Helyiipar és Városgazdaság, 1957 (6. évfolyam, 1-7. szám)

1957-06-01 / 1. szám

Termelj tervszerűen — HA TUDSZ ! Az ellenforradalom által okozott károk megszüntetése, az árualap biztosítása, az 1957. évi tervek teljesítése komoly feladatot ró a helyi iparra is. A tennivalók sokasága min­den téren fokozottabb terv­­szerűséget követel. A terv­­szerűség döntő feltétele a za­vartalan anyagellátás. A helyi ipari vállalatoknál azonban hosszú ideje a legfájóbb terme­lést gátló tényező a rendszer­telen anyagellátás. Gazdasági életünk minden területén a bürokratikus kinövések meg­szüntetéséért küzdünk, ugyan­akkor az anyagellátásnál mind­jobban tért hódít a személyi összeköttetés, a­­ vállalati »ér­dek­«, sőt egyes személyek anyagi érdeke is. Ezeket a visszásságokat na­ponta felvetik a vállalatok s nekünk is szót kell emelni e helytelen, a tervszerű gazdál­kodást, munkaellátottságot ve­szélyeztető eljárások ellen a nyilvánosság előtt. A sok beérkezett panaszból és saját tapasztalatból ragad­juk ki a Fővárosi Cipőkészítő Vállalat példáját. A vállalat­nak negyedévenként 70 000 pár plasztikból készült szandált és papucsot kell elkészíteni. Az ehhez szükséges PVC fóliát és talpat a Fővárosi Műanyag- és Töltőtollgyárnak kellene szál­lítani. A gyár azonban az igé­nyelt szükségletnek csak 30 százalékát igazolta vissza, a saját rossz anyagellátására hi­vatkozva. Ezt tudosításul kel­lett venni, hiszen mi is ismer­jük a műanyagellátás nehéz­ségeit. Úgy látszott, hogy a Cipőkészítő nem tud termelni! Pedig... A Cipőbolt Kiskeres­kedelmi Vállalat a PVC talp helyett adott mikrótalpat és fóliát, amelyből neki meglehe­tősen nagy készletei vannak. (Tervszerű anyagelosztás­oh!) Ellenszolgáltatásként 5000 pár terven felüli cipő leszállítását kérték. Másik példa: a negyedéven­ként gyártandó 93 000 pár cipőhöz nagyobb mennyiségű cementre volna szükség, azon­ban az igény egy részét igazol­ták csak vissza. Zökkenő volt a termelésben?... Hm, csak pár óra, mert 1000 forint cél­prémium kitűzése után meg­volt a szükséges cement! Persze ezek után joggal gon­dolhatják, hogy nincs itt prob­léma, ha a vállalat »rugal­mas«! De milyen áron és ho­gyan? Miért az elfekvő fólia a kiskereskedelmi vállalatnál és miért nincs a gyártó üzem­nél? Miért nincs cement anyagkiutalásra, és miért van célprémiumért stb.? Azt hisz­­szük, az illetékeseknek sem közömbös — nekünk sem —, hogy mikorra vágják le az anyagellátás terén mindinkább kövérre hízó hidra fejét! Re­méljük, mielőbb megszűnik a sok miért! ANYAGBESZERZÉS KÉT KÉPBEN : Sajnos a kért anyag nem áll rendelke­zésre .. . (Mészáros András rajza) — De mint magánember egy kis célprémi­umért megszerzem. , Hírek, Közlemények ) A szakszervezetünkhöz tartozó dol­gozók részére minden kedden és pén­teken délután 3—6-ig teljesen díjta­lan jogi tanácsadást tartunk. (Buda­pest, VI., Benczúr u. 43. sz.) Minden dolgozónak tanácsot adunk problé­máinak elintézéséhez. MÁJUS 1. a világ dolgozóinak nagy nemzetközi ünnepe alkalmából a követ­kező szakszervezetek küldték el üdvözle­tüket szakszerveze­tünknek: Szovjet Városgazdasági Szakszervezet, Szov­jet Helyiipari Szak­­szervezet, Mongol Szakszervezetek Központi Tanácsa, Forradalmi Szak­szervezeti Mozgalom Csehszlovákia, Cseh­szlovák Helyiipari és Városgazdasági