Helyiipar és Városgazdaság, 1961 (10. évfolyam, 1-12. szám)

1961-01-01 / 1. szám

A balesetek egyik okozója az üzemi rendelleméss és zsúfoltság A munkavédelem egyik fő alapelve, hogy a munka­­körülményeket olyanná kell tenni, amely kizárja a­­paktfise­­tek, ipari megbetegedések lehetőségét. Ennek az elvnek érvényesítése modern gépek­nél, berendezéseknél, techno­lógiai eljárásoknál egyre in­kább kifejezésre jut. A zárt rendszerű munkafolyamatok létrehozása, a gépesítés, az automatizálás, a nehéz, ve­szélyes, ártalmas munkánál a dolgozók munkáját egysze­rű, kényelmes gépkezelői munkává alakítja. Ezeknek a törekvéseknek széleskörű, az ipar egészére kiterjedő megvalósítása ter­mészetszerűen nem máról holnapra megoldható feladat. Sok-sok műszaki problémát kell még e területen megol­dani és nem utolsó sorban nagy anyagi befektetéseket, beruházásokat kell évről évre eszközölni a szocialista ter­melési feltételek kialakításá­nak biztosítására. A termelés ilyen feltételei mellett nyilvánvalóan a balesetek lehetősége is A szocialista iparfejlesztés megvalósítása azonban csak úgy lehetséges, ha a meglevő üzemekkel, termelési eszkö­zökkel megteremtjük a lehe­tőségét annak, hogy a nép­gazdaság az életszínvonal emelése mellett évről évre tudjon az iparfejlesztési cé­lokra beruházni. Üzemeink egy részében ma még elavult, ma már korsze­rűtlen gépekkel dolgoznak, s ezért nehéz balesetmentes, egészséges munkafeltételeket teremteni. Ezek a kedvezőtlen körülmények egymagukban is nag­­y nehézséget okoznak a balesetmentes, egészséges­ munkafeltételekért folytatott munkában. A baleseti statisz­tikát vizsgálva azt kell meg­állapítani, hogy a balesetek túlnyomó többsége nem a kedvezőt­len üzemi adottságok miatt következik be, hanem a gazdasági vezetők, és a dolgozók szervezetlen munkájából. Statisztikai adatok szerint ugyanis a három napon túli keresőképtelenséggel járó üzemi balesetek több mint 20,3 százaléka a rendetlenség­ből, zsúfoltságból adódik. El­lenőrzési tapasztalataink is arra utalnak, hogy a legtöbb vállalatnál koránt sem tesz­nek meg m­­in­dent a rend, és tisztaság biztosításáért. Sok üzemben nincsenek szabad közlekedési utak. A termelés­ben keletkező hulladék anya­gok indokolatlanul felgyülem­­lenek. A munkahelyek, veszé­lyes gépek közelében nem történik gondoskodás a rend­szeres takarításról. Helyenként több éves hulla­­dékanyagok, ócskavas, felhasz­nálásra nem kerülő alkatré­szek, sőt, üzemen kívüli gépeik veszik el a biztonságos anyag­­mozgatás lehetőségét, és okoz­nak baleseteket. Gyakori je­lenség hogy a padozatok álla­potának rendszeres javítására nem fordítanak kellő gondot. Több üzemünkben az utóbbi években több száz fővel növe­kedett a létszám a termelési terület bővítése nélkül. Ezáltal helyenként olyan rendkívüli állapot alakult k ebben a te­kintetben, hogy az emberek jóformán egymáshoz érnek munkaköziben és minden tal­­palattnyi szabad területen ter­melő berendezések, illetve le­rakott anyagok vannak. Így van ez a Zsák- és Ponyvaké­szítő Vállalatnál, a Műszaki Kefegyárban, a Bőrfeldolgozó Vállalatnál, a Cipőkészítő Vál­lalatnál, az Óra és Ékszeripa­ri Vállalatnál és a Patyolat Vállalat egyes üzemegységei­ben. Ezekben az üzemekben ter­mészetesen nem is csodálatos, hogy a veszélyes munkagépek között igen sok üzemi baleset fordul elő. A Műszaki Kefe­­gyárban például tavaly 16 üzemi baleset történt, ez év első háromnegyedévében pedig már 29 baleset volt, amely 374 munkanap kiesést okozott. Az üzemi zsúfoltság miatt sok üzemben nincs mód