Helyiipar és Városgazdaság, 1962 (11. évfolyam, 1-12. szám)

1962-01-01 / 1. szám

A szakszervezeti választások előtt­­ írta : Bencsik István titkár ) A MAGYAR SZAKSZERVEZETEK ALAPSZABÁLYA, a­­ ■**■ SZOT és szakszervezetünk elnökségének határozata alap-«­ján rövidesen megkezdődik a szakszervezeti szervek újjá-« választása. Az újjáválasztás nagyon fontos politikai és szer­­­vezeti feladat, amely 1962. január 15-től április 15-ig tart.­­ Újjáválasztják a bizalmiakat, a főbizalmiakat, a műhely- és­­ szakszervezeti bizottságokat, a számvizsgáló bizottságokat, a­ társadalombiztosítási tanácsokat és az üzemi tanácsokat. Ez­ idő alatt kerül sor a megyebizottságok újjáválasztására és a­­ Budapesti Bizottság megválasztására is.­­ A választott szerveknek és a bizalmiaknak kötelességük­ beszámolni a legutóbbi választások óta végzett munkáról,­ arról, hogyan tevékenykedtek a szakszervezet III. kongres­-s szusa és a saját határozataik megvalósításáért. A választá-­­­sok során és az előkészítési időszakban alapvető célunk fog o­kozn­i az aktivitást és arra törekszünk, hogy mindazok a fel-­­­adatok, amelyek a szakszervezeti szervekre hárulnak, telje- ♦ sítve legyenek. A vezetőségválasztó taggyűlések előkészítése, ♦ a beszámolók alapos összeállítása, sokoldalúsága, a vita so-­­­rán kialakuló aktivitás egyben erősíti a szakszervezet tömeg- ♦ kapcsolatát is. A szervezett munkások tanácskozásai kihat- ♦ nak, majd a helyi ipar, város- és községgazdálkodás további ♦ fejlődésére, befolyást gyakorolnak a néphatalom politikai és­ gazdasági erősítésére, a dolgozók élet- és munka­körülmé- ♦ nyeinek javítására, fejlődik a nevelő, felvilágosító tevékeny- ♦ ség, javul a vezető szervek munkája.­­ A szakszervezeti szervek a III. kongresszus óta szép ered-­­ ményekről számolhatnak be. Javult a szakszervezeti szer- ♦ vek munkamódszere, kapcsolata a tagsággal, mind több és* több aktivista segíti a feladatok eredményes végrehajtását. * A párt helyes útmutatásával, mindennapi segítségével ered-* * ményesen tevékenykedtünk a termelési tervek teljesítésében ♦ dolgozóink élet- és munkakörülményeinek javításában — bár ♦ e területen még sok a tennivaló. Az utóbbi időben mind he- * lyesebben használják fel azokat a módszereket és eszközö-♦ ket, amelyek segítik a szakszervezeti tagok művelődését, szó- * rakozását, szakmai és politikai oktatását. Javult a vezető­­ szervek irányító tevékenysége, mindinkább tervszerűen, az * érvényben levő határozatok szellemében tevékenykednek. A­­ legkülönbözőbb szakszervezeti szervekben és bizottságokban­­ fejlődnek, nevelődnek az új típusú, szocialista-kommunista ♦ emberek, életünk szebbé, jobbátételének kovácsai. Az elkö- ♦ vetkezendő időben is arra törekszünk: egyre több dolgozó­­ kapcsolódjon be a mindennapi tevékenységbe és dolgozó-­ társaikkal harcoljanak az üzem, a vállalat előtt álló felada-­­ tok végrehajtásáért. * A VILÁGESEMÉNYEK ALAKULÁSA parancsolóan előírják ♦ számunkra a tagság aktivizálását, sorainak tömöríté-­­ sét. A szocializmus, a béke erői azért összpontosítják erejü­ ♦ ket, hogy megfékezzék az imperializmus háborús terveit. A­­ mi dolgozóink is erőt, fáradságot nem kímélve azon tévé-­­ ténykednek, hogy erősítsék az egységet, hazánk gazdasági­­ és politikai erejét, ezzel is növeljük a béketábor egységét és­ hatalmát.