Helyiipar és Városgazdaság, 1959 (8. évfolyam, 1-12. szám)

1959-01-01 / 1. szám

A közönségszervezés nemcsak jegyeladás Több mint három hónapja kezdte meg működését szakszervezetünk központi közönségszervező irodája. Ez az idő kevés ahhoz, hogy a végzett munkát átfogóan értékelni lehessen, de elég volt ahhoz, hogy tapasztalatokat szerezzünk. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a kezdeményezés helyes volt, számos üzemi bizottság támogatja és igyekszik valóban közönségszervezést, nem pedig jegyeladást végezni. Jó példa erre az V. kerületi Házkezelési Igazgatóság, a VI., Képzőműipari Vállalat, a Mérték utáni Szabóság, a Fővárosi Fürdő Vállalat, ahol az üzemi bizottság rendszeresen foglalkozik a közönségszervezés helyzetével, ellenőrzi és segíti a közönségszervezők munkáját. A Fővárosi Fürdő Vállalatnál elsősorban a komoly eszmei mondanivalója, művészileg is magas színvonalon álló színházi előadásokra irányítják a közönségszervezést és csak másodlagos feladatnak tekintik a könnyű műfaj iránti igény kielégítését. Ezzel szemben, mint említettük, igen sok üzemi bizottság nem látja e kérdés politikai fontosságát, átveszi a sokat hangoztatott szólamot, hogy »a dolgozók nevetni, szórakozni« akarnak. Ez nem hiba, azonban meg kell találni a helyes, igényes szórakozást, amely a neveltetésen kívül nevelő és tartalmas. Gyakori dolog, hogy a közönségszervező iroda munkáját lebecsülik, nem tartják fontosnak és azt mondják, hogy nem jutnak elég színházjegyhez, nem elégítjük ki az igényeiket. A XIX. ker. Házkezelési Igazgatóságnál például a szakszervezeti bizottság írásbeli észrevételében kifogásolta, hogy nem jutnak színházjegyhez. Panaszaikat megvizsgáltuk és megállapítottuk, hogy november hónapban egyetlenegy igényesebb, nevelő jellegű darabra nem vettek át jegyet, a decemberi hónapra átvett 36 jegyből pedig 34 darabot visszahoztak. Ez természetesen kihatással van a már jól működő közönségszervezők munkájára, akik lényegesen több jegyet tudtak volna elhelyezni. Megemlíthetjük még a Búvárszivattyúgyár és a Textillabor Vállalat közönségszervezői munkáját, ahol szintén az az elv érvényesül, hogy csak a könnyű műfajú előadásokra vesznek át jegyeket. Nem hallgathatjuk el, hogy az iroda munkájában is számos hiányosság van, még nem minden üzemnél jó a kapcsolat. Gyakori, hogy a jegyek későn jutnak ki az üzemekbe. Az elszámolások, a visszamaradó jegyek átvétele körül is van rendszertelenség. Ezekkel a kezdeti hibákkal egyre jobban megbirkózunk. A közönségszervezés sorsa azonban az üzemekben dől el. Nagy segítséget nyújtottak több helyen az üzemi pártszervezetek. A Női Cipőkészítő Vállalatnál például a pártszervezet segítsége és ellenőrző munkája, eredményeként ugrásszerűen megnőtt a színházlátogatók száma. Ehhez hozzátartozik az is, hogy a szakszervezeti bizottságok a nem megfelelő közönségszervezőket olyanokkal cseréljék fel, akik gondot fordítanak arra, hogy elsősorban fizikai dolgozókkal teljenek meg a színházak, s akik valóban közönségszervezést, nem pedig jegyeladást végeznek. A további eredmények elérése érdekében központilag is segítjük a közönségszervezői munkát. Ankétokat, vitákat fogunk rendezni, ahol a színházak