Helyi Ipar és Városgazdaság, 1954 (3. évfolyam, 1-12. szám)
1954-01-04 / 1. szám
1954 január 4. (Hajdúszoboszlói Gyógyfürdő) CSERHALMI MIHÁLYNÉ (Irodatakarító Vállalat) Büszkeségeink: a helm ipar kiváló dolgozói SOÓS BERNÁTNÉ CHLOTTER GYULA (XX kerületi Ingatlankezelő Vállalat) KERESI LAJOS (Fejér megyei Kéményseprő Vállalat) ZOMBIK MÁRIA (Fővárosi Díjbeszedő Vállalat) VAROSGAZDASAG Megnövekedett a fejér megyei kéményseprők munkája Kevesen gondolnak arra, egy új szocialista városunk, Stálinváros bőséges kenyérellátáshoz a kéményseprők is hozzájrulnak a maguk területén. A ztálinvárosi kenyérgyár csak ehány órára áll le naponta és ezdő alatt 60—70 fokos hőségben dolgoznak Godán György, Horváth J. Béla, Császár József kéményseprő szakmunkások, kazánok, füstcsövek tisztításáét alapos munkát végeznek. Tudjk, rajtuk is múlik, hogy a nagysabású pékség működéséhez miél kevesebb üzemanyagra, fára, rénre legyen szükség. Sztálinvársban tavaly óta hozzávetőleg is 100 kémény épült, amely a vás nagy fejlődését és ezzel együtt vállalat kiterjedt felelősségét mutatja. Igen szép példáját adták a slytállásnak a Szabadegyházi Veszgyárnál dolgozó kéménysepők is. Rövid üzemszünet alatt Horváth Ferenc brigádvezető, Janzsó József, Virág Ferenc, Simon István brigádtagok két nap és egy éjszaka egyhuzamban végezték a kazán, füstcsatornák és a kémények tisztítását. Ha azonban alaposabban belenézünk a vállalat munkájába, látnunk kell, hogy a kéményseprői díjak beszedésénél elmaradások vannak, amely akadályt jelent a még jobb eredmények elérésében. Egervári Aladár december végéig csak 38 százalékra teljesítette e téren előirányzatát, Kovács Ferenc az V-ös körzet díjbeszedéssel foglalkozó dolgozója 70 százalékra teljesítette évi tervét. Ez a lemaradás a bérfizetésnél is problémát okoz, hiszen a vállalat a kéményseprői munkálatok ellenértékéből tartja fenn magát. Az elmaradt kéményseprői díjak beszedését igyekezzen a megyei tanács hathatós módon elősegíteni. Azonban a vállalat dolgozóinak is látniok kell: a munka minőségi elvégzésével szoros kapcsolatban van a kéményseprői díj időben, vagy határidő előtti fizetése. Pl. Kékesi Lajos, a helyi ipar kiváló dolgozója jelvénnyel kitüntetett kéményseprő már a múlt év október 15-én teljesítette évi díjbeszedési tervét. És Kékesi elvtárs az év végéig nem maradt tétlen, vállalta és maradék nélkül teljesítette a munkaterületéhez közeleső díjbeszedési munka elvégzését. Lelkiismeretes, hozzáértő munkájáért 1000 forint jutalomban részesítette a vállalatvezetőség. Kövessék a kéményseprő vállalat dolgozói Kékesi Lajos és a többi élenjáró munkatárs, Farkas Zoltánná, Takács Józsefné, Szőnyi Lajos példáját és csatlakozzanak a munkaértekezleten tett csoportos felajánlásokhoz. Tanítsák meg munkájuk közben a fehér megyei üzemek, vállalatok, tszcs-k és magánporták dolgozóit a helyes tüzelésre, a tüzelőtestek takarékos kezelésére. Nyújtsanak segítséget az elmaradóknak múltévi adósságuk törlesztéséhez. Mit jelent a Munka Törvénykönyv módosítása? Nagy örömmel fogadjuk Munka Törvénykönyvének módsítását, mert rendszerünk mély emrokratizmusát fejezi ki és domtén hozzájárul a kormányprorammban lefektetett elvek gyaorlati végrehajtásához. Szaktervezetünk minden funkcionánsának, minden szakszervezeti ágnak, minden dolgozónak alapsan ismerni kell a Munka Tövénykönyvét. Erre szükség vanért is, mert a módosított Munka érvénykönyve kifejezésre jutatja azt, hogy dolgozó népünk slama a dolgozók százezreinek bekképviseletén, illetve ellenőrésén keresztül kívánja biztosítni