­­ S hogy ez az egység még szorosabb legyen, a szervez­­­­ett dolgozók és a szakszervezeti aktivisták határozottan lép- ♦ jenek fel a hibák ellen, számolják fel az elbizakodottságot, ♦ az önelégültséget. A szakszervezeti tagság minden fórumon­ őszintén, nyíltan bírálja a lazaságokat, a nemtörődömséget és­ visszaélések elkövetőit. Az eredmények elismerése mellett* marasztalja el azokat, akik nem látták el megfelelően fel-* adatukat. Elemezzék az üzem, a vállalat gazdasági tevékeny-­ gégét, saját portájukon is mutassák meg, hogy milyen fel-* adatok állnak az egyes kollektívák előtt. Bátran, sokolda- ♦ lúan tegyék szóvá: milyen helyi intézkedések szükségesek­­ mindennapi munkájuk megkönnyítésére. Gondolunk elsősor-» ban a műszaki fejlesztésre, a munkaszervezésre, a munkavé-S delmi körülmények megjavítására. ♦ A munka értékelése mellett beszéljünk azokról a tenni-­­ valókról, amelyek az üzemek, a vállalat kollektívájának fel-» adata, problémája. Vizsgáljuk meg, mit kell tenni a terme- ♦ lés, a termelékenység, a termelés korszerűsítése, a takaró- 5 kosság, az önköltség csökkentése érdekében. E feladatok­­ eredményes megoldásához milyen szociális, munkavédelmi in-­­tézkedésre van szükség, a nevelés hogyan, milyen módon se-n­gítheti a kollektívák akciókészségét. S ez nemcsak a mű-­­szaki oktatás kérdése, hanem az általános ismeretek bőví-­­ tésének, a dolgozók rendszeres tájékoztatásának a kérdése is. ♦ A VÁLASZTÁs ALAPVETŐ CÉLKITŰZÉSE, hogy megfe- ♦ lelő, kipróbált szervezeti munkásokat válasszunk be a szak-­­ szervezeti szervekbe és a bizalmi tisztsé­ g­­be. A kiegészítés so-­­­rán — amire minden üzemben, vállalatnál szükség lesz —­ elsősorban azokat a dolgozókat javasoljuk, akik eddig is­­ példamutató munkát végeztek, önzetlenül segítették társaik­­ munkáját. Emellett törekedjünk arra, hogy a szakszervezeti­­ bizottságok összetétele tükrözze az üzem, a vállalat össze-* tételét. Nem egyszerűen csak képviseletről van szó. Ennél­­ többről. Arról, hogy ha megfelelő arányban javasoljuk vá­ * lasztott szerveinkbe a műszaki, fizikai és adminisztratív dél-* gőzök' legjobbjait — nőket és fiatalokat —, akkor a szak-­­ szervezeti bizottság összetételében is fel lesz készülve az♦ előtte álló feladatokra és ez is biztosítja, hogy a legkülön­ ♦ bözőbb munkaterületek problémái napirendre kerüljenek a­­ szakszervezeti bizottsági üléseken, taggyűléseken. M­­IA MEGFELELŐEN FELKÉSZÜLÜNK a választásokra és­ felhasználjuk azokat a politikai és szervezeti lehetősége-­­­ket, amelyek rendelkezésünkre állnak, tovább erősödik a­ szakszervezeti szervek munkája, az elkövetkezendő években­ nagyobb segítséget tudunk adni a dolgozóknak az előttük­ álló feladatok eredményes megoldásához.­­ Az ó esztendő búcsúztatásánál, az új esztendő küszöbé-é nél ezen gondolatok jegyében kívánunk további sikereket az HVDSZ valamennyi tagjának. ­ A munkaverseny a tervteljesítést segítse A Központi Vezetőség a II. ötéves tervfeladatokkal együtt tárgyalta az 1962. évi munka­verseny irányelveit, amelyet a fő felügyeleti szervekkel együttesen dolgozott ki. Az irányelvek minden üzem és vállalat részére előírja fő cél­kitűzésként a termelékenység növelé­sét, a termelés gazdasá­gosságának fokozását, a leggazdaságosabb export­­termékek termelésének fokozását, a műszaki szín­vonal növelését, az újító­mozgalom fejlesztését, a minden irányú takarékos­ságot, a termékek minősé­gének javítását, a válasz­ték bővítését, a lakosság­nak nyújtott javító-szol­gáltató tevékenység tervé­nek túlteljesítését, a tár­sadalmi tulajdon védelmét és a munkafegyelem meg­szilárdítását. Az irányelvek részletesen megjelölik, hogy melyik ipar­ágban milyen konkrét felada­tok megoldására szervezzék a szocialista munkaversenyt. A gazdasági vezetők beszá­molói és az előzetesen kikül­dött anyag alaján vita indult, amelyben 17-en szólaltak fel. Bencsik István elvtárs, a központi vezetőség titkára felszólalásában a szakszerve­zeti és gazdasági szervek együttműködésével foglalko­zott. Megállapította, hogy az együttműködés az elmúlt évek során javult, de gyakori prob­léma még, hogy megyei és üzemi szinten az együttműkö­dés még nem alakult ki meg­felelően. Sokkal jobban együtt kell dolgozni a gazdasági és szakszervezeti vezetőknek és együttesen kell megbeszélni a tennivalókat, de a gyakorlati végrehajtásban is együtt kell dolgozn. Felszólalása további Péter István elvtárs a szo­cialista munkaversenyről szól­va elmondotta, hogy ez a mozgalom nagymértékben hoz­zájárul a jobb gazdasági ered­mények eléréséhez. A verseny­ben azonban nem lehet elha­nyagolni sem az anyagi, sem az erkölcsi ösztönzés felhasz­nálását. Elmondotta és pél­dákkal igazolta, hogy az adott lehetőségeket sem használják ki a vállalatoknál. A gazda­sági vezetők sokszor azon töp­rengenek, hogyan juttassák kifejezésre a megbecsülést, ugyanakkor a törvényben biz­­tosított lehetőségeket nem használják fel. Kovács Imre elvtárs, a Csongrád megyei Tanács VB elnökhelyettese a szolgáltatá­sok növeléséről és minőségé­nek javításáról beszélt. El­mondotta, hogy a vezetés szín­vonala emelésének egyik for­mája a szakmai továbbképzés. Örömét fejezte ki a szakszer­­­­vezet által indított műszaki tanfolyam megszervezéséért, mert erre szükség van. Az ő megyéjükben is becsületes jó szakmunások kerültek a mű­szaki állomány csoportjába, de egy ideig más elfoglaltsá­guk miatt nem tanultak, most pedig már kevés a műszaki­­ tudásuk, műveltségük.­­ Kontha István elvtárs, a­­ szakszervezet közgazdaság­­i osztályának vezetője a ber­­­­házások időbeni és célszerű­­ felhasználásáról beszélt. Pél­­l­dákat mondott el, hogy bizo­­r­nyos gépek megvásárlása után hónapokon keresztül nem ál­lították be a gépet a terme­lésbe és ebben a kérdésben a szakszervezeti bizottságok sem voltak következetesek, nem harcoltak a gépek munkába állításáért. Ezután a munka­normákkal kapcsolatos rendel­kezések betartásáról beszélt. A vitában felszólalt még Kövesi József, Kocsis József, Pataki Vilmosné, Fazekas Gyula, Kiss Lajos, Bártfai Gyula, Udvardi Jánosné. A vitában elhangzott kérdé­sekre Seprényi Sándor elvtárs, szakszervezetünk főtitkára ad­ta meg a választ. Seprényi Sándor elvtárs hangsúlyozta, hogy a gazdasági vezetőszer­­vekkel együttesen elkészített munkaverseny-irányelveket az 1962-es évi tervfeladatok vég­rehajtásában minden szerve­­zetnek fel kell használnia. A munkaverseny szervezése csak akkor lesz eredményes, ha az alátámasztja — az­ irányelvek alapján — az 1962-es évi ter­veket és a terv teljesítésére, az önköltség csökkentésére, a takarékossági és gazdaságos­­sági előírások betartására irá­nyul. Befejezésül elmondotta, hogy a központi vezetőség ülésén e hangzottakat minden he­lyében meg kell vitatni és a negyekben is meg kell tavt­­ani a gazdasági és szakszer­­vezeti szemekkel való együtm­­működést a népgazdasági ter­­■ek teljesítése érdekében. Használjuk fel a törvényes lehetőségeket VILÁG PROLETÁRJA! EGYESÜLJETEK! A HELYI IPARI ÉS VÁROSGAZDASÁGI DOLGOZÓK SZAKSZERVEZETÉNEK LAPJA x. évfo­lyam, 1. szám /kORIIAT/­ Ára: 50 fillér m2. január ________________________________________________________________/V.