Helyiipar és Városgazdaság, 1959 (8. évfolyam, 1-12. szám)
1959-01-01 / 1. szám
Törődjünk többet egymással írta: KOPTA KÁROLY, a HVDSz elnöke JUSTITIA — AZ IGAZSÁG MONDABELI ISTENNŐJE — bekötött szemmel mérlegelt, osztott igazságot, ítélt Mintha röntgenszeme lett volna és pillantásával könnyedén csalhatatlanul a vesékig hatolni számára mitsem jelentett volna. Azért ítélt bekötött szemmel, hogy ne lássa ki fordul hozzá, igazságosztó székéhez. Mintha bizony fülével nem érzékelhette volna, hogy ki járult eléje kérő szóval, s nyilván nagy bizalommal. No, de félre a mesékkel! Mert manapság a mondák világából kinőtt ember számára a mérlegelés és ítélkezés már bonyolultabb feladat. Annak ellenére, hogy van röntgen »szemünk«, amivel csakugyan a vesékbe látunk, és annak ellenére, hogy a mai ember egy összehasonlíthatatlan, tágasabb világban él A MAI EMBER LÁTÓKÖRÉNEK széltében, hosszában nincsen határa. Lefelé az óceánok fenekét tapogatja, felfelé a csillagok világába tör. Az ember széles e világon másként és másként dolgozik, örül, él és ítél. Másként a tőkén aki a munka, az öröm, az élet — másoké — felett is úr. Másként a dolgozó, aki ugyan érzi méltatlan helyzetét, de majdhogy csak vakon lázadozik sorsa ellen. És másként az öntudatos osztályharcra kész, azt a tőkéssel szemben tudatosan vállaló ember és végül, de nem utolsósorban a már felszabadult, szocializmust építő, e világot szépítő, gazdagító ember. De miért, mi célból az ítélet? A szocializmust építő ember szempontjából kétségen kívül azért, hogy annak tanulságait levonja. További kérdés: ezt kire, mire nézve? A mi szocializmust építő világunkban azért, hogy életjelenségeinkből eltakarítsuk a joggal helytelennek, károsnak ítélhetők kifogásolhatót. Olyasmit, amiről viszonylag kevesebb szó esik, noha nem csekély figyelmet érdemel. Ilyesmi az a sajnos még túl gyakran tapasztalható, korántsem szocialista magatartás, amely oly sokszor keseríti meg szájunk ízét. Pedig a szocialista magatartás hallatlanul gazdag tartalmú valóság — ahol az már mindennapossá vált, eleven gyakorlattá. A SZOCIALISTA MAGATARTÁS éppen azt foglalja magában, ami a közösségi élet magja, a kölcsönös megbecsülésre, szeretetre ösztökélő sajátos adományt, amely talán kevés emberrel születik, de sok és egyre több emberbe ültethető át és ápolható, fejleszthető. Mennyit tudunk erről a szovjet ember vonatkozásában! A szovjet ember mily változatos példák tömegével bizonyította és bizonyítja ennek a lehetőségét, tényét... Mennyi példára utalhatnánk! Tettekre, amelyek nem valami kemény »muszáj«-ból fakadnak. Azaz, hogy mégis... Abból a muszájból, amelyet az ész mellett főleg a szív sugallt. Az ész és a szív alapján az ember természete is átalakítható. Nézetek, érzések, indulatok, vágyak, törekvések az emberben magában is formálhatók, irányíthatók. Hogy az ember mit becsüljön, miért lelkesedjék, mit hárítson el maga elé jogos megvetéssel a közjó és a saját érdekében, már szabályozható. Ha az ember legalább egy kicsit maga is akarja.. Ez elérhető oktatással, neveléssel. Az utóbbi a többet nyújtó. Ugyanis a nevelés kérdése: miként látjuk a világ dolgait, helyesen ismerjük-e az emberek, népek, országok, sőt földrészek ügyeinek összefüggéseit? Mint ítéljük meg széles távlatokban is a politikai, gazdasági, kulturális és egyéb érdekek érvényesülésének útját, módját, sikerét, sikertelenségét? Mint ítéljük meg a legfontosabbakat: az ember ezek hatására miként határozza meg a maga helyét, feladatait, kapcsolatait. A TÁRSADALMI MUNKA fogalmát a tőkés országok alig ismerik. Talán csak nagy katasztrófák idején mutatkozik meg. Tűzvész, földrengés, árvíz esetén. No meg ha a szegény a még szegényebbnek végez el valamit. Mi azonban már többet tudunk belőle. Főleg azt, hogy az többnyire valamilyen külön megszervezett munka. Láttuk 1944 után, az újjáépítés során. De később is. Gyönyörű eredményeket ismerünk, amelyeket magunk értünk el. De többre van szükség... Arra, hogy mindenféle külön szervezés nélkül is végezzünk állandó társadalmi munkát. Éppen szocialista emberi magatartással. Azzal, hogy törődjünk egymással. Persze, tapintatosan és mindig a feltétlen segítés szándékával. Néha csak egyetlen barátságos gesztus, megértő pillantás, jó szó, esetenként kinyújtott segítő kéz, önként vállalt fáradtság az, ami a másiknak jókor jön, jól esik. Amivel a magányos küszködő ember emberközelségbe jut... Mennyi alkalom nyílik erre! Otthon, az utcán, a munkahelyen, szórakozásunk, pihenésünk színhelyén! A munkahelyen a jobb minőségre, az anyagtakarékosságra, a munkafegyelem javítására, az újításra irányuló törekvések tekintetében, a mindennapos jó példák nyújtásával. Akár termelési, akár szociális vagy kulturális tennivalókról van szó, a szocialista magatartású dolgozó munkájával, cselekvésével valamilyen módon feltétlenül kiválik. Sok ilyen kitűnő dolgozóra van szükség. Sok ilyen kiváló dolgozó van is, de mégsincs elegendő. És ez az, amibe nem lehet, de nem is szabad belenyugodnunk rajtunk áll — valamennyiünkön —, hogy milyen mértékben nő a szocialista magatartású dolgozók száma. Rajtunk áll, hogy mielőbb minél több ilyen dolgozónk legyen, aki kiváló munkájával, több irányú cselekvésével — tehát éppen mintaszerű — példaadásával, a kevésbé fejlett társait magával ragadja. Emlékezzünk csak a múlt — »Kaparj kurta, neked is lesz!«, »Szemesnek áll a világ!«, »Aki bírja, marja!« közmondásaira, amelyekkel nemzedékek hosszú sorát »nevelték«. Egymás ellenségeivé. Hiszen csak önzésre, egymás iránti érzéketlenségre, ridegségre vezették az ember belső hajlandóságait. Mi már mást vallunk. A mi törvényünk az egymás segítése, megbecsülése, a testvéri összefogás felemelő törvénye. Ne az egyéni kívánságok teljesítésére, a közösség érdekében használják fel az igazgatói alapot Megnéztük 13 vegyesipari javító vállalatnál az igazgatói alap felhasználását. Elsősorban azt vizsgáltuk, hogyan használják fel a dolgozók szociális, kulturális, sport és egyéb igényeinek kielégítésére. Úgy gondoljuk, hogy a tapasztalatokat nyugodtan általánosíthatjuk az egész vegyesipari javító iparágra. A vállalatok 1968 első 10 hónapjában 279 136 forintot használtak fel, amiből jutalmazásra 176 311 forint, azaz 63,1 százalék jutott. Ez jóval több, mint a korábbi években. Szembetűnően magas a jutalmazásra fordított összeg a II., a VI. kerületi vállalatoknál, ahol 80 százalék, és a XVI. kerületieknél, ahol 81 százalék volt. Ezek a számok egy kicsit a népszerűség keresésére is utalnak. Nagyvonalúság — a többség rovására A jóléti kiadásoknál még szembetűnőbb a nagyvonalúság, a meggondolatlanság, az egyes emberek személyi kívánságainak teljesülése. Könyvtárfejlesztésre a 10 hónap alatt mindössze 470 forintot fordítottak. A könyvtárak majd mindenütt elavultak. A könyvtárakat a szakszervezeti bizottságok a tagdíjrészesedésből fejlesztik, ami viszont nem elegendő. Kulturális beruházást két vállalat eszközölt, a VII. és a VIli. kerületi. Az előbbi klubhelyiséget létesített, az utóbbi televíziót és rádiókat vásárolt. Két vállalatnál van televízió, de mindkét helyen csak az értékes állóeszköz szerepét tölti be, hiszen a televíziós adások késő este kezdődnek, klubhelyiség nincs és így csak a televízió kedvéért az emberek nem maradnak az üzemben. A IX. kerületben jellemző módon azt a felvilágosítást kaptuk, hogy nagy sportmérkőzéseket szoktak a televízión nézni. Egy kicsit drága költekezés, néhány sportrajongó igényeinek kielégítésére! Helyes kezdeményezés a műhelyeknek rádióval való felszerelése. A II. kerületben 5, a VIII. kerületben 10 rádió szól a műhelyekben. A VIII. kerületben jellemző módon a 10 rádióból 6 a szakszervezeti bizottság tulajdona. A sportolókkal szemben bővebb az igazgatói alap erszénye. Erre a célra 17 765 forint kiadás volt. Szerepelnek azonban itt is olyan tételek, miint például a X. kerületben, ahol a labdarúgócsapat soproni útjára 1110 forintot fordítottak. Kényszerű jutalomjegyek A jóléti alapról szóló rendelet kimondja, hogy vállalaton kívüli társadalmi szerveket az igazgatói alapból támogatni nem szabad. Hogyan fest ez a gyakorlatban? Különböző vállalatok, intézmények rendezvényeik sikerét úgy is igyekeznek biztosítani, hogy jegyeiket más vállatoknak eladják. Több mint 5000 forint ment el erre a célra. Hogy ezeknek a jegyeknek az elhelyezése még jutalom formájában is nehéz, hogy a dolgozók nem mennek el vele, azzal már kevésbé törődnek. A II., a VIII. és a X. kerületi vállalatoknál közel 1000 forintot adtak ki úgynevezett jutalomjegyek vásárlására. Ez csak egyik formája a támogatásoknak. Az V. kerületben egy társadalmi szerv részére 500 forint támogatást fizettek ki az igazgatói alapból. Ugyanennél a vállalatnál viszont minden jutalomjegyet utólag a szakszervezeti bizottsággal fizettettek meg. A nőnapi kiadásokat is, amit előzőleg az igazgatói alapból fizettek ki, a szakszervezeti bizottság később megtérítette. A nőnapi, gyermeknapi, anyáknapi rendezvényeknél szűkmarkúak a vállalati igazgatók, mert ezekre összesen 6267 forintot fordítottak (nem sokkal több, mint a jutalomjegyek összege), és ha emellé állítjuk a közel 12 000 forintos egyéb kiadásokat, akkor felötlik bennünk a gondolat, hogy a gazdasági vezetők érzik-e egyáltalán, hogy az igazgatói alap felhasználásával ☆ Boldog és sikeres Új Évet kívánunk a helyi ipar és a városgazdaság minden dolgozójának! komoly politikai munkát is lehet végezni? A vállalatok régebbi kultúr- és sportalapja megszűnt. Szakszervezetünk kulturális és sportcélokra oda adott anyagi támogatást, ahol erre a tényleges munka alapján szükség volt. Alapszervezeteink is többet fordítanak a tagdíjrészesedésből kulturális és sportcélokra, mint némelyik vállalatvezetőt Tervszerű felhasználás Az üzemi tanácsok, szakszervezeti bizottságok az új esztendőben jobban vigyázzanak ezekre az összegekre, és számoltassák be a felelős személyeket, hogy miként használják fel a dolgozók pénzét. Az 1959. évi igazgatói alap felhasználására készítsenek tervet, vizsgálják meg a helyi adottságokat, végezzenek jó szervező munkát, növeljék a dolgozók öntudatát, fejleszszék ki az igényt a kulturáltabb élet iránt. Fette: ☆ KITÜNTETETT DOLGOZÓINK Üdvözöljük Szili Károly elvtársat, a Fővárosi Köztisztasági Hivatal dolgozóját abból az alkalomból, hogy a kiváló dolgozók, újítók és feltalálók II. országos Tanácskozásán Munka Érdemérem kitüntetésben részesült. Szili elvtárs 1924 óta dolgozik a Köztisztasági Hivatalnál. Első újítását 1949-ben készítette, azóta 38 újítása van, amelyből 19-et elfogadtak és alkalmaznak munkahelyén Az alkalmazott újítások eddig 558 502 forint megtakarítást jelentenek. A