szereplőivel, rendezőivel közösen vitatjuk meg az előadásokat. Aradi Ottó A tél örömei közé tartoznak azok a szép színházi esték, amelyeknek részesei lehetünk. A Nemzeti Színház művészei élményt nyújtó, mély eszmei, mondanivalójú színművet tűzött műsorára. Érdekes, újszerű rendezésben újította fel az évekkel ezelőtt játszott nagyszerű Trenyovdrámát, a Ljubov Jarováját. A darab a polgárháború hősi, nagyszerű korszakában játszódik. A történelmi háttért gazdagon szövi át az egyének sorsa, élete, ennek középpontjában áll Ljubov Jarovája tanítónő és férje, Mihail Jarovoj hadnagy. A két ember két világot képvisel. Az asszony az új világ mellé állt, az ura a régi, letűnt rendszert szolgálja. Szerették egymást, mégis egyre távolabb kerültek egymástól, egyre mélyebb szakadék választja el őket. Jarolivj hadnagynak el kell buknia, mert kardjával nem az Színházi levél igaz ügyet védelmezte. A darab élethűen állítja elénk a kort, igazi típusokat mutat be, ugyanakkor gazdag fordulatokban, eseményekben, izgalmas jelenetekben, magas színvonalú, igényes szórakozást nyújt. Szólnunk kell még a Nemzeti Színház Brecht-bemutatójáról is, amely színházkultúránk nagy eseménye. A Nemzeti Színház nagy gonddal hozta színre a kiváló német író és humanista, Bertholt Brecht »Rettegés birodalma« című drámáját, amely a közelmúlt véres napjait idézi. A tizennégy önálló jelenetből álló mű a hitleri harmadik birodalom, egy-egy jellemző vonását, típusát villantja elénk. Nagy, súlyos dráma ez. Események, érzések, gondolatok ötvözetéből összekovácsolt mély emberi mondanivalójú vádirat a fasizmus ellen. Gyűlöletet kelt és harcra ébreszt a rettegés, a félelem, a zsarnokság urai ellen. A színház kiváló szereposztásban, kitűnő rendezéssel mutatta be ezt az érdekes alkotást. A Nemzeti Színház mai tárgyú szatírát is színre hozott »Lyuk az életrajzon« címmel. A mindvégig nevettető, merész hangú darab bizonyára nagy közönségsikerre számíthat. A József Attila Színház ugyancsak mai tárgyú darabbal lépett a közönség elé, Kállai István: »Kötéltánc« című színművével. A mai élet sokrétű, érdekes képét állítja elénk izgalmasan, érdekesen, újszerűen. Kállai István az »Irány Caracas«, a »Tavaszi keringő"■ és a »Majd a papaszínpadi szerzője ezúttal is sikeres alkotással gazdagította színházi kultúránkat. Tízéves a Takarító Vállalat Bensőséges ünnep zajlott le 1958. december hó 6-án a Vízművek kultúrtermében. Ezen a napon ünnepelte a Fővárosi Takarító Vállalat 10 éves fennállását , 1948-ban megalakult a Takarító Vállalat. Ezzel lehetővé vált, hogy összefogjuk és egységbe tömörítsük a takarítással foglalkozó dolgozók nagy részét. Ma a társadalom megbecsült tagjai, ugyanolyan jogokat élveznek, mint bármely más üzem dolgozói. Nincs előttük elzárva a kultúra, a jólét és pihenés. Érzik kormányunk, államunk támogatását. Az állandó munkalehetőségek, a biztos megélhetés és a szociális intézkedések, a nyugodt öregkor, a biztonság érzetét váltja ki belőlük. Nagy József KULTURÁLIS HÍREK December 20. óta ismét a dolgozók rendelkezésére áll az újjáépített HVDSZ Majakovszkij Kultúrotthon. Az ízlésesen berendezett klub- és könyvtárszobában kellemesen eltölthetik szabadidejüket a helyiipari dolgozók. A HVDSZ szabadakadémiája a karácsonyi szünet után az alábbi időpontokban kezdi meg előadásait: 1959. január. Közgazdasági szak 6-án Zenetörténeti szak 6-án Művészettörténeti szak 7-én Magyar irodalomtörténet 5-én Egyetemes irodalomtörténet 12-én Német kezdő tanfolyam ■—6-án Német haladó tanfolyam 9-én Francia kezdő tanfolyam 7-én Orosz kezdő tanfolyam 5-én Angol kezdő tanfolyam 9-én Műszaki szakiskola S 9-én Eredményes az ismeretterjesztő munka a Fővárosi Vízműveknél. December hónapban négy előadást tartottak, melyen szép számban vettek részt a vállalat dolgozói. Az előadások szakmai és természettudományi témával foglalkoztak. A Fejér megyei Bizottság székesfehérvári központi kultúrcsoportja december 13-án a sztálinvárosi helyiipari üzemek dolgozói részére műsort adott, ahol a népi táncosok, színjátszók és a központi zenekaruk szerepelt. A kultúrműsort vidám táncos ismerkedési est követte. ‘Imjéui fogadalom Minden év végén visszapillantunk egy kicsit, s elgondolkozunk azon, hogy egész évben mennyi rosszat tettünk. Megígérjük, hogy az elkövetkezendő új évben megváltozunk, megjavulunk. S aztán eljön az új év vége is, amikor ismét visszapillantunk, megint elimerjük a hibákat és ismét megfogadjuk, hogy az új évben minden másképp lesz. Vannak olyanok, akik, amikor megfogadják, hogy megváltoznak, azt abban a pillanatban komolyan is gondolják. Vannak azonban olyanok, akik a megjavulást feltételekhez kötik, de a feltételeket nem mondják, csak gondolják. Néhány ilyen »feltételes« megjavulót mutatunk be, akiket munkatársaink az év utolsó napjaiban kerestek fel. REJTEGETA kereskedősegédet éppen akkor leptük meg, amikor egy közismert hiánycikket vett elő lopva a pult alól és dugta egy vevő kezébe. Amikor meglátta munkatársunkat, elpirult és így szólt: — Megígérem, hogy az új évben senkit sem fogok a pult alól kiszolgálni... (ugyanis január 1-től áthelyezték egy pult nélküli boltba.) KUPICA BÉNIT nem kellett sokat keresni. Az »Igyunk tejet« című italbolt állandó törzsvendége volt. Éppen a huszadik féldecit nyelte le bánatos arccal, mikor rátörtünk. Szégyenkezve dugott a háta mögé egy félliteres pálinkás üveget és így szólt: — Ígérem, hogy a jövő évben egy csepp szeszt sem fogok meginni... (ha az italboltok állandóan zárva lesznek, s a házaknál sem árusítanak alkoholt). ÁCSORG OTTÓ újságárust birodalmában leptük meg, amikor éppen egy Népsporthoz árukapcsolásként még 6—7 különböző újságot adott. Széttárta a karját felénk és így nyilatkozott: — ígérem, hogy a jövő évben mindenkinek adok Ludas Matyit és Népsportot. Nem kell hozzá venni Technikust, Figyelőt, Kisdobost... (ha elegendő újévi borravalót kapok). SCHER ÖDÖN tiszteletbeliszakszervezeti tag éppen a bizalmijával veszekedett, amikor ígéretet kértünk tőle. Elmosolyodott: — ígérem, hogy rendezem fél éves szakszervezeti tagdíjbélyeg hátralékomat az új évben . . . (ha adnak 2 személyes külföldi üdülést, két kedvezményes vasúti jegyet és 1000 forint segélyt). VÁGÓ BERCI férfifodrászt akkor leptük meg, amikor egy vendégének éppen átadta a 35 forintos számlát. Érdeklődésünkre így válaszolt: — ígérem, hogy jövőre nem fogok borovált hajvágást, gyógyfejmosást, szeszbedörzsölést, hidegdauert és szárítást