-nlT ... . ------------------------------------------------- Az ötéves terv feladatairól, a helyiipar fejlődéséről, a szolgáltatások növeléséről TÁRGYALT A KÖZPONTI VEZETŐSÉG . Fontos tanácskozásra ült össze szakszervezetünk Központi­­Vezetősége december 1-én. Az ötéves terv feladatait tárgyal­ják meg a helyiipar, a közmű és szolgáltatások vonalán, arról­­tanácskoztak, hogy a tervfeladatok végrehajtásánál hogyan,­­milyen módszerekkel segítsék, hogyan gyorsítsák mag a fejlő­­­dés ütemét. Mindez közös feladata a szakszervezeti és a gazda­gsági szerveknek, s ez nemcsak a tárgyalt anyagban, hanem más­­módon is kifejezésre jutott. A tanácskozáson tárgyalt anyagot­­az illetékes gazdasági és a szakszervezeti szervek közösen ké­szítették el, a KV ülésen részt vettek a felső gazdasági szervek­­és a megyei tanácsok képviselői, s a vitaindító előadást is a­­gazdasági vezetők tartották. Igaz Sándor elvtárs a helyi­­­ iparról, Vajda József elvtárs­­a víz- és csatornázás felada­tairól, Papp La­jos elvtárs a­­szolgáltatási feladatokról tar­tott vitaindító előadást. Igaz Sándor elvtárs arról beszélt, hogy a helyi iparban a bőr-, textil-, papír- és fonal­­takarékosság elsőrendű kérdés ,és ezekben az iparágakban­­ szigorúan be kell tartani az­­ anyagfelhasználást, túlteljesí­tés egyáltalán nem engedhető meg. Másik fontos feladatnak , a beruházások ésszerű, taka­rékos és időbeni felhasználá­­­­sát jelölte meg. A tanácsi ipar fejleszté­sére mintegy 500 millió forint központi beruházási kerettel lehet számolni. Ezen túlme­nően továbbra is számolni le­het a — elsősorban gépberen­dezések céljára és munkavé­delmi, szociális beruházásokra fordítható — jelentősebb ta­nácsi erőforrásokkal is. A tanácsi iparnak a techni­kai színvonal emelését előse­gítő beruházások és egyéb szervezési intézkedések nyo­mán — 1960. évhez viszonyít­va — a termelékenység növelé­sében 22 százalékos, az önköltség csökkentésében 7,5 százalékos eredményt kell elérni. Ezekben a kérdésekben a szakszervezeti szervek, a me­gyei és szakszervezeti bizott­ságok is határozott segítséget adhatnak a gazdasági veze­tőknek. Az ötéves terv folyamán a termelés növelésével egyide­jűleg javítani kell a dolgozók munkakörülményeit. Ennek érdekében elsősorban Budapesten megszüntetünk egy sor egészségtelen, elavult üzemet, amelyekre már nem érdemes költeni (főleg pince­­helyiségeket). Vajda József elvtárs, az Or­szágos Vízügyi Főigazgatóság helyettes vezetője beszámoló­jában ismertette azokat a fel­adatokat, amelyeket a vízellá­tás területén az ötéves terv­ben meg kell oldani. Az újon­nan épülő lakások közül százezer lakást kell a leg­korszerűbb higiéniai be­rendezésekkel ellátni. Nyíregyháza, Csongrád és Szentes új vízművet kap. A II. ötéves terv ideje alatt 2,3 milliárd forintot fordítunk vízművek építésére. Nagy fe­lelősséget jelent, hogy ezt az összeget célszerűen, jól hasz­náljuk fel. Munkánkat nagy­mértékben elősegítik az újí­tások, ésszerűsítések, hiszen a beruházási összeggel nem tu­dunk mindent megoldani. Nagy jelentőségű a mozgatha­tó víztisztító berendezés. A vízellátás javítása azon­ban nemcsak gazdasági, beru­házási kérdés, hanem a taka­rékosság kérdése is. A víz­pazarlás olyan nagymérvű, amely gátja a további fejlő­désnek. Évente mintegy 25— 30 millió köbméter víz folyik el feleslegesen, pedig ezzel a vízmennyiséggel jelentős szá­mú háztartást tudnánk vízzel ellátni. Ezután Papp Lajos elvtárs, az Építésügyi Minisztérium szakigazgatási főosztályának vezetője a kommunális és szolgáltató vállalatok felada­tairól szólt. Elmondotta, hogy a II. ötéves tervben a kom­munális vállalatok termelése 21 százalékkal emelkedik. Ezen belül a házkezelési igaz­gatóságok karbantartási mun­káit kell erőteljesen növelni. Ez azonban nem válhat építő­ipari tevékenységgé, hanem a célkitűzéseknek megfelelően a karbantartási munkák magas műszaki színvonalon való el­végzése a cél. A kommunális vállalatok beruházási tevékenysége jelen­tősen megélénkül. Az ötéves terv ideje alatt 320,8 millió forint beruhá­zási összeget használhatunk fel — mondot­ta Papp elvtárs —, amelynek több mint felét építésre, a fennmaradó részt pedig gé­pekre és egyéb beruházásokra irányoztuk elő. A fő feladat az, hogy a kommunális szol­gáltatásokat jelentős mérték­ben növeljük és a szolgáltatá­si iPArtfolik­ részesen példával bizonyította, hogy olyan esetekben, amikor a felsőbb gazdasági és szak­­szervezeti szerveknél megvan a hajlandóság az együttműkö­désre, intézkedések kidolgozá­sára, ugyanezen kérdésekben az üzemi, gazdasági és szak­­szervezeti vezetők egymás előtt titkolóznak, mert hiány­zik náluk az egymás iránti bizalom. Ha ez meglenne, ak­kor a dolgozók is nagyobb bi­zalommal fogadják a vezetők intézkedéseit. Szanyi Dezső elvtárs a mun­kaszervezésről szólva elmon­dotta, hogy helyesnek tartja az ötéves terv folyamán ter­vezett üzemszervezési intézke­déseket (egyes vállalatok cent­ralizálása), mert ez megkönyy­nyíti a feladatok tervszerű megoldását, végrehajtását. Fel­szólalása további részében a Z­oldog Újévet kíván szakszervezetünk minden tagjának a HVDSZ Elnöksége dolgozók egészségügyi és mun­kavédelmi ellátottságával fog­lalkozott. Szervezzük meg a háztartási gépek javítását !Tavatos em­­ail, a P­est m­­e­­gyei Tanács VB elnökhelyet­tese felszólalásában a szolgál­tatások formájával és meny­­nyiségével foglalkozott. Idő­szerű lenne — mondotta — e területen rendet teremteni, mert a szolgáltatásoknak olyan új formái jelentek meg, amely jelen pillanatban csak igény, de azt kielégíteni nem tudjuk. A háztartási kisgépek, mosógép-, porszívó-, televízió-, rádiójavítások szervizszerű ja­vítása jelenleg nincs megold­va, pedig ez a helyi ipar fel­adata lenne. Dr. Koós József elvtárs az iparpolitikai tervek megoldá­sáról­­beszélt. Javasolta, hogy az­ iparpolitikai tervek kereté­ben rendezzék az állami helyi­iparon belül a kooperációs feladatokat és a profilrende­­zést. Ahol gazdaságosabb egyes cikkek gyártása, oda kell adni, ha a gyártás vidé­ken­ kedvező, akkor vidékre kell vinni. Varga Jenő elvtárs, a Bács- Kiskun megyei Tanács VB el­nökhelyettese a termelékeny­ség emelkedéséről szólva el­mondotta, hogy a megyében is fontosnak tartják néhány üzem összevonását, de ennek az rappomját alaposan meg kell vizsgálni, nehogy zavaro­kat okozzon a termelésben. Példának említette, hogy mi­lyen nagy segítséget kaptatt a lakosságtól a vízvezeték­hálózat bővítésében. Rósner Antal elvtárs fel­szólalásában arról beszélt, hogy az ötéves terv célkitűzé­seinek megvalósításában igen nagy segítséget ad a munka­verseny. Az újítások felhasz­nálása, a szocialista brigád­­mozgalom olyan segítség, amely a termelékenység nö­velését ugrásszerűen meggyor­síthatja. A szocialista brigád­mozgalom azonban nemcsak a termelést, hanem a dolgozók szakmai művelődését is előse­gíti, olyan képzett dolgozókat nevel, akik megfelelően tud­ják munkