Helyiipar és Városgazdaság, 1958 (7. évfolyam, 1-12. szám)
1958-01-01 / 1. szám
Együttködés — 8 gyakorlatban A dolgozók jobb munka- és életkörülményeinek a megteremtése a fő célja a munka3.klám valamennyi szervének. E cél érdekében a gazdasági és szakszervezeti szervek együttműködése elengedhetetlen. Különösen fontos azonban az olyan feladatok együttes megoldása, amelyek közvetlenül hatással vannak a dolgozók életére. Ilyen pl. az 1098/SZOT/ MT határozat végrehajtása, vagy az üzemi tanácsok megalakítása. Ezekben a kérdésekben a rendelet is kötelezően előírja az együttműködést. A helyiipari üzemek közvetlen irányító szerve a tanács, felsőbb szerve pedig a Könynyűipari Minisztérium Helyiipari Főosztálya. Ezeknek a szerveknek vezetői azonban nem tartják fontosnak a szakszervezettel való együttműködést, nem tartják magukra nézve kötelezőnek a határozat e részének végrehajtását. Ennek bizonyítására csak egy-két példát mondunk el. Szakszervezetünk elnöksége megtárgyalta az 1068-as SZOT/MT határozat üzemi végrehajtásának tapasztalatait. Erre az ülésre meghívta a fővárosi tanács ipari osztályának e kérdéssel foglalkozó felelősét. A meghívott elvtárs nem jött el, hanem helyettest küldött. Egy másik példa: a szakszervezet Központi Vezetősége december 16-i ülésén az 1958. évi terv végrehajtásának módszereit tárgyalta, hogy a szakszervezeti szervek milyen módon segítsék a gazdasági vezetést a tervfeladatok megvalósításában. Erre az ülésre a Helyiipari Főosztály felelős vezetőit is meghívtuk de nem jöttek el, a tanács ipari osztályának vezetője is távolmaradt (helyettest küldött). Ezeket a gazdasági vezetőket talán nem érdekli a fenti feladatok megoldása? Ez aligha lehetséges! Inkább feltételezhető az, hogy a szakszervezettel csak az üzemekben tartják fontosnak az együttműködést és nem veszik figyelembe, hogy az együttműködés felső szinten való elhanyagolása komoly zavarokat okozhat az üzemekben is. Szeretnénk, ha a Helyiipari Főosztály és a Fővárosi Tanács illetékes vezetői az együttműködésről való hajlandóságukról a gyakorlatban tennének bizonyságot. Nép nő. siet- és itatistóiper mentásáról, a gyermekesről tanácskozott a helyiipar I. Országos Nőkonferenciája Az elmúlt napokban zajlott le a szakszervezeti központ nagytermében a helyiipar dolgozó nőinek I. országos konferenciája. Az ország minden területéről a nőmozgalom régi és új aktívái gyűltek össze tanácskozásra, hogy a közös tapasztalatok alapján megvitassák a nőmozgalom előtt álló legfontosabb feladatokat. A nőbizottságok feladatai Seprényi Sándornak, a szakszervezet elnökének megnyitó szavai után Jurcsik János titkár tartotta meg a központi nőbizottság beszámolóját. Bevezetőben Jurcsik elvtárs foglalkozott a demokratikus nőmozgalom fejlődésével, hagyományaival, a nők politikai megnyerésének fontosságával. Ismertette a szakszervezetek, a szakszervezeti nőbizottságok feladatait az egységes nőmozgalomban. Elmondotta többek között, hogy a nőbizottságok nagy segítséget adhatnak a szakszervezeti bizottságoknak azáltal, hogy a dolgozó nők élet- és munkakörülményeinek megjavítására hozott rendeletek betartását ellenőrzik, segítik üzemeikben. Több üzemben előfordul, mint például a Pesthidegkúti Téglagyárban is, hogy nehéz fizikai megerőltetéssel járó munkára fiatal nőket alkalmaznak, figyelmen kívül hagyva azt a