ráerőszakolni a vendégre... (ha az kopasz lesz). LUFT REZSŐT, a kiváló labdarúgó csatárt a félidőben két fölélövés között kérdeztük meg: — ígérem, hogy a jövő évben minden mérkőzésen 4—5 gólt fogok rúgni . . . (ha a kapu még öt méterrel szélesebb és két méterrel magasabb lesz és ha nem lesz benne kapus.). VIHAR GÉZA autóbuszsofőrt taxival értük utol a végállomásnál, ugyanis nem állt meg egy magállónál sem Szemrehányásunkra bűnbánóan fogadkozott: — ígérem, hogy a jövő évben minden megállónál megállok ... (ha előttem torlasz vagy megismerem a főnök feleségét a megállóban). HULIG ANDORHOZ akkor nyitottunk be — mily szerencse, hogy hölgy nem volt velünk —, amikor éppen a nadrágját húzta fel egy cipőkanál Úri. — ígérem, hogy a jövőben nem fogok olyan nadrágban járni, amelyet cipőkanállal kell felhúzni... (veszek olyant, amelynek térdtől bokáig zipp zára van). íme, kedves olvasó! Ezek voltak az interjú alanyok, s mivel mindenki ígért valamit hát én sem maradhatok ki: ígérem, hogy a jövő évben sokkal jobb és szellemesebb cikkeket fogok írni.. (feltéve, ha lesz rá időm, s otthon nem kell annyit mosogatni, takarítani, padlót kefélni, mosni és vasalni). Horváth Tibor A sportköri választások küszöbén Az MTST és a SZOT elnöksége határozata alapján a szakszervezeti sportkörökben 1959. január 1-től március 1-ig tartjuk a vezetőségválasztó közgyűléseket és újjáválasztjuka sportkörök vezetőségeit. A választás jelentősége elsősorban abban áll, hogy a testnevelés és sportmozgalomban véglegesen lezárja az ellenforradalom utáni időszakot, és megszünteti a sportszervek vezetésének ideiglenes jellegét. A választások lebonyolítása mindenütt a szakszervezeti szervek feladata. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy a válaszidők során mindenütt növelni kell a szakszervezet vezető, irányító, segítő és ellenőrző szerepét a sportmozgalmon belül. Fel kell használni a sportmozgalom népszerűsítésére, elsősorban a tömegsport kiszélesítésére. A választások alapvető feladata, hogy megtalálja és munkába állítsa azokat az önzetlen és áldozatkész, a munkásosztály ügyéhez hű embereket, akik készek dolgozni a szakszervezeti sportmozgalom fejlődéséért. Ez a munka nem könnyű. Az elmúlt években gén sok tapasztalt, régi munkás sportvezető »vonult« viszsza az aktív tevékenységtől, mert legtöbb esetben lenézték, és az úrrá lett helytelen németek és módszerek következtében nem értették meg őket. Keressük meg és kérjük fel a régi sportvezetőket ismét, mert tapasztalatuk, gyakorlatuk ma igen sok segítséget jelenthet. Mellettük meg kell találnunk a fiatalokat, a jövő sportvezetőit is. A KISZ-szervezetek segítségével először kisebb megbízásokat kell adni részükre, majd segíteni őket abban, hogy minél előbb a sport ismerői és tapasztalt vezetői legyenek. A vezetőségválasztás azonban nem jelentheti a jelenlegi vezetők teljes kicserélését. Igen, el kell távolítani a nép államával és a szocialista sporterkölcs szabályaival szembenálló személyeket. Nekik nincs helyük a magyar sporttársadalomban. De meg kell védeni és funkcióba hagyni azokat a sportvezetőket, akik helytálltak az ellenforradalom utáni nehéz időkben, és fáradhatatlanul dolgoztak, segítették a sportmozgalom