a ter­melés ésszerű megszervezésére, a magasabb termelékenységet biztosító munkafeltételek ki­alakítására. A megnövekedett termelési feladatok ellátása, a dolgozók munkabiztonságának javítása egyaránt megköveteli, hogy ezekben az alapkérdé­sekben üzemeinkben megfe­lelő változás álljon be. A gazdasági vezetőknek és a szakszervezeti bizottságoknak a termelés jól felfogott érde­kében, valamint az ember fo­kozott védelmében neveléssel, illetve fegyelmezéssel biztosí­taniuk kell az üzemi rend és tisztaság megteremtését a zsú­folt üzemek helyzetének meg­javítását. Kovácsk­a János 1. A kommunista és mun­káspártok Moszkvai Nyilat­kozata és Békekiáltványa a világpolitika történelmi je­lentőségű, eseménye. Milyen visszhangot keltettek a vi­lágban a moszkvai doku­mentumok? Régen kapott valamilyen esemény akkora publicitást a világlapok hasábjain, mint öt földrész 81 kommunista- és munkáspártjának az Októbe­ri Forradalom 43. évfordulója alkalmából megtartott törté­nelmi tanácskozása, s az er­ről kibocsájtott Nyilatkozat és Kiáltvány. A szocialista or­szágok sajtója és a kommu­nista lapok világszerte rámu­tattak arra, hogy ez korunk legnagyobb jelentőségű doku­mentuma, amely az emberi­séget érintő valamennyi fon­tos kérdésre világos és egyér­telmű feleletet adott. A Moszkvai Nyilatkozat — ahogy az Izvesztija nevezte, a kom­munizmus Magna Chartája — ismét bebizonyította a nem­zetközi kommunista mozga­lom teljes egységét és össze­­forrottságát, s kifejezésre jut­tatta, hogy a tanácskozás részvevői valamennyi megvi­tatott kérdésben egységes né­zeteket vallanak. A nyugati sajtó reagálása is rendkívül figyelemreméltó. Még azok a lapok is, amelyek egyáltalán nem rokonszenvez­nek a szocializmus ügyével, arról voltak kénytelenek írni, hogy a Moszkvai Nyilatkozat tanúságtétele szerint a kom­munista és munkáspártok leg­fontosabb feladatuknak a bé­ke védelmét tekintik és min­den erejükkel arra töreked­nek, hogy diadalra vigyék a különböző társadalmi és poli­tikai rendszerű népek békés egymás mellett élésének po­litikáját. Ugyanakkor érez­hető csalódással állapították meg, hogy hiábavalóak voltak azok a spekulációk, amelyek valamilyenfajta viszályt és nézeteltérést reméltek a világ kommunista pártjai között. A Reuter-iroda kommentár­ja a közvéleményt tükrözi: a Moszkvai Nyilatkozat tovább növeli a legfelsőbb szintű tár­gyalások esélyeit. Az Angol Munkáspárt Tribune című, be­folyásos hetilapja pedig egyér­telműen leszögezte: »A moszk­vai tanácskozások meghatároz­ták a világ eseményeit a kö­vetkező évekre.« 2. Véres tüntetések, az ultrák újabb összeesküvése, az ENSZ állásfoglalása: ezek az Algériával kapcso­latos legfrissebb események. Mi a kiút az algériai vál­ságból? A gyarmatosítás minden brutalitása megmutatkozott azokban az eseményekben, amelyek de Gaulle elnök de­cemberi algériai körútja során robbantak ki. Az elnök utazá­sával a közelgő franciaországi népszavazást kívánta előkészí­teni, a drámai fordulatok azonban megmutatták, hogyan foglal állást az algériai nép Párizs hivatalos politikájával szemben. A franciaországi ultrák anyaországi megmozdulásaival és kísérleteivel párhuzamosan Algériában is tüntetést szer­veztek a kolonial­isták kis számú, de jól szervezett cso­portjai a­­francia Algéria­ tűzzel-vassal való fenntar­tása mellett. Válaszképpen azonban kibontakozott az al­gériai arab lakosság hatal­mas erejű tömegtüntetése a felszabadító mozgalom, az FLN zöld-fehér zászlaja alatt. Világossá vált, hogy az algé­riai tömegek tényleges önren­delkezést akarnak, hogy az FLN zászlóit saját zászlaiknak, az ideiglenes kormányt pedig saját kormányuknak tekintik. Algírban és Orán­ban ejtőer­nyősök és rohamrendőrök sor­újáét zúdítottak a tüntetőkre, s ezeknek a s őrtüzeknek a leg­szolidabb számítások szerint is legalább kétezer halálos áldo­zatuk van. Éppen ezért ma még nyil­vánvalóbb, mint valaha volt, hogy Franciaország számára Algériában lehetetlen a béke megteremtése mindaddig, amíg nem hajlandó tényleges politikai tárgyalásokat kez­deni Ferhat Abbasz kormá­nyával. Sajnos azonban, ed­dig semmi jele sincs annak, hogy a hivatalos francia körök megfelelően értelmeznék ezt a súlyos figyelmeztetést. Új vonása az algériai ese­ményeknek az ENSZ politikai bizottságának nagy szavazat­­többséggel elfogadott — 23 af­rikai—ázsiai ország által be­nyújtott — határozati javas­lata is, amely Franciaország tiltakozása ellenére elismeri az algériai nép jogát az ön­­rendelkezésre és függetlenség­re s népszavazást követel Al­gériában az ENSZ szervezése és ellenőrzése mellett. A Francia Kommunista Párt ez­zel kapcsolatban közzétett nyilatkozata aláhúzza: a bé­kéhez vezető egyedüli út a tárgyalások azonnali megindí­tása lehet. Ezt követeli a vi­lág egész haladó közvélemé­nye. 3. Végetért az ENSZ 15.­­■özgyűlésének első »félide­je«. Milyen eredményeket hozott eddig az ülésszak? Az Egyesült Nemzetek Szer­vezetének eddigi legfontosabb ülésszakának első szakasza fejeződött be a karácsony előt­ti napokban. A közgyűlést már eddig is sok hasznos, re­­ményt keltő esemény jellemez­te. Harminc kormányfő és ál­lamfő részvétele a közgyűlé­sen, a világpolitika legfonto­sabb kérdéseinek — az általá­nos és teljes leszerelésnek, a gyarmatosítás megszüntetésé­nek, az ENSZ átszervezésének — a napirendre tűzése azt ered­ményezte, hogy a világszerve­zet végre, elsősorban a szocia­lista országok tevékenységé­nek eredményeként, valóban a nemzetközi politika sodrába került. A fő kérdésekben széleskörű kölcsönös megértés jelei mutatkoztak a szocialista államok és a legjelentősebb ázsiai és afrikai semleges or­szágok között, s az erőviszo­nyok változásai következtében az Egyesült Államok és kato­nai tömbökbe tömörült szö­vetségesei már nem tudták feltétel nélkül az ENSZ-re kényszeríteni akaratukat, mint tíz, vagy akár öt évvel ezelőtt. A hidegháborús politikát a New York-i üvegpalotában el­szigetelődésre ítélte a világ.­­ Az ENSZ-ben még nem győztek a béke, a nemzetközi enyhülés erői, de a döntő for­dulat előjelei már éreztetik hatásukat. Joggal mondta hazaérkezése után Péter Já­nos, a külügyminiszter első helyettese, a magyar ENSZ- küldöttség vezetője: »Joggal remélhetjük, hogy a szocialis­ta országok küldöttségeinek állásfoglalása következtében a tavasszal kezdődő közgyűlési szakasz tárgyalásain a béke erői új, jelentős eredménye­ket érnek el az agresszió erői­nek megtörése és a békés egymás mellett élés megszi­lárdítása érdekein.*' Kocsis Tamás töSTM fate* v /' a NAGYVILÁGBAN? [ a.­ , ni I Moszkvába érkezett Kekkonen finn köztársasági .. ?vein Dr^J*JLrJ elnök* A szovjet—-finn tárgyalásokról közös köz­­emény jelent meg, amely hangsúlyozza, hogy a két nép viszonya a békés egymás mellett élés megvalósításának példája. így­­Hruscsov elvtárs nyilatkozatot adott a Pravdának a leszerelésről. L-- J-V szovjet miniszterelnök újból rámutatott: a Szovjetunió kész el­fogadni a nyugati hatalmaknak a leszerelés ellenőrzésére tett javas­latait, ha a nyugatiak hozzájárulnak a teljes leszereléshez.­­­o*­­Hatalmas korrupciós botrány robbant ki Nyugat-Berlinben, LiHJ amelynek részese Willy Brandt főpolgármester, a hidegháború egyik leghírhedtebb bajnoka is. A Béke-Világtanács határozatot hozott, amelyben támogatja a kon­gói nép bátor harcát és síkraszáll a leszerelés mellett.­­ I Tájékoztató közlemény jelent meg Moszkvában­­,PCmnapff ■* I 81 kommunista és munkáspárt képviselőinek ta­nácskozásáról. A Szovjetunióban fellőtték a harmadik szputnyik-űírhajót. Az űr­hajó súlya 4563 kilogramm volt. A szputnyik kabinjában két kutyát, rovarokat és növényeket helyeztek el. |­g­­Lumumba kongói miniszterelnök, miközben kislánya temetésére i­s elutazott, Mobutu bandájának kezére jutott. A miniszterelnököt fogságában kegyetlenül megkínozták. |­q Igorodon! Szihanuk kambodzsai államfő moszkvai látogatásáról L ?' I közös közleményt adtak ki, amely szerint Hruscsov elvtársat meg­hívták Kambodzsába. Megjelent a kommunista és munkáspártok moszkvai értekezletén elfogadott, történelmi fontosságú nyilatkozat. I 7~1A­ magyar külügyminisztérium jegyzékben tiltakozott az osztrák Lajtkormánynál egy koholt határincidens ürügyén folytatott hecc­kampány miatt. I 7 |A magyar országgyílés külpolitikai vitájában Sik Endre kü­lügy­­myltyminiszter beszámolójában hangsúlyozta, hogy a kormány kül­politikájának vezérelve a béke megvédése, a különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élése.­­ « (Hazautazott Moszkvából a Liu Sao-csi vezette kínai párt- és kor- L_i*lt*nányküldöttség. Liu Sao-csi kijelentette: a szovjet és a kínai nép testvéri barátsága megbonthatatlan. 1­1 |A januári népszavazás előkészítésére de Gaulle francia elnök Al­­­­lgériába érkezett. A látogatás alkalmából véres tüntetések rob­bantak ki, amelyek igen sok halálos áldozatot követeltek. 111 |Nyilvánoságra hozták a kommunista és munkáspártok béke- LA1 *­­kiáltványát a világ népeihez. | -­iLaoszban országos harc kezdődött az amerikaiak által támogatott l1 '»• i Nosavan-féle lázadók ellen A világ haladó közvéleménye egybe­hangzóan elítélte az Egyesült Államok beavatkozását. Stanley­ville-ben bejelentették: Gizenga miniszterelnökhelyettes helyettesíti fogvatartása idején Lumumbát. | f­­ |Amerikaiak által támogatott puccs robbant ki Etiópiában. A | | '*» «puccskísérletet­ Hailé Szelasszié néhány nap alatt leverte. | * |Az ENSZ-közgyűlés kétharmados többséggel határozatot hozott­­ ■ l az Algériában tartandó népszavazás mellett. ^■^“jdiplomáciai kapcsolat létesült ^Kuba és Magyarország között.­­“ (Befejeződött az ENSZ XV. közgyűlésének első »félideje«, éve 1­40* i ülésszak március 7-én folytatódik. Céltudatos neveléssel javítjuk a munka­fegyelmet A termelési feladatok jó végrehajtása befolyással van a dolgozók életkörülményei­nek alakulásában. A termelé­si feladatok teljesítése pedig nag­y mértékben a munkafe­gyelem betartásától függ. Kü­lönösen fontos a házkezelőség területén a munkafegyelemre való céltudatos nevelés, mert a dolgozók többsége lakások­ban dolgozik, ahol öntudatos fegyelemre van szükség ah­hoz, hogy a munkaidőt jó mi­nőségű munkával használ­ják fel- A lakosság segítségére is szükség van Mi lazítja a munkafegyel­met? Sok esetben a rossz szervezés, irányítás. Igen sok a kiesett idő. Reggel várni kell az anyagra, munkalapra és így 7 óra helyett csak fél 8-kor kezdődik a munkaidő. 350 fizikai dolgozónál ez mint­egy 150 óra kiesés naponta. Sokszor a rossz anyagellá­tás is hozzájárul a fölösleges járkáláshoz és tétlenséghez. A szakszervezeti bizottság körül­belül fél évvel ezelőtt javas­latot tett a 35-ös rendelet mó­dosítására a vízvezeték-szere­lési munka terén. A rendelet szerint a falon kívüli javítá­sok a bérlőre tartoznak, pél­dául a vízcsapok javítása. Saj­nos a bérlők többsége nem törődik a rossz csappal, hi­szen nem ő fizeti a vizet. Ezért csak Budapesten mint­,­egy 15 millió forint értékű víz folyik el évente. Az a lakó, aki megcsináltatja, az nem hív kisiparost, hanem megcsi­náltatja a házkezelőség víz­­szerelő­sével, munkaidő alatt, külön díjért. Sajnos a munkafegyelem lazításának az egy igen elter­jedt formája, de nemcsak a vízszerelőknél. Mi azt java­soltuk, hogy ezeket a javítá­sokat is mi végezzük el és a bérlő fizesse ki a házkezelő­­s­égnek. Hiányzik az öntudatos, önként vállalt fegyelem A munkafegyelem lazaságát elősegíti, hogy a házkezelősé­­geken a műszaki vezetés elég gyenge. Több esetben a tech­nikusok mutatják a rossz pél­dát az italozás és lógás terüle­tén. Sőt van házkelető is, aki megfeledkezik magáról. Most kellett fegyelmileg elbocsátani a 15-ös házkezelőség vezető­jét, mert jogtalan munkákat csináltatott a fizikai dolgozók­kal, amiből egyéni haszna volt-Még mindig előfordul a munka közbeni italozás, ital­boltba való kijárás. A köz­ponti műhelyben az ácsoknál nem volt meg a teljesítmény a kifizetett órabérekhez viszo­nyítva október hónapban. Ki­derült, hogy munka közben az italboltban voltak, a munka­­fegyelem legdurvább megsér­tése történt. A műhelybizottság helyesen járt el, amikor jóvá­hagyta ezeknek a dolgozóknak az órabércsökkentését. A házfelügyelők többsége rendes, becsületes munkát vé­gez, de sajnos, vannak még fegyelmezetlenek is. Az sz. b. vándorzászlót adományoz ne­gyedévenként a taggyűlésen a házkezelőség legjobb, legfe­­gyelmezettebb házfelügyelői­nek. A munka elismerésének egyik­ fő feltétele a fegyelmezettség A kiváló dolgosok kiváloga­tásánál, jutalmazásánál és a szolgálati lakások korszerűsí­tésénél is a munkafegyelem­ben élenjárók kerülnek elő­térbe. Külön ki kell emelni egy nagyszerű példát, a Szandy u. 9. sz. házfelügyelő­jét, Tárkánét, szakszervezeti aktivitásáért. Nagytatarozás volt a házban, egész idő alatt vigyázott a társadalmi tulaj­donra, az anyagra és a dolgo­zók munk­af­egyelmére. Nem tűrte a lógást, az italozást. Eleinte haragudtak rá, de amikor látták, hogy a közös­ség vagyonára vigyáz, megbe­csülték. Ezt a házat hibamen­tesen adták át a tatarozás be­fejezése után. Sajnos, még mindig előfor­dul az, hogy le kell váltani házfelügyelőket a munkafegye­lem megsértése miatt is. Ilyenkor az sz. b. kivizsgálja az ügyet, és igazságosan dönt. A fegyelmezetleneket, a több­szöri figyelmeztetésben része­sülőket nem védjük meg. Arra törekszünk, hogy fe­gyelmezett szocialista embe­reket neveljünk- igyekszünk megértetni a vezetőkkel, dol­gozókkal, hogy a munkaidő jó kihasználása az egyén és a kö­zösség érdekét egyaránt szol­gálja- Békés Jenő V. ker. HKI sz. b. titkára &ana&zta£atcó&ce JpincAcpett Közel két és fél esztendeje, hogy vállalatunk, a Fővárosi IX. Házkezelési Igazgatóság szakszervezeti bizottsága elfo­gadta a lipcsei veb Kommu­nale Wochnungsverwaltung vezetőjének, Günther elvtárs­nak kezdeményezését, hogy a hét vállalat tartson rendszeres kapcsolatot egymással. Azóta a lipcsei elvtársakat 1860 májusában vendégül lát­tuk és számukra is sok tekin­tetben hasznos látogatásukat viszonoztuk 1860. novemberé­ben. Látogatásunk tapasztala­tait a Házkezelési Igazgató­ság Közgazdász Körének ülé­sén kívánjuk bővebben tár­gyalni. Néhány főbb vonatko­zásban azonban helyesnek tartjuk szakszervezeti lapunk­­ban e tapasztalatokat nyilvá­nosságra hozni.A hőkezelés lipcsei szer­vezeti felépítése hasonló a Budapesten 1957-ben lezajlott átszervezés előtti formákhoz. Lipcsében jelenleg a város egész területére kiterjedő ha­táskörrel működik egy ház­kezelési vállalat, a közigazga­tási beosztásnak megfelelő 7 kerületi házkezelési egység­gel. A házkezelés e csúcs­szerve vállalati formák kö­zött gazdálkodik, a városi ta­nácstól elvi és szakmai irá­nyítást kap. Műszaki feladatai a budapesti házkezelési szer­vekéhez képest csekélyek. A vállalat beruházói minőség­ben foglalkozik új építkezé­sekkel, ami nálunk nincs. Ezenkívül az épületfelújítá­sokkal, a lakbérbevételek ad­minisztrációjával, kisebb ja­vítási munkák megrendelésé­vel (idegen kivitelezők felé) foglalkozik. Személyzeti és szervezeti vonatkozásban a központhoz tartozó kerületi házkezelési vezetőségek brigá­dokra oszlanak. A brigádok a körzeti ház­kezelési szervvel egy munka­helyen dolgoznak. Feladatuk a lakosság által bejelentett hibák vizsgálata után azok ki­javításának megrendelése ál­lami, illetve szövetkezeti és magániparos vállalkozóknál. A brigádoknak (házkezelősé­­geknek) közvetlenül aláren­delt fizikai dolgozókból szer­vezett műhelyrészlegeik nin­csenek. Nagyon tetszett és megvi­tatásra érdemes a Lipcsében alkalmazott házfelügyelői munkakör. Előre kell bocsáta­ni, hogy valamennyi bérlő rendelkezhet kapukulccsal és különösebb megkötések nélkül kezelheti a felvonó berende­zéseket. E tények eleve fe­leslegessé teszik a »házfel­­ügyelőség** olyan értelmezését, mint nálunk van. A ház­­felügyelői állás Lipcsében valóban főfoglalkozási mun­kakör. A házfelügyelő szak­­képesítéssel rendelkező átla­gos fizetésű havidíjas dolgozó* Általában nemcsak egy meg­határozott szakmát, hanem az épületnél előforduló, bármely szakmába vágó apróbb javí­tásokat elvégzi. Egy-egy ház­felügyelő 10Q—150 bérlemény, nemegyszer 15—20 épület házfelügyelői teendőit látja el. A folyosók és lépcsőházak tisztántartását a lakók végzik. Számtalan — nálunk a házfel­ügyelő kötelességei közé so­rolt — feladatot a lakóbizott­­ságok látnak el. Sokkal fejlet­tebb a lakóházak társadalmi munkában való rendbentartá­­sa. Hazai viszonylatban a ház­felügyelői kérdés megoldására sok jó példát szolgáltat a lip­csei házfelügyelői alkalmazta­tási rendszer. A lipcsei házkezelési szer­vek a tatarozási feladatok mellett új lakásépítkezések beruházási teendőit is ellát­ják. E területen érdekes és számunkra kevéssé érthető ta­pasztalataink voltak. Az újonnan épült lakások belső ■magassága 2,45 méter. Az új épületek központi vezetékei (fűtés, világítás, vízellátás, csatornázás, energiaszolgálta­tás) egyetlen felszálló csator­nában vannak elhelyezve. E megoldást a mi érvényben le­vő szabályaink egyáltalán nem engedik meg. Érdemes gondolkodni új építkezéseink jövőbeni tervezésénél arról vajon valóban szükséges és egészségileg indokolt-e ragasz­kodni a 2,8 méter belső ma­gassághoz ahelyett, hogy az épületek azonos térfogatában sokkal több helyiség beépíté­sét tegyük lehetővé. Az egy­ csatornás közös vezeték elrer­­­dezés az esetleges hibák kija­vítását teszi könnyen észlel­hetővé és egyszerűen javíthat­­óvá. Érthetetlennek tartjuk vi­szont, hogy a nagyjavítások megrendelése és a munkáik kivitelezésének ellenőr­zése miért tartozik a lipcsei városi tanácsnak a házkezelési,­ gazdaságilag független szer­veihez, ugyanakkor az elvé­geztetett munkák ellenértéké­nek kifizetése a házkezelési szervek részéről történik. Vertetics János, a IX. ker. HKI igazgatója

Next