Dolgozók Szakszer­vezete, Német Helyi­ipari Szakszervezet Központi Elnöksége, Lengyel Városgazda­­sági Dolgozók Szak­­szervezete Központi Bizottsága. * SZAKSZERVEZE­TÜNK a befolyt tag­díjakból 1956. októ­bertől ez év máju­sáig, tehát fél év alatt 927 143 forintot fizetett ki segély cí­mén az igényjogo­sult szakszervezeti tagoknak. Ebből az összegből 409 870 fo­rintot rendkívüli se­gélyre, 59 325 forin­tot nyugdíjkiegé­szítésre, 10 000 fo­rintot segélyként a nyugdíjasoknak és 447 948 forintot az októberi ellenforra­dalom károsultjai­nak fizettünk ki. * MÁJUS HÓNAP­BAN megindult az üzemek és hivatalok dolgozói részére a kedvezményes tüze­lő­akció. A szakszer­vezeti bizottságok bonyolítják le. Ked­vezményes tüzelő­utalványt elsősor­ban azok kaphatnak, akiknek a szociális helyzete ezt indo­kolja. • A MOSODA ÉS KELMEFESTŐ SZAKOSZTÁLY legutóbbi vezetőségi ülésén megtárgyal­ta, hogy a Patyolat­vállalatok szakszer­vezeti bizottságai hogyan segítsék az üzemek vezetőit a gazdaságos terme­lésben, az önköltség­­csökkentésben. BALATONSZE­­PEZDI GYERMEK­ÜDÜLŐNKBEN má­jus 29-én kezdte meg kéthetes üdül­tetését 28 öt-hat­­éves óvodásgyermek. Ezt követően kéthe­tenként újabb cso­portok töltenek két hetet az üdülőben. • A FAIPARI SZAK­OSZTÁLY vezető­sége képzőművészeti kiállítás megrende­zésére készül, ame­lyet a Kiállítást Tervező és Kivite­lező Vállalat képző­­művészeti körének munkáiból állítanak össze. A kiállítást június végén nyit­ják meg. • SZAKSZERVEZE­TÜNK ELNÖKSÉ­GE április 11-i ülé­sén a XIV. Házke­zelési Igazgatóság KST forgóalapjá­hoz 3000, a Bajai Fémipari Vállalat KST forgóalapjához 2500, a X. Kézmű­ipari Vállalat KST forgóalapjához 2000 forint kölcsönnel já­rult hozzá. EZER KÖSZÖNET ÉRTE! Mind a többi nyugdíjas, mind a magam nevében sze­retném ezúton megköszönni azt a sok jóságot, atyai gon­doskodást, amivel szakszervezetünk bearanyozta életünk alkonyát. Köszönünk mindent és kívánunk a vezetőségnek jó erőt és egészséget a további munkához. Én mint egyedülálló idős nő, nem is tudom mi lett volna velem, ha a szakszervezet nem siet segítségemre. Ezer köszönet érte. Akik húzódoznak a szakszervezeti tagságtól, azoknak csak ezt üzenem: igenis érdemes szakszervezeti tagnak lenni és a szakszervezethez hű lenni• Grelm­eth Mária Van mit tenni a dolgozók egészségéért javítani kell a társadalombiztosítási tanácsok munkáján Az elmúlt hónapokban a szakszervezeti bizottságok többsége csak a bér- és mun­karuha kérdésekkel foglalko­zott. Ezek ugyan fontos kér­dések, de hiba, hogy­ emellett elhanyagolták a dolgozók egészségvédelmét. A vitásügyi bizottságok sem tárgyalták sok helyen megfelelően a dolgo­zók közvetlen problémáit, pa­naszait. Ezen sürgősen változ­tatni kell. Ennek érdekében meg kell javítani a társa­dalombiztosítási tanácsok munkáját. A szakszervezet II. kong­resszusa elhatározta, hogy minden olyan üzemben, vagy vállalatnál, ahol több, mint százan dolgoznak, üzemi kifizetőhelyet kell létesíteni. Ez azért is szükséges, mert bebizonyosodott, hogy ahol üzemi kifizetőhely működik, ott gyorsabban, bürokrácia­mentesen intézik el a beteg dolgozók kórházi beutalását, táppénz, gyógyászati segédesz­köz kiutalását. Gyakran hangoztatjuk, hogy a legfőbb érték az ember, de a vállalatok vezetői, szakszer­­tárgyakat, vezeti