rendeletet, mely előírja, hogy a nőket milyen munkaterületre lehet alkalmazni. A nőbizottságok feladatai — mondotta Jurcsik elvtárs — nem merülhetnek ki csak abban, hogy »feltárnak«,észrevételeznek«, hanem egy-egy feladat végrehajtásába, mint például a nőket érdeklő előadások megszervezésébe, különböző körök — gazdasszonyi, szabás-varrás stb. — létrehozásába konkrétan kapcsolódjanak be. Foglalkozott a beszámoló a gyermeknevelés, az ifjúság kérdésével is. Nő bizottságaink feladata, hogy segítsék az anyákat és pedagógusokat nevelési problémáik megoldásában. A beszámoló foglalkozott a dolgozó nők politikai, kulturális továbbképzésének fontosságával is. Elmondotta Jurcsik elvtárs, hogy ezen a területen csak akkor érhetünk el komolyabb eredményeket, ha foglalkozunk a dolgozó nők problémáival, elsősorban a második műszak megkönnyítésével. Vita, bírálat, javaslat A beszámolót élénk vita követte. Igen sok értékes javaslat, hozzászólás hangzott el. A vita során felszólalt az V. kerületi Ingatlankezelő Vállalattól Zagyi Borbála, aki javasolta, hogy a kereskedelem a nők munkájának megkönnyítése érdekében széles körben terjessze ki az áruk házhoz szállítását, főleg a külterületeken. A Veszprémi Faárugyárból Csáki Imréné elmondotta, hogy az ellenforradalom leverése után röpcédulákkal, plakátokkal, egyéni meggyőző munkával harcoltak, hogy városukban a sztrájkot letörjék. Suba Lajosné, a szövetkezeti szakosztály részéről javasolta, hogy a Pedagógus Szakszervezeten keresztül hassunk oda, hogy a napközi otthonokba a legjobb pedagógusokat küldjék ki, mivel az a tapasztalat, hogy nem mindenütt, a legmegfelelőbben foglalkoznak a gyermekekkel. Seprényi Sándor, szakszervezetünk elnöke, hozzászólásában foglalkozott az ifjúság, a nevelés kérdésével, beszélt továbbá a helyiipari üzemek nehézségeiről. Szociális intézményeink területén komoly problémáink vannak. Kevés a bölcsőde, napközi otthon, üzemi konyha stb. hálózatunk. Nem rendelkezünk elég megfelelő öltöző, mosdóhelyiséggel. Nőbizottságaink odaadó lelkes munkájára van szükség, hogy az üzemekben adódó nehézségeket — a körülményeket figyelembe véve — le tudják küzdeni. A társadalmi tulajdon elherdálása terén is nagyok még a lazaságok. Sok az üzemi lopás. Asszonyainknak el kell érniük, hogy az üzemekben olyan szellem alakuljon ki, hogy szégyen legyen a lopás. A Fővárosi Fémtömegcikk Vállalattól Varga Antalné elmondotta, hogy a nőbizottság kezdeményezésére a gazdasági vezetőség elintézte, hogy szombaton éjjel a nőknek nem kell dolgozniuk. Pécsről Vág Istvánné elmondotta, hogy a gyermeknevelést illetően Pécsett is komoly problémák vannak. Példaként megemlítette, hogy egyik dolgozó nő sírva panaszolta, hogy mikor feljött Pestre gyermekéhez az egyetemre, mivel kendő volt a fején, a fia nem vitte fel a szobájába, sőt a kapuban sem állt vele szóba. Több segítséget Több hozzászóló foglalkozott azzal, hogy a nőmozgalom náluk még csak kezdetleges, a nőbizottság egy-két hónapja kezdte meg működését, egykét rendezvény, előadás előkészítésén kívül nagyobb eredményről nemigen tudnak beszámolni. Kérték a szakszervezeti központi nőbizottságot, hogy további munkájukhoz a helyszínen is adjon segítséget. A konferencia végig lelkes és aktív volt. A konferencián részt vevők ígéretet tettek, hogy az elhangzottak figyelembevételével az üzemekben fellendítik a nőmozgalom munkáját. . II társadalmi ellenőrzés a kulturált kereskedelem hasznos segítője A kereskedelem társadalmi ellenőrzésében évek óta részt veszek. Úgy érzem, hogy dolgozótársaimnak is segítségére vagyok, ha az üzletekben tapasztalt hiányosságokra felhívom az alkalmazottak és az üzletvezetők figyelmét. A Bartók Béla u. 41. számú Gyümölcs- és Zöldségüzletben láttam például, hogy az eladó a burgonya mérésénél megnyomja a mérleget és nem hagyja azt szabadon játszani. Ezzel megkárosítja a vevőt. A figyelmeztetésem után több esetben látogattam meg az üzletet és elmondhatom, hogy súlycsökkenést többé nem tapasztaltam. Ugyancsak a Bartók Béla úton egy italmérésben többször tapasztaltam, hogy a poharakat csak félig töltötték sörrel. Figyelmeztettem a csapost, hogy várja meg a hab leülepedését és a poharakat töltse utána. Ez az intézkedésem a vendéglőben tartózkodó fogyasztók részéről nagy megelégedést váltott ki. Ugyanakkor felhívtam a figyelmét, hogy a csorba és repedt poharakat vonják ki a forgalomból. A Bartók Béla úton az egyik cukorkaüzletben arra lettem figyelmes, hogy a vevők csokoládét kérnek amire azt a választ kapták, hogy nincs. A válaszba nem tudtam belenyugodni és megnéztem a raktárkészletet. Nagy mennyiségű táblás csokoládét találtam. Intézkedésemre a raktáron levő csokoládét kiárusították. Az Ezerjó vendéglőből étkeznek a Széchényi fürdő dolgozói. Hosszú idő óta panasz volt az ételre, különösen a húsra, ami több esetben romlott volt. Első figyelmeztetésemet nem vették komolyan. Ezután a tisztiorvossal mentem ki a vendéglőbe a konyhát ellenőrizni. Azóta megjavult az étel mennyisége, minősége és jó kapcsolat alakult ki az étterem és a fürdő dolgozói között. Munkánkkal segítjük az eladókat is, amikor megvédjük őket az ideges vevőktől, akik indokolatlanul sértegetik őket munkájukban. A példák szálait tudnám felsorolni és ezzel bizonyítani munkánk fontosságát. Csak a kereskedelem munkájának rendszeresezen érzésével lehet a még meglevő hiányosságokat megszüntetni. Ehhez viszont szükséges, hogy minél többen részt vegyünk ebben a munkában. Azok az üzemi és hivatali dolgozók, akik segíteni akarnak bennünket, jelentkezzenek vállalatuk üzemi bizottságánál és kérjék, hogy nevüket továbbítsák a szakszervezeti központban a Társadalombiztosítási és Munkásellátási Osztályához. Szőke István társadalmi ellenőr A pestiek nyerték a csőhálózati telepek versenyét Nem kísértenek a múlt hibái a Fővárosi Vízművek munkaverseny-mozgalmában, mióta a versenymozgalmat új alapokra fektettük. Dolgozóink egyre nagyobb érdeklődést tanúsítanak a munkaverseny iránt. Azokból az üzemrészekből is, ahol eddig egyáltalán nem, vagy csak részben élt a mozgalom, egyre-másra érkeznek felajánlások az üzemrészekből. Vállalatunknál, mint kezdeményezők, a csőhálózati telepek léptek versenyre egymással, előre meghatározott gazdaságosabb munkáért és az ezzel járó jutalomösszeg elnyeréséért a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 40. évfordulójának tiszteletére. A versenyt a pesti csőhálózati telep dolgozói nyerték. Szálkai Endre, Fővárosi Vízművek KÉT HÓNAPOT TÖLTÖTTEM a közel■ múltban a Szovjetunióban, a Szakszervezeti Tanács által kiküldött delegációval. Ezalatt az idő alatt a szovjet szakszervezetek munkáját, eredményeit tanulmányoztuk. Tanulmányaink során elsősorban a munkamódszereket és a szakszervezeti munka tartalmát vizsgáltuk. Ott-tartózkodásunk alatt megismerkedtünk számos szakszervezeti funkcionáriussal és dolgozóval. Kicseréltük tapasztalatainkat a szakszervezetek vezetőivel, területi és üzemi funkcionáriusaival. Meglátogattunk számos üzemet és kultúrintézményt. Az a szeretet, ahogyan fogadtuk, a kérdéseinkre adott őszinte és körültekintő válaszok mind azt bizonyítják, hogy testvérekhez, igaz barátokhoz mentünk. Nagyon megragadta figyelmünket, hogy a Szovjet Szakszervezeti Központ Tanácsának vezetői, a területi és üzemi funkcionáriusai egyaránt érdeklődtek az elért eredményeinkről és arról, hogy milyen nehézségeink vannak, ők is elmondták őszintén, egyszerű szavakkal: hogyan dolgoznak, milyen eredményeket értek el, és milyen terveik vannak a jövőt illetően. Megmutatták városaikat, üzemeiket, történelmi nevezetességeiket, a forradalom előtti és utáni időkből egyaránt. Nagy figyelmet érdemel, hogy a szovjet nép megbecsüli történelmét, haladó hagyományait . Igen sokan — de különösen a fiatalok, a felnövő nemzedék — tanulmányozzák a múzeumokat, a könyvtárakat, képtárakat, a kulturális intézményeket. A SZOVJET SZAKSZERVEZETEK igen nagy figyelmet fordítanak a nevelés kérdésére. Az általunk meglátogatott üzemekben nagy türelemmel, körültekintéssel ismertetik meg a munkásokkal az üzemük történetét, fejlődését. Az új munkásokat bevonják az üzem kollektívájának munkájába. Olyan légkört igyekeznek teremteni, hogy mindenki megszeresse az üzemet és magáénak érezze. Ezzel elérik, hogy kollektív munka alakul ki az üzemekben, melynek eredménye megmutatkozik a dolgozók fejlődésében, az üzem termelési eredményeiben. Kitűnően foglalkoznak a dolgozók szakképzésével, általános műveltségük emelésével. Ezt bizonyítja, hogy minden, üzemben folyik alsó és felsőbbfokú szakmai tanfolyam. Ezekre a tanfolyamokra a dolgozók igen nagy számban önként jelentkeznek. A gazdasági és mozgalmi vezetőktől nagy segítséget kapnak, hogy minél eredményesebben tudják elvégezni tanulmányaikat. A legképzettebb, legtekintélyesebb emberek patronálják, tanácsokkal látják el a tanúlni vágyókat. Ezenkívül a kultúrotthonokban, klubokban, vörös sarkokban a legkülönfélébb Tanulmányúton a Szovjetunióban tanfolyamok folynak: anyagismeret, szakrajz, számtan stb. A gazdagon felszerelt könyvtárak látogatottak. Az olvasószobák tágasak, tiszták, és az olvasóktól zsúfoltak. Ez mind azt bizonyítja, hogy a szovjet dolgozók tanulni vágynak, és a szakszervezetek igyekeznek ezt a tanulási vágyat kielégíteni. A magyar szakszervezetek számára példaképül szolgáltat, ahogyan a szovjet szakszervezetek a dolgozók és a területükön lakók gyermekeinek nevelésével foglalkoznak. A kultúrotthonokban igen sok lehetőséget biztosítanak számukra, hogy megismerkedjenek a munkával, a művészetekkel. A kultúrotthonok gyermeknevelési programjukat egyeztetik az iskolákkal, hogy a gyermekek iskolai tanulmányaikat kiegészítsék. Külön gyermekrészlegek vannak. A Kirov Kultúrpalotában például 28 helyiséget bocsátanak a gyermekek részére. A gorbunovi kultúrotthonban 1200 gyermekkel foglalkoznak rendszeresen. Itt pedagógusok, orvosok és kiváló szakmunkások tanítják őket. Gépekkel és jól felszerelt munkapadokon ismerkednek meg a szakmai fogásokkal, például a vas- és faipar egyes ágaival, a rádiótechnikával, a