fellendülését. Nincs szükség a régi divatú «■reprezentatív« sportvezetőségekre. Az új elnökségek olyan emberekből — elsősorban munkásokból — álljanak, akik valóban dolgoznak, és ténylegesen vezetik a sportkört. Ezen a közgyűlésen kell elkészíteni az új alapszabályt is. Az alapszabály az a törvény, melyre az egész sportkör élete, munkája építve van. Legyen ez a választás a szakszervezet sportmozgalma fellendítésének és a dolgozók sportba való bevonásának és a sportkörökben folyó munka fellendítésének fontos álla A Debreceni HSC női torna szakosztálya Eredményesen dolgoznak és sportolnak a Kecskeméti Téglagyárban A Kecskeméti Téglagyárnál Kiss Lajos igazgatóval, Ponyecki István KISZ-titkárral, Keresztes telepvezetővel beszélgettünk. A beszélgetés alatt kirajzolódik a közelmúlt és a jelen tükörképe. Pár évvel ezelőtt, de még az elmúlt évben is igen sok baj volt a vállalatnál. Bizony nem volt ritka az italos, sőt a részeg ember a munkahelyeken. Nem teljesítették a tervet, és az 1957. évben előállított új terméknek mindössze 58 százaléka volt első osztályú. Együttes munkával épül a sportpálya Sokat tanakodtak a vállalat vezetői, a párt, a KISZ és a szakszervezet vezetői, hogy hogyan lehetne ezen segíteni. Nehéz volt a feladat, mert a »rossz szellem« elsősorban a fiatalság közt terjedt. Elhatározták, hogy aktív sportéletet teremtenek és megpróbálják az embereket leszoktatni az ártalmas szenvedélyekről. Az elhatározást tett követte. Az igazgató ping-pong asztalt, ütőket, röplabda és labdarúgó felszerelést vásárolt a dolgozóknak. A szakszervezeti bizottság és a KISZ-szervezet pedig olyan akciót kezdett, ami közel sem mondható könnyűnek. — Sportpályát kell építeni! — mondták ki a jelszót. A terület megvolt, csak a talaj nem volt megfelelő. Először 5 —6, majd mind több ásó és lapát talált gazdára, és simította, egyengette a labdarúgó- és röplabda-pálya talaját. Pályaépítésre nem volt pénz. Ez azonban már nem jelentett akadályt. Öreg és fiatal, vállalatvezető és kihordó munkás egyformán ott volt estéről estére, építették, alakították, — ahogy ők mondják —■, a »mi« pályánkat. Aztán szembe került egymással a két futball-kapu, lábra kerültek a labdarúgó-cipők és megindult az izgalmas mérkőzések korszaka. Öröm volt végignézni egyegy délutánt, mondja Kiss Lajos elvtárs, az igazgató. Itt a labdát rúgták, ott a röplabda pattogott, itt meg — mutat a gyár udvarára — a kis fehér ping-pong labda pattogott az asztal egyik feléről a másikra. Jókedvűek, vidámak voltak az emberek. Napokig tárgyalták egy-egy mérkőzés eredményeit és alig várták a munkaidő végét. Itt ugyanis a nyáron — más szokásoktól eltérően — mindennap volt edzés. És ahogy azelőtt a kocsmába, úgy siettek a sportpályára. Javul a munkafegyelem és a minőség És miben mutatkozik itt meg a nevelés hatása? Az igazgató elvtárs erre kérdés nélkül válaszol. — Az első és legfontosabb eredmény, hogy üzemünknél munkaidő alatt nem találni részeg dolgozót. Pedig ugyanazok az emberek. Néha alig lehet rájuk ismerni. Gulányi Jóskát arról ismerték, hogy nagyon szerette a bort. Ma egészen más ember, az egyik legszorgalmasabb dolgozó lett. Rózsa István, Körmendi Imre, Váradi elvtársak ugyancsak példaképei