kitüntetés alkalmából Szili elvtársnak jó egészséget és további eredményes munkát kívánunk. * A Kommunisták Magyarországi Pártja megalakulásának 40. évfordulója alkalmából a forradalmi munkásmozgalomban kifejtett tevékenységük elismeréséül a Népköztársaság Elnöki Tanácsa Móricz Gyula elvtársnak, a Parkfenntartó Vállalat Szakszervezeti Bizott-sága elnökének a Szocialista Munkáért Érdemérem. Bősze Józsefnek, a HVDSZ központ munkatársának a Munka Érdemérem kitüntetést adományozta. Móricz Gyula és Bősze József elvtársakinak ezúton is megköszönjük eddigi áldozatos munkájukat, üdvözöljük őket, kitüntetésük alkalmából. JiúAzönjün, Télapó ! Melegséggel, boldog várakozás hangulatával találkozott üzemeinkben az idei Télapó, aki bőkezűbb volt gyermekeinkhez, mint az előző években és minden üzemben kedves, ötletes kis ünnepségek előzték meg érkezését. Hogyan is történt? A Kiállításokat Kivitelező Vállalat szakszervezeti bizottsága és nőbizottsága december 8-án tartotta a Télapó ünnepséget. Barátságosan berendezett, melegre fűtött kultúrterem várta a dolgozók gyermekeit. Több mint száz gyermek jött el szüleivel az ünnepségre. Szörényi elvtársnő, a nőbizottság elnöke gyermekmesét mondott el és ezzel megkezdődött az ünnepség. -Az apróságok szavaltak, daloltak, a vállalat zenekara szórakoztatta őket és a szülőket, a tejszínhabos kakaó és briós fogyasztása közben. Utána a Télapó csokoládés csomagot osztott ki, amit boldog, sugárzó arccal öleltek magukhoz a gyerekekA Textilipari Helyi Csoportnál is járt a Télapó. December 7-én délelőtt 9 órára kedves hangú meghívót kaptak az Állami Bábszínházba. A Helyi Csoport erre az alkalomra az egész Bábszínházat kibérelte és ide hívta meg a gyerekeket szüleikkel együtt. " Izgatott arcocskák várták az előadás megkezdését. A Helyi Csoport vezetője, Nyirő elvtárs kedves, közvetlen szavakkal üdvözölte a gyerekeket. Arra a kérdésre, hogy ki a jó gyerek, kórusban feleltek . Én! Persze rossz gyermek egy sem akadt, egy sem jelentkezett. Nyirő elvtárs megígérte, hogy az előadás szünetében megérkezik a Télapó, de hogy mit hoz, azt nem árulta el. A Csalavári-Csalavér című előadás első felvonása nagyon tetszett a gyerekeknek, de mégis örültek a szünetnek, mert várták, hogy tényleg jön-e a Télapó. Megérkezett. Télapó elővett egy nagy könyvet és megkérdezte: »A Pecz Gyurika itt van-e?« Igen , jelentkezett egy kisfiú. Felvitték a színpadra a Télapó elé. Levelet kaptam Anyukádtól hogy sok panasz van rád ... És Gyurika szeppenve, de őszinte csengésű hangon ígérte, mindig jó kisfiú lesz. Lelkes tapssal fogadták a Télapó bevonulását a Faipari Helyi Csoportnál is. Három játékfilm bemutatása után a Télapó nagy kosaraiból kiosztotta ajándékait és az ajándékosztás közben figyelmeztette a gyerekeket a szófogadásra, dicsérte a jó magaviseletüket. Ebben az éviben gazdagabb volt a Télapó a Vízműveknél is. 10 300 forint értéket osztottak ki a gyermekeknek. A Díjbeszedő Vállalatnál pedig az édességek mellett narancs és mogyoró is kikerült a zizegve zörgő zacskóból. A szülőknek is boldogság a gyermek öröme, amelyből sokunknak valaha nagyon kétfős jutott. Más volt az az élet. Mi is vártuk a december ajándékot osztogató szakállas öreg bácsiját, aki sokszor elfeledkezett rólunk és így rombadöntötte szép álmaidat. Igen! Mikulás, te hűtlevebb voltál hozzánk, mint Télapó, akit sokkal jobbam szeretünk nótádnál Fazekas Antalt. tmAc proietArj/n egtesCueti»» A HELY 11 PARI ÉS VÁROSGAZDASÁGI DOLGOZÓK SZAKSZERVEZETÉNEK LAPJA Ára: 40 fillér VII. ÉVFOLYAM 1. SZÁM 1959. JANUÁR