a törvénykönyvben foglaltak gakorlati megvalósulását. A Munka Törvénykönyvének bból a részéből, amely foglalkok a szakszervezeteknek a törénykönyvvel kapcsolatos jogaial, láthatjuk, hogy pártunk és ormányunk az anyagi és kultuális felemelkedés mielőbbi megalósítása érdekében nagy mérőkben támaszkodik a szakszerveszekre. Segítségét igényli a dolozókra esetleg sértő intézkedék megelőzésében, megakadályoásában s csak egyetértésükkel ■phet életbe bármely intézkedés, melyhez a Munka Törvénykönyvében foglaltak szerint véleményük, hozzájárulásuk, javaslatuk szükséges. A szakszervezetnek jogában áll, hogy a bírósághoz forduljon az esetben, hogyha a dolgozók élet- és munkakörülményével kapcsolatban szabálytalanságot látnak és azt a figyelmeztetés ellenére sem küszöbölik ki. A SZOT és a szakszervezet tájékoztatást kérhet a minisztertől a dolgozók jogait és törvényes érdekeit biztosító rendelkezések megtartásáról. Sőt helyszíni vizsgálaton ellenőrizheti a végrehajtást. A vállalat igazgatója köteles a szükséges felvilágosítást megadni és az adatokat rendelkezésre bocsátani. A szakszervezetek felhívhatják a hibákra és mulasztásokra a végrehajtásért felelős szerv figyelmét, határidőt szabhatnak megszüntetésükre. Ha ennek ellenére sem változtatnak, hatósági eljárás megindítását kezdeményezhetik. A szakszervezeti munkavédelmi felügyelőket a bírságolási jog is megilleti. Mindebből láthatjuk, hogy a szakszervezetek jogai kibővültek, ugyanakkor a felelősség is fokozott mértékben megnőtt. Hogy helyesen tudjunk élni jogainkkal szükséges, hogy minden területi bizottságunk megtárgyalja a Munka Törvénykönyv módosítását a területi bizottsági ülésen, utána pedig az üzemi bizottsági elnökökkel, valamint az üzemek dolgozóival. El kell érnünk azt, hogy a hozzánk tartozó üzemek, vállalatok dolgozói megismerjék a Munka Törvénykönyvében lefektetett jogokat és kötelezettségeket. A szakszervezeti funkcionáriusok pedig a Munka Törvénykönyvének ismeretében minden esetben határozottan foglaljanak állást a dolgozókat ért sérelem esetén és ugyanakkor magyarázzák meg azoknak a dolgozóknak, akik helytelen követeléssel állnak elő, hogy nem jogos a követelésük. Ezzel elérjük azt, hogy gyorsan és bürokráciamentesen tudjuk a felvetődő problémákat elintézni, a dolgozók nyugodtabb légkörben végzik munkájukat, amely elősegíti a termelés növekedését, a minőség megjavítását, az életszínvonal emelkedését. Ridegvári következetes emberjét. Ha egyszer ő azt mondotta ilamire, hogy úgy van, akkor ■ég tíz szakszervezeti aktívam beszélhette le erről. Esetleg ly ÜB-elnök... (na de ez epcén más ...) A termelési értekezleteken az fő sorokban ült és a hozzászólokat figyelte. De hogyan .. . mulmány volt Ridegvári arca jenkor. Egészen különös kifejes volt ez... Szemét egy kicsit hunyta és gúnyosan figyelte a szzászólókat. Ha felajánlás születt, felnézett egy kicsit, kihúzta agát, s diadalmasan nézett kelt, úgy, mintha legalábbis étte volna a szép vállalást. Aztán ő is hozzászólt. Egy kicsit elköszörülte a torkát, egyenest kihúzta magát: — Kedves Kartársaim, Elvtárni! Én csak néhány szóban .