerősítésének. A tömegkapcsolat megerősí­­­­tésének másik módszere a munkaverseny helyes szervezése, szocialista munkafegyelem megszilárdítása, az új munka­­zellem kialakítása. A munka­­erseny szervezése üzemi bizott­­ágaink feladata, éspedig úgy, úgy a vállalatok, üzemek előtt élő gazdasági feladatok végre­­hajtása érdekében szervezzék a dolgozók felajánlásait és hogy a felajánlások a tervfeladatokra épüljenek. A szocialista kötele­zettségvállalások szervezésénél a mennyiség növelése mellett mindinkább rá kell térni a mi­nőségi termelés fokozás­ára, a választék kiszélesítésére. Termé­szetesen emellett továbbra is fon­tos feltétel az anyagtakarékos­ság, az önköltség- és selejtcsök­­kentés, valamint a munkaidő tel­jes kihasználása. Ennek érdeké­ben szakszervezeti funkcionáriu­saink döntő feladatává kell hogy váljon a dolgozók munkához való új viszonyának kialakítása, az állami és terv­fegyelem tuda­tosítása állandó felvilágosító- és nevelőmunkával. Vannak már olyan dolgozóink, akiket példa­képül állíthatunk a helyi ipar dolgozói elé. Ilyen pl. Sisák Gyula, a hódmezővásárhelyi Fémipari Vállalat fényezője, aki már 1955. II. negyedévi­­tervén dolgozik. Vagy Czinege János, a budapesti Kézműipari Cipőter­melő Vállalat sztahanovistája, aki 1954. januári tervét teljesíti. De itt kell megemlíteni Schäff­ler Gézánét is, a budapesti Bőr­díszműgyártó Vállalat fűzőnőjét, aki 1954 októberi tervén dolgo­zik. Vannak azonban még olyan vállalatok is, ahol a munka­­fegyelem sok kívánnivalót hagy maga után. Pl. a XIV. Vegyes­ipari Javító Vállalatnál október hónapban az átlagos létszámhoz, viszonyítva a hiányzók száma 11 százalék; a nógrádmegyei Téglagyári ES-nél 14,6 száza­lék; a Központi Fűtési és Re­dőnyjavító Vállalatnál pedig 3,6 százalék az igazolatlanul hiány­zók száma. Ezek csak kiemelt példák, de ezek is azt mutatják, hogy min­dent el kell követnünk, hogy az üzemeknél olyan mértékben szi­lárduljon meg a munkafegyelem, hogy alapját képezze az előttünk áltó feladatok megoldásának, a kormányprogramm végrehajtá­sának. Az 1954. évben fel kell szá­molni még egyéb meglévő hiányosságokat is. El kell érni minden vállalatnál és üzemnél a minimális munkavédelmi és szo­ciális feltételek biztosítását. Ebben a munkájukban üzemi bizottságaink, funkcionáriusaink az üzemi kollektív szerződésben — ahol ilyen van — foglalt vál­lalásokból induljanak ki és te­gyék munkájuk alapjává az üze­meknek ezt a második alkotmá­nyát. Most, amikor a termelés célja mindenekelőtt és mindenekfel­ett a lakosság igényeinek kielégítése és életszínvonalának emelése, a feladatok közül ezeket látom a legfontosabbaknak, amelyeknek megvalósítása lehetővé teszi, hogy mindenkinek még szebb és boldogabb legyen az új esz­tendő. Seprényi Sándor HVDSZ elnöke Megkérdeztük Mihárczi István, a Fővárosi Víz­művek munkaérdeméremmel és a helyi ipar kiváló dolgozója jel­vénnyel kitüntetett dolgozóját, mi­lyen eredménnyel zárta az ó-évet? — Mi az 1953-as évet a munka szempontjából már december 1-én befejeztük. Büszke vagyok arra, hogy brigádom e nagy teljesít­ményen belül első helyen végzett. Igen jól összeszoktunk Mikó Pál, Pál Ferenc, Oláh Gergely, Balogh Lajos és Zahánszky György mun­katársaimmal és együttes mun­kánk eredményeként múltévi ter­vünk határidő előtti teljesítésében 148 százalékos évi átlagteljesít­ménnyel dolgoztunk. Sokszor elő­fordul a mi foglalk­ozásunknál, hogy időt nem tekintve kell dol­goznunk. Ha a feladat megkíván­ta, bizony az­ért is nappallá tet­tük. Ilyenkor brigádommal együtt egyemberként álltunk helyt, mert tudtuk, hogy