repülőmodellezéssel, gépkocsivezetéssel, szobrászattal, festészettel, a hazai és trópusi növények fejlődésével és azok életével Az idősebbek már játékokat állítanak elő az óvodások részére. A szerszámokat és az anyagot az üzemek bocsátják rendelkezésükre. Ezenkívül különböző művészi körökben vesznek részt. Népi tánc-, balett-, ének-, zeneszakkörök vannak. Segítik a gyermekeket abban is, hogy hozzászokjanak a munkához, megismerkedjenek azzal, amihez a legnagyobb tehetségük van, így sokkal könnyebben tudnak majd iskoláik elvégzése után pályát választani, és az életben könnyebben megtalálják a helyüket. Így válnak a szovjet haza hasznos polgáraivá. N NÉHÁNY NAPOT TÖLTÖTTÜNK a Fekete-tenger partján, Szocsiban. A tengerparton végig üdülők és szanatóriumok vannak, amelyeket a szovjet fiatalok adott a dolgozók kezébe, és a szovjet állam tervszerűen fejlesztett. Különösen az 1930-as években folyt nagy lendülettel a fejlesztés, de jelenleg is állandóan építkeznek. A valamikor mocsaras, maláriajárványos vidék ma teljesen lecsapolva a dolgozók egészségét, fellendülését szolgálja. évente 70 000 dolgozónak nyújt 28 napos pihenést, akik itt nyerik vissza egészségüket- A szubtropikus éghajlat igen gazdag lehetőségeket nyújt. A tengerparton húzódó hegyes-dombos vidék pálmái, ligetei, parkjai és erdői, a teljesen tiszta levegő és a csend maga is gyógyítóig hat. Ezenkívül igen sok a gyógyforrás is. A Maceszta vizét, amely sót, ként, ezüstöt, jódot, kámfort tartalmaz, orvosi előírás szerint használják fel. Korszerűen felszerelt fürdőkben gyógyítják a reumatikus, szív-, ideg- és bőrbetegségeket. Ezenkívül kora tavasztól késő őszig a Fekete-tenger vize is élvezetes fürdési lehetőséget nyújt. Amit a látogatásunk alatt láttunk és tapasztaltunk, fényesen bizonyítja, hogy a Szovjetunióban minden az emberért történik. A párt és a kormány mindent elkövet, hogy a II. világháború és a munka rokkantjai visszanyerjék egészségüket, hogy ismét hasznosan tevékenykedhessenek a társadalom és saját családjuk boldogulására. CSAK NÉHÁNY GONDOLATOT írtam le, de mindaz, amit láttunk, egy életre szóló tapasztalatot és élményt nyújtott az egész delegáció számára. Bencsik István titkár Ismét a Műszerkészítő Vállalat problémáiról Két hónappal ezelőtt megjelent számunkban bírálattal illettük a Fővárosi Tanácsot, valamint az Egészségügyi és a Könnyűipari Minisztériumot a Műszerkészítő és Javító Válalat munkavédelmi problémái miatt és gyors intézkedést kértünk a tüdőgondozottak érdekében. Sajnos, az illetékes szervek, akiknek a sürgetés szólt, egyáltalán nem reagáltak cikkünkre. Szakszervezetünk szükségesnek látta, hogy a Műszerkészítő és Javító Vállalat ügyében az illetékes szervek részéről tanúsított közömbösség ellenére további lépéseket tegyen. Ennek érdekében felkértük a Szaktanácsot, hogy hívja össze az illetékes szervek képviselőit a legfontosabb problémák megtárgyalására azzal a konkrét céllal, hogy az értekezleten gyorsan döntsenek a legsürgősebb intézkedésekről Az értekezlet december elején összeült. Bár korántsem tudott megnyugtató döntést hozni a legsürgősebben megoldandó kérdésekben, mindamellett több szempontból igen hasznosnak bizonyult. A jelenlevők határozottan állást foglaltak amellett, hogy a Műszerkészítő és Javító Vállalatot csak úgy szabad tovább fejleszteni, ha a bővítéssel a