a vállalatnak, pedig sok baj volt velük. Vagy itt van , Körmendi Sándor, a II. telepről. Már azt terveztük, hogy elbocsátjuk. Ivott, munkája hanyag, felületes volt. Ma ő figyelmezteti még az idősebb dolgozókat is, ha valami ! -rossz«-ban törik a fejüket. Az eredmény megmutatkozott a termelésben is. Ebben az évben végig teljesítették a tervet. Hogy miért? Mert a dolgozók magukénak érzik a vállalatot, és megszerették egymást. A sport segített abban, hogy viszonylag rövid idő alatt megismerjék egymást. Két gyáregység közel van egymáshoz. Azelőtt nagy volt az ellentét, ma jó barátok, együtt sportolnak, egymáshoz járnak szórakozni. Tervek a megvalósulás előtt A jövő terveiről beszélgetünk. Örömmel mutatják, hogy van már kultúrterem is. Igaz, hogy nem nagy. Két irodát egybekapcsoltak és egy színpadot is építettek. Most itt van együtt a dolgozók nagy része minden este. Előkerül a tervrajz, a sportpálya tervezete. Jövő májusára a labdarúgópálya körül futópálya, két röplabdapálya, egy kispályás kézilabdapálya lesz készen. Kijelölték már az öltöző és a 25 m-es úszómedence helyét is. Csak egyelőre még a sporttelep körülkerítésére nincs pénzük. A kapuhálókat, új labdákat, röplabdahálókat már megkapták a HVDSZ megyebizottságától. 1959-ben a HVDSZ elnöksége is segíteni fogja lelkes munkájukat. Úgy gondoljuk, hogy megérdemlik. Sáli Ferenc 2584255 Athenaeum (F. v. Soproni Béla) HELYIIPAR ÉS VÁROSGAZDASÁG A Helyiipari és Városgazdasági Dolgozók Szakszervezetének lapja] Felelős kiadó: Seprényi Sándor . Szerkeszti a szerkesztő bizottság ] Felelős szerkesztő: Pavló Györgynév Kiadja a Helyiipari és Városgazda- ] sági Dolgozók Szakszervezete. Bu- ,dapest, VI. ker., Benczúr u. 43. (Telefon: 424—585) ] Csekkszámlaszám: 75.915.001—8 . SPORTHÍREK • Tizennyolc csapat részvételével téli terem kupabajnokság indult Budapesten a szakszervezethez tartozó üzemek dolgozói részére. A sajnokság a legnagyobb rendben, .portszerű keretek között folyik. Új sportkör alakult Mezőtúron, s a helyi ipari vállalatok dolgozóidiak összefogásával. Január 1-től a központi sportklub veszi át a Köztisztasági SK Budapest I. osztályú sakkcsapatát. A szakosztály vezetősége ezúton kér mindenkit, aki a szakosztály munkájába be kíván kapcsolódni, hogy jelentkezzen a szakosztályinál. Az elízés ideje minden hétfő és péntek, a HVDSZ Vili. kerületi kultúr otthonában, Vili., Vajdahunyadi u. 14. Szép eredményeket ért el 1958- ban a Soproni Helyiipari S. K. modellező szakosztálya. Az év folyamán három megyei és öt dunántúli versenyt nyert meg. Az évi összetett versenyben .150 vrsenyszakosztály közül negyedik helyen végzett. A központi sportklub NB II férfi kosárlabda csapata az őszi fordulóban az 1. helyen végzett. A szakosztály megkezdte felkészülését a tavaszi versenyekre, hogy tavasszal is hasonló eredményekkel büszkélkedhessenek. A székesfehérvári Sportbizottság szervezése nyomán 6 vállalat nevezett be az 1958. évi helyiipari üzemek közötti labdarúgó bajnokságba. Első lett a székesfehérvári Autójavító Vállalat. Fejér megyében a Szakszervezetek Megyei Tanácsa által rendezett szakmaközi labdarúgó bajnokágból a HVDSZ székesfehérvári csapata került ki győztesen és megnyerte a vándorzászlót.