munkánkkal a fővá­ros vízben is megnövekedett igé­nyeit elégítjük ki. Ezúton mondok köszönetet brigádom minden egyes tagjának a jó együttműködésért, amellyel lehetővé vált, hogy Budapesten napi 10 ezer köbmé­terrel több víz szolgálja békés építésünket. " NAGY FELADATOK ELŐTT Üzemünknél 1953 november 19- én lelkes előkészítő munka után választották meg dolgozóink az új üzemi bizottságot. Tudjuk pár­tunk és kormányunk programm­­jával kapcsolatban fokozottabb munka és felelősség hárul ránk, éppen ezért az üzemi bizottság tagjai felelősségük tudatában minden igyekezetükkel azon van­­nak, hogy a kollektív szerződés­ben vállalt kötelezettségek meg­valósuljanak és ezáltal dolgozóink jogos igényei kielégül­jenek. Elengedhetetlen feltétele a mun­ka jobbátételének az aktívaháló­­zat kiépítése, valamint a dolgo­zók széles rétegével az állandó kapcsolat megerősítése. Kormányunk lakásprogrammja nagy munka elé állította a Fővá­rosi Vízműveket is. A sokezer kor­szerűen berendezett lakást vízzel kell ellátni. Az életszínvonal nö­vekedését jelentő feladat elvégzé­séhez dolgozóinknak nagy segít­séget kell nyújtani. Üzemi bizott­ságunk hivatása most, hogy a dolgozókat a munkaversenyre mozgósítva, lelkesítsen a kitűzött célok elérésére. Üzemi bizottságunk minden­egyes tagja az országépítő pro­gramm mielőbbi megvalósulását kívánja. Mind a telepeken, mind az osztályokon a bizalmiakra tá­maszkodva felkeresik a dolgozó­kat, ösztönzik, segítik őket mun­kájuk elvégzésében. De igyekeze­tünk nemcsak arra irányul, hogy dolgozóink jól végezzék munkáju­kat, gondoskodni kívánunk arról is, hogy dolgozóink megismerjék és megszeressék a haladó szocia­lista-realista művészetet. Foko­zott segítséget nyújtunk a jövőben sportszakosztályainknak, legfőbb érték az ember egészségének biz­tosításához. Dolgozóink eddig is tapasztal­hatták, jó munkájuk jutalmául or­szágunk legszebb, legkorszerűb­ben berendezett üdülőiben tölthet­­ték szabadságukat. Kötelessé­günknek tartjuk, a jövő évi üdülte­tésben még fokozottabb mérték­ben érvényesíteni a kiválasztás elvét, ügyelve arra, hogy az üdü­lés továbbra is a jó munka jutal­ma legyen. Rötling Gyuláné Főv, Vízművek ÜB-elnöke A minisztériumi iparigazgatóság vezetője ezt mondja A minisztertanács október 30-i határozata hűen visszatükrözi pár­tunk politikáját, a szocializmus gazdasági alaptörvényeiből folyó követelményeket a helyi ipar, a könnyűipar területén. Melyek ezek a feladatok? Kor­mányunk változatlanul a szövet­kezeti tömörülésben látja a kis­ipari műhelyek szocialista átszer­vezésének fő útját. Ezen a vona­lon sok esetben megsértették az önkéntesség elvét, a jövőben szi­gorúan őrködni kell annak betar­tásán. A magán kisipar átszervezésé­nek feltétlenül összhangban kell lennie a szocialista építés általá­nos előrehaladásával. Nem vélet­len, hogy a szocialista helyi ipar a kis községekben általában, a városokban pedig a lakáskarban­tartási munkáknál nem tudta be­tölteni feladatát teljes egészében még a kormányprogramm után sem. Ugyanez vonatkozik a javító és szolgáltató szükségletek ki­elégítésében — a megrongáló­dott lakások és személyi hasz­nálatú — valamint háztartási tárgyak megjavításánál előfor­duló munkára is. A kor­mányprogramok után sem tö­rődtünk eléggé az igen gyak­ran a helyszínen is elvégez­hető munkákkal. Jelentős javulás állt be a ter­mékek minősége és választéka te­rén, de kifogásolható a minőségé­ben pl. a rossz szabás, hanyag ki­dolgozás stb., amely nem egyez­tethető össze dolgozó népünk kul­túrált ízlésével. Pártunk és kormányunk pro­­grammjának megvalósítása érde­kében fokozni kell az olcsó lak­­berendezési tárgyak és különféle ruházati cikkek gyártását. A nők háztartási munkájának meg­könnyítése céljából több gondot kell fordítani olcsó főzőedények, apró háztartási és takarító eszkö­zök gyártására. Feladat tehát: az új gyárt­mányok bevezetéséhez szüksé­ges előkészítő folyamatot meg kell gyorsítani. A lakosság kü­lönféle javítási, szolgáltatási igényeinek kielégítése érdeké­ben Budapesten több mint 50, és vidéken is több vegyes­ipari javító fiókot nyitottunk. Ellenőrizni kell, hogy ezek rendeltetésükhöz híven köz­vetlenül a lakosság pontos ki­szolgálására dolgozzanak és ne a közületek részére vegyék fel megrendeléseik döntő ré­szét. Az új üzemi részletterveknek bizonyítani kell, hogy a helyi ipar és városgazdaság dolgozói megér­tették, végrehajtották pártunk és kormányunk programmját. Zavar­talan átmenettel, sikerrel kezdik meg az 1954-es év első negyedé­nek tervét. Pusztai Rudolf ÍGY igazgató tervei Egyik legnagyobb lakásgazdál­kodási vállalatunk, a XIII. Ingat­lankezelő Vállalat igazgatóját, Batár elvtársnőt kérdezzük meg, milyen tervei vannak az új esz­tendőben a hatáskörébe tartozó 42.000 bérlemény kezelését illető­leg. Igen kedves témája lehet ez az igazgatónőnek, mert minden írás nélkül sorolja a kerület la­kóinak életét szebbé tevő reális alapokra épült számokat. A háztartási munka megköny­­nyítésére szerződést kötöttünk a Mosógépgyártó Vállalattal, amely az első gépet már le is szállítot­ta. Az első fecske a békeúti há­zakban lesz üzembehelyezve a villanyhuzat megerősítése után. Ez év folyamán 70 gépre kötöt­tünk szerződést, amelyből az első negyedévben 18 darabot igényel­tünk. A mosógépeket csak olyan házakba lehet beszerelni, ahol szárításra, villanymángolásra is megfelelő hely van. Ennek sem­mi akadálya a Béke- és Faludi­­úti, valamint a Forgács-utcai te­lepen. 200 darab fürdőkádat vásá­roltunk a mosókonyhák tönk­rement öblítő dézsái helyett, ami kettős célt szolgál, mert ahol nincs fürdőszoba, für­dési lehetőséget is biztosít. Emellett a Forgács-utcai nagy lakótelep fürdőszobáit rendbehozzuk és a kerület összes mellékhelyiségeit kor­szerűsítjük. Nagy feladatunk a lakóházak te­tőzetének és a megrongálódott ereszcsatornák bádogozása, mert legtöbb esetben az e téren ta­pasztalt hiányosságok okozzák a lakások beázását. Ezenkívül 67 házat tatarozunk ez évben. Elsősorban helyrehozzuk az elhanyagolt angyalföldi la­kások nagy részét és az igen forgalmas Kiss József- és Kádár­ utcai házakat is. 500.080 forintos költséggel 400 lakásba vezetjük be az eddig nagyon hiányolt vízve­zetéket. A műhely létszámát a jelenlegi 250-ről 400-ra emeljük, hogy a lakók beje­lentett panaszát a lehető leg­rövidebb időn belül megszün­tessük. Igen nagy eredménynek könyvel­hetjük el, a vízvezeték és köz­ponti fűtéssel kapcsolatos hibá­kat máris 24 óra alatt kiküszö­böljük. Minden erőnkkel azon va­gyunk hogy a házfelügyelői laká­sok rendezettek legyenek. Ha alkalom nyílik rá, nagyobb la­kásból elválasztással bővítjük a házfelügyelői lakást, amint ezt tettük a Pozsonyi­ út 12. számú háznál. A Légrádi­ u. 21. számú ház I1-es házfelügyelőjének a mosókonyha áthelyezésével sza­badítottunk fel helyiséget, amit átalakítottunk lakásnak. A Váci­­úton üzlethelyiségből kétszobás házfelügyelői lakást építettünk. A jövőben sem feledkezünk meg az ezzel kapcsolatos kötelessé­günkről még akkor sem, ha ez nagy költséget jelent, mert tud­juk: a szolgálati lakás rendbeho­zásával a házfelügyelők munka­körülményét tesszük korsze­rűbbé, egészségesebbé.

Next