dolgozóknak a minimális egészségügyi feltételeket biztosítják. Emellett megállapodás jött létre abban, hogy a vállalatnak a rendelkezésére bocsátott anyagi eszközökkel, illetve újabb üzemi helyiségekkel elsősorban a jelenlegi zsúfoltság enyhítését és a fennálló egészségügyi ártalmak megszüntetését kell megoldani. Az értekezleten résztvevők ellenezték a vállalatnak azt a törekvését, hogy a betegek anyagi helyezetén való segítés címén a legszükségesebb egészségügyi és szociális szükségletek biztosítása nélkül emeljék a foglalkoztatottak számát. Megállapodtak abban is, hogy a Műszerkészítő és Javító Vállalat legégetőbb beruházási és helyiség problémáit két héten belül felmérik és a Szaktanács a kormány vezetőihez továbbítja, gyors intézkedést kérve. Szakszervezetünk a továbbiakban a Műszerkészítő és Javító Vállalattal a legszorosabb kapcsolatot tartja és azon leszünk, hogy a vállalaton belüli egészségügyi hiányosságok a vállalatvezetéssel való együttműködés alapján mielőbb megoldódjék. Bízunk abban, hogy a vállalatvezetőség az értekezleten elhangzottak figyelembevételével változtat a sok esetben hibás munkáján és javít a dolgozók helyzetén. Lengyel vendégeink látogatása Szakszervezetünk elnökségének meghívására december 9- től 17-ig hazánkban tartózkodott a Lengyel Fa- és Helyiipari Dolgozók Szakszervezetének két tagú küldöttsége,Gajewska Janina és Golik Konstantyn. A lengyel elvtársak ittlétük alatt főleg az üzemi szakszervezeti életet tanulmányozták, ezen belül is elsősorban az üzemi bizottságok termelési, versenyszervezési munáját. Meglátogatták a Fővárosi Finommechanikai Vállalatot, a Kiállításokat Tervező Ipari Vállalatot, a Kaposvári Faipari Vállalatot és a Somogy megyei Bizottságot. Részt vettek a,,Központi Vezetőség ülésén is. Elutazásuk előtt elmondották, hogy nagyon sok értékes tapasztalatot szereztek hazánkban. Megragadta figyelmüket, hogy a meglátogatott üzemek szakszervezeti bizottságai nagy hozzáértéssel foglalkoznak a munkaverseny szervezésével és a dolgozók érdekvédelmével. Különösen tetszett nekik, hogy az üzemekben, ha kezdetleges is, van ebédlő és öltözőhelyiség. Elmondották, hogy náluk is még nagyon sok hiányosság van a szociális létesítményeknél, mert hasonlóan a mi helyi iparunkhoz, ők is elhanyagolt üzemeket vettek át. Általában az a tapasztalatuk, hogy mind a szakszervezeti munka, mind a gazdasági élet területén azonos problémák vannak, hasonló gondokkal küzdünk. Gajewska Janina elvtársnő a Központi Vezetőség megbízásából javaslatot tett a két szakszervezet közötti csereüdülésre és a művészeti együttesek cseréjére. Elnökségünk a meghívást köszönettel vette és meg fogja vizsgálni, hogy milyen lehetőségek vannak a javaslat gyakorlati megvalósítására. Határidő előtt Lapzártáig a következő üzemek jelentették, hogy éves tervüket határidő előtt teljesítették: XII. Kézműipari Vállalat (november 26-án), Fővárosi Fémtömegcikkgyár (november 19-én), Fővárosi Motor- és Gépipari Vállalat (november 30-án), Vegyesipari Javító Vállalat (november 30-án), VIII. Vegyesipari Javító Vállalat (november 30-án), II. Vegyesipari Javító Vállalat (december 7-én), V. Vegyesipari Javító Vállalat (december 6-án), Fővárosi Műanyag- és Töltőtollgyár (november 28- án), Fővárosi Vasöntő és Telőhelygyár (december 18-án), Fővárosi Gyöngygombgyártó Vállalat (december 8-én).