*Őszintén elmondom: kívánok csatlakozni az előttem szólaló Kovács elvtárshoz és azt mondom, valóban az új esztendőben sokkal, de sokkal több és főképpen jobb munkához való viszonyulást követel meg tőlünk dolgozó népünk ... S hogyha precíz kritika alá vesszük a dolgokhoz való hozzáállásunkat, akkor rögtön kiderül, hogy csak bírálat követheti a beszámoló kartársakat és elvtársakat. Miért? Mert ha megnézzük, hogy eddig hogyan munkálkodtak a nevezettek, akkor bizony hamarosan kiderül, nem tekintettük súlyponti feladatnak még mindig a termelést. Ezért most a döntő súlyt a termelésre kell helyeznünk, hogy a kormányprogrammnak maradéktalanul eleget tehessünk ... Ilyeneket mondott Ridegvári és a termen mintha jéghideg fuvallat szállt volna végig. Mindenki hallgatott, senki sem tapsolt, nem úgy, mint például Kovács elvtárs hozzászólásánál, aki egyszerű szavakkal megígérte, hogy 200 százalékra emeli teljesítményét. Mondom, senki sem tapsolt, és Ridegvári ezt annak könyvelte el, hogy a meglepetéstől nem tudnak szóhoz, azaz hogy tapshoz jutni a hallgatók. Amikor vége volt az értekezletnek, diadalmas arccal vonult ki a teremből, s csak annyit mondott, na, milyen voltam? Az üzem dolgozói udvariasak voltak és nem mondották meg. Hát mi megmondjuk: nagyképű, pöffeszkedő. S mivel még sokan vannak a Ridegvárihoz hasonlóak ezért mondjuk el őszintén, jó lenne, ha ezek magukra ismernének és példát vennének szerényen és becsületesen dolgozó Kovács elvtársról. — H. Zs. — Amikor hasznos a rossz álom A december 7-i szakszervezeti lap megírta, hogy Kovács elvtársat, a minisztériumi lakásgazdálkodási vezetőt „egy rossz álom“ gyötörte. Álmában lepergett előtte mindaz a bosszúság, ami csak egy bérház lakóját érheti, csupán azért, mert nincs házirend. Másnap első dolga volt, hogy utána nézzen a házirendnek. Eredményes munkát végzett. Elkészítette a házirend fontosabb irányelveit és gondoskodott arról, hogy a tanácsok annak alapján haladéktalanul hozzákezdhessenek a helyi adottságokat figyelembevevő házirend elkészítéséhez. A Városi Tanács VB-n már le is tárgyalta a budapesti lakóházakra érvényes házirendtervezetét és kisebb szövegmódosításokkal azt el is fogadta. A VB egyidejűleg elrendelte a házirend szövegének valamennyi kerületi tanács részére való megküldését azzal, hogy lakógyűléseket kell szervezni, amelyeken a házirend rendelkezéseit a dolgozók megvitatják. A felvetett észrevételeket és javaslatokat a városi tanács tanácsülésen megtárgyalja és a házirend szövegét esetleg módosítja és gondoskodik arról, hogy az valamennyi lakóházban ki legyen függesztve, így valósul meg Budapesten a dolgozók százezrei által már annyira várt házirend, amelynek minden rendelkezését előzetesen maguk a dolgozók vitatják meg, észrevételeikkel és javaslataikkal kiegészítve maguk erősítenek meg. Ez a házirend valóban elő fogja segíteni a szocialista együttélés követelményeinek betartását, a dolgozók egymás iránti kölcsönös megbecsülését, de egyben a lakóházaknak, mint a nép tulajdonának védelmét is. Megelégedéssel tapasztalhatják majd házfelügyelőink a fegyelmezetlenségek megszűnését, mert azokat a rendelkezéseket, amelyeket maguk a dolgozók erősítenek meg helyeslésükkel, be is tart minden öntudatos lakó. Dr. Bogyai Géza Budapesti Városi Tanács, Lakásgazdálkodási osztály Miért dolgozik drágán Az utóbbi időben ellenőrzésünk során sokhelyütt tapasztaltuk, hogy a vásárlók elégedetlenek a magas világárak miatt. Mi elmondjuk ennek okát azért, hogy az illetékes minisztériumi tárcák segítsenek a kérdés megoldásában. Az elmúlt két év alatt sokat fejlődtek vállalataink. Többezer forint értékű beruházást kaptak, amellyel termelésük minőségileg és mennyiségileg emelkedett, azonban az összes problémákat felszámolni nem lehetett. Meg kell jegyezni, hogy a virágtermelésnél tervszerűség egyáltalán nem volt. Ezzel sem tudományos intézetek, sem oktatási intézmények nem foglalkoztak, ennélfogva a világtermelés tervszerű elindítása nagy nehézségekbe ütközött. Általában csak a hozamtervet vették figyelembe és a vállalatok csak arra törekedtek, hogy termelésük nyereséges legyen. Ezt túlnyomórészt úgy érték el, hogy a megtermelt virágjaikat a saját üzleteikben értékesítették és olyan árakat diktáltak, amivel a vállalat hozamtervét teljesíteni tudta a kertészeti vállalat ? A virágértékesítésnél jelenleg a belkereskedelmi minisztérium árosztálya által kiadott rendelet van érvényben, mely szerint a virágüzletek a beszerzési, illetve termelési árhoz szálasvirágnál május 1-től október 31-ig 140, november 1-től 30-ig 80, cserepes- és dísznövényeknél 100 százalékot számíthatnak fel. A kertészeti vállalatok jelenlegi termelési adottságai, valamint a hiányos felszerelésük magában hordja a mostani magas világárakat. A vállalatok korszerű fejlesztése, valamint a termelésbe a fokozott tervszerűség bevezetése és a haszonkulcsok leszállítása (melyben számítunk a belkereskedelmi minisztérium segítségére is fogja eredményezni, hogy a dolgozók világellátását olcsóvá tegyük. Farkas Dezső könnyűipari minisztérium Egy rövid látogatás a XI. kerületi Ingatlankezelő Vállalatnál és máris meggyőződhetünk arról, hogy például a munkavédelem, a szociális létesítmények terén mennyi nehézség, mennyi „lehetetlenség” küszöbölhető ki ott, ahol öntevékenyen maga a vállalat törekszik a legjobb eredmények elérésére. A tiszta, napfényes, levegős és viszonylag tágas iroda- és műhelyhelyiségeken öröm volt végigjárni és jól esett tapasztalni, hogy a vállalatnak volt gondja az étkező, az öltöző, a meleg vizet szolgáltató fürdőhelyiség létesítésére, az öltözőszekrények beszerzésére csakúgy, mint az étkezés rendjére és mindarra, ami a dolgozók munkáját máris megkönnyíti és egyben a dolgozó ember megbecsülését kézzelfoghatóan is kifejezi. A vállalat igazgatója kérdésünkre elmondotta, hogy mindez legalább annyira sikerüljön, amennyire sikerült, ahhoz bizony szorgalmas utánjárás, némi leleményesség és egyszer-egyszer egy kis merészség is kellett... Sajnos, ugyanez nem mondható el például a XVIII. kerületi Ingatlankezelő Vállalatról, mely a rendelkezésre bocsátott pénzösszeget bizony nem használta fel teljesen. Amint az igazgató elvtárs mondotta: a kapacitás biztosításának hiánya miatt. Kár, kár. Jó lett volna, ha az igazgató elvtárs a XI. kerületi testvérvállalattól még idejében tanácsot kér, sőt némi merészséget is kölcsönvesz. Legalább a kapacitás biztosítása érdekében, mert a vállalatnál még sok minden hiányzik, akár a munkavédelem, akár a szociális létesítmények tekintetében. De nem mondhattunk szebbet a VIII. kerületi Ingatlankezelő Vállalatról sem. A vállalatnál ma sem dolgoznak jobb körülmények között, mint mondjuk egy esztendővel előbb. Pincében, rossz levegőben végzik munkájukat a dolgozók, csaknem természetes világítás híjján, meglehetős zsúfoltság mellett. Egyebekről nem is szólva. E vállalat igazgatója is kirándulhatna Budára a XI. kerületi Ingatlankezelő Vállalat meglátogatására, hogy feltegye a kérdést: hogy is sikerült az elvtársaknak ideát az, ami odaát, a VIII. kerületben, izé ... magától semmikép sem halad. K. K. HELYI IPAR ÉS VÁROSGAZDASÁG A Helyi Ipari és Városgazdasági Dolgozók Szakszervezete és a Könnyűipari Minisztérium Lapja. Szerkeszti a szerkesztőbizottság Felelős kiadó: Seprényi Sándor Felelős szerkesztő: Öveges Ferencné Szerkesztőség: Budapest, VI., kerület. November 7. tér 4. Telefon: 125 877. 325-713. 165-843 Megjelent 11.500 példányban Szalkra Lapnyomda Budapest, Frökk Szilárd u. 6. Felelős vezető: Kulcsár Mihály