bizottságai sokszor csak kampányfeladatnak tekintik az üzem tisztaságát, a mellékhelyiségek rendben­­tartását, a különböző szűrő­­vizsgálatok megtartását és — ide­ sorolhatjuk — a dolgozók munkába állítása előtti or­vosi vizsgálatot. Pedig ezekkel rendszeresen kell a vállalatve­zetésnek, a szakszervezeti bi­zottságnak foglalkozni. A vállalatok kifogásokat hoznak fel, igen sokszor ne­hézségekre hivatkoznak, ami­kor arról van szó, hogy évente egyszer vagy kétszer ki kel­lene meszelni a helyiségeket, a vécét, a fürdőt, az öltözőt olyan állapotba hozni, ahogy otthonában is megkívánja mindenki. Itt kell megemlí­teni a dolgozók b­evelését is, mert a nagy költséggel létre­hozott szociális helyiségekben tönkreteszik a berendezési tárgyakat. A különféle szűrővizsgála­tok megtartása (tbc, rák) in­kább szervezési kérdés. Ennek érdekében a társadalombizto­sítási tanácsnak fel kell venni a kapcsolatot vidéken a Jár­vány és Közegészségügyi Kötvy­mással, a fővárosban a kerü­leti SZTK rendelőintézettel. A vizsgálatok hasznosak, mert elejét vehetik egy későbbi hosszabb betegségnek. A vitásügyi bizottságok munkája nagyban elősegíti a dolgozók törvényes jogainak betartását és helyes határozatokkal meg­szilárdítja a munkafegyelmet. Ám sok dolgozó, de sz. b. tag sem tudja, hogy kikből állnak és mi a feladatuk? Vitásügyi bizottság ott működik, ahol­­megválasztott társadalombiz­tosítási tanács van. Adott esetben ez alakul át vitásügyi bizottsággá. Táppénz letiltási panasszal (ha többet számfej­tenek, s azt utólag akarják le­vonni a táppénzből), családi pótlék kérdésekkel foglalkoz­nak. A bizottság határozata végső fokú. Csak akkor beszélhetünk jó érdekvédelmi munkáról, ha e téren is mindent elkövetünk a II. kongresszus határozatának végrehajtásáért. Szanyi Dezső „Szeretem és szép a szakszervezeti munka" — mondja S­Z­É­K­E­LY KÁ­R­O­LY, a Köztisztasági Hivatal 12-es csoportjának bizalmija Székely Károly, a Köztisz­tasági Hivatal 12-es csoport­jának bizalmija, választott ve­zetője. Szaktársai szeretik. Si­került elérnie, hogy 32 tag­ja közül 30 rendesen fizeti a tagdíjat. Hogyan végzi szak­­szervezeti munkáját Székely Károly? Akik mindig jobb helyet keresnek — Elsőrendű kötelességem­nek tartom — mondja — a szakszervezet állandó építését, szervezését. Ennélfogva min­den új dolgozót, aki­ a hivata­lünkhoz belép, és az én cso­portomba kerül, igyekszem megismerni és beszervezni, ha nem tag. Ez elég komoly munka, tekintve azt, hogy elég gyakran változnak nálunk a munkások. Ez a szervező munka az el­lenforradalmi események óta megnehezedett, mert sok az olyan dolgozó, aki csak próba­ként lép be és nem sokáig ma­rad náluk. Mennek jobb he­lyet keresni. Ezekkel nehéz boldogulni, sőt még sok eset­ben a rendesebb új belépőket is nehéz beszervezni az ilye­nek hatása következtében. — Igyekszem a hozzám tar­tozó tagok családi problémáit megismerni és amennyiben az szükséges, javaslatot teszek az ü. b.-nek azok megoldására. Ha segélyt kérnek, indokolt esetben, támogatom kérésüket. Ha megbetegednek, személye­sen is meglátogatom őket, hogy megtudjam miben lehe­tek segítségükre. A feladatok szabják meg, mikor gyűlnek össze Székely Károly nemcsak csoporttagjainak családi és szociális gondjaival foglalko­zik, hanem munkájuk során jelentkező problémáikkal is törődik. Ezek megbeszélésére, megoldására és az új szakszer­vezeti tagok elfogadtatására időnként megbeszéléseket tar­tanak, ahol megállapodnak abban, mit hogyan intézzenek.­­ Ezek az összejövetelek ugyan nem ütemszerűek, de mindig a feladatok követelései szerint tartjuk meg. Van úgy, hogy kéthetenként egyszer jö­­vünk össze, de előfordult már, hogy egy héten kétszer. Így mindenről időben tudom tájé­­koztatni csoportomat. Ezeket a megbeszéléseket szoktam fel*­használni arra is, hogy csoport­jom tagjait tájékoztassam a különféle határozatokról. Több segítség kellene — Nagyon szeretem és szép a szakszervezeti munka, hi­­szen hét éve csinálom, de sok* szor vagyunk — magam is mint bizalmi — nehéz feladat előtt. Ez különösen akkor mu­­tatkozik meg, ha olyan problé­­mákról van szó, amelyeket nem tudunk helyileg megol­dani. Jelenleg ilyen nehéz helyzetben vagyok a csopor­­tom előtt a munkaruha miatt. Kétéves probléma már az, hogy szállítsák le a kihordási időt. Ehelyett azonban fél év­­vel megemelték. Ezt még sú­lyosbítja az, hogy nyáron kap­juk a téli ruhát és télen a nyá­­rit. Ennek helyességéről nem tudom meggyőzni társaimat. — Ezért több segítségre len­­ne szük­ségem az üzemi bi­zottságtól és a szakszervezeti központtól. Azt hiszem, ha az említett problémákat meg le­hetne oldani, az elősegítené a szakszervezet tekintélyének növelését. Jó lenne egy tájé­koztató arról is, hogy milyen eredményeket értünk el a dol­gozók életkörülményeinek ja­vításában. Ez segítené azt, hogy helyesen tudjunk érvelni és bebizonyítani a szakszerve­zet konkrét segítségét. A nyugdíjasok érdekében ... A szakszervezeti központ­ban a társadalombiztosítási osztály mellett társadalmi bi­zottság alakult a nyugdíjasok ügyeinek intézésére. A bizott­ságnak mind a hét tagja nyug­díjas, akik közvetlenül is is­merik, érzik a nyugdíjasok nehézségeit, problémáit. Meg­kérdeztük a bizottság tagjait,­­mi a tervük, hogyan akarják végezni munkájukat? Íme né­hány kiragadott mondat ter­veikből: Minden héten szerdán fo­gadónapot tartanak a szak­­szervezet központjában, ahol meghallgatják a nyugdíja­sok problémáit, tanácsot ad­nak, szükség szerint szemé­lyesen vagy levél útján inté­zik az ügyeket. Az üzemi bizottságok se­gítségével összeírják a nyug­díjasokat és ahol erre szük­ség van, ott közvetlenül is segítséget adnak. Kapcsolatot keresnek a többi szakszervezet nyugdí­jas bizottságaival is, hogy a tapasztalatok kicserélésé­vel jó, eredményes munkát végezzenek. Nem feledkeztek meg az idős dolgozók szórakoztatá­sáról sem: havonta egyszer klubdélutánt akarnak szer­vezni a szakszervezet köz­pontjában, ahol az idős dol­gozók kellemesen tölthetnek el néhány órát. Bizonyos, hogy ezt a szép feladatot sikerrel fogják meg­oldani a bizottság tagjai. Ered­ményes munkát kívánunk! Hegymegi Júlia MUNKANÉLKÜLI-SEGÉLYT fizet áp­rilis hó 2­1-től Budapesten a szakszer­vezeti központ, vidéken a megyebizott­ságok, azoknak a szakszervezeti tagok­nak, akik a racionalizálások során mun­kanélkülivé váltak és még nem tudtak elhelyezkedni. Munkanélküli-segélyt az kaphat, akinek legalább 1 éves folyama­tos szakszervezeti tagsága van, nincs tagdíjelmaradása, tagdíját a besorolás szerint fizette, a segélyre jelentkezéskor még munka nélkül van és állami mun­kanélküli-segélyben részesül. Igazolásul a szakszervezeti tagköny­vet és a munkakönyvét kell felmutatni. A munkanélküli-segély mértéke az ál­lami segély 25%-a 1—5 éves szakszervezeti tagság után, 30%-a 6—10 éves szakszervezeti tagság után, 35%-a 11—15 éves szakszervezeti tagság után, 40%-a 16 éven felüli szakszervezeti tag­ság után. Munkanélküli-segélyt egy személy leg­feljebb 3 ízben kaphat, hathetes időkö­zökben. AZ INTÉZMÉNYES (SZÜLÉSI ÉS TEMETKEZÉSI) SEGÉLYEK kifizetése május 1 óta ugyancsak a szakszerveze­teknél történik. A 400 létszámon felüli üzemekben közvetlenül az üzemben, a szakszervezeti bizottság, a kisebb üze­mekben Budapesten a központ, vidéken a megyebizottságok folyósítják a segé­lyeket. Szülési és temetkezési segély folyósít­ható annak a szakszervezeti tagnak, aki A SZAKSZERVEZETI SEGÉLYEZÉSRŐL legalább 1 éve tagja a szakszervezetnek, tagdíját a besorolásnak megfelelően rendszeresen megfizette és nincsen 3 hónapnál több tagdíjhátraléka. A segély megilleti azt a tagot is, aki jogfenntartó bélyeget fizet. (Pl. nyugdíjas, vagy mun­kanélküli.) Az intézményes segélyek mértékére a SZOT elnökségének 1955. okt. 29-i hatá­rozatában foglalt segélyezési táblázatok az irányadók. (Lásd a »Szakszervezeti bizalmi tagdíjbeszedési füzete« c. nyom­tatvány fedőlapján.) A SZÜLÉSI SEGÉLY jogosságának elbírálásához be kell mutatni: a segélyt kérő szakszervezeti tagsági könyvét és a születési anyakönyvi kivonat első ,­­díj­mentesen kiállított) példányát. Ha a há­zastársak mindegyike szakszervezeti tag, akkor mindkettőt megilleti a táblázat szerinti szülési segély. TEMETKEZÉSI SEGÉLYT lehet fi­zetni a tag, vagy annak családtagja el­halálozása esetén. Egy haláleset után csak egy temetkezési segély folyósítható, függetlenül attól, hogy a temetés költ­ségeiről esetleg többen gondoskodtak és ezek mindegyike szakszervezeti tag. A temetkezési segélykérelem elbírálá­sához a tag elhalálozása esetén mellé­kelni kell: az elhalt szakszervezeti tag tagsági könyvet, a halotti anyakönyvi kivonat első példányát, a kérelmező nevére szóló, 30 napnál nem régibb keletű számlát a kifize­tett temetkezési költségekről. Családtag elhalálozása esetén csatolni kell: a segélyt kérő szakszervezeti tagsági könyvét, a halotti anyakönyvi kivonat első példányát, a kérelmező nevére szóló számlát a kifizetett temetkezési költségekről. Szülő elhalálozása esetén, hatósági igazolás kell arról, hogy az elhunyt szülőt a segélyt kérő tartotta el. RENDKÍVÜLI SEGÉLYT folyósít a szakszervezet azoknak a szakszervezeti tagoknak, akik legalább 1 éves folyama­tos szakszervezeti tagsággal rendelkez­nek és nincs tagdíjelmaradásuk, abban az esetben, ha azt valamilyen rendkívüli körülmény indokolttá teszi. (Pl. hosszan tartó — legalább 1 hónapot meghaladó — betegség, valamilyen elemi csapás stb.) A segélykérelmet az üzemi bizottság­nak ki kell vizsgálnia és a javaslatát rá kell vezetni a kérelemre. A kérelemhez a szakszervezeti tagsági könyvön kívül csatolni kell a betegséget, kórházi ápo­lást, vagy egyéb körülményt igazoló ható­­sági igazolást. A rendkívüli segélyt a 400 létszámon felüli üzemekben az üzemi bizottság, a kisebb üzemek dolgozói részére Buda­pesten a szakszervezeti központ, vidéken a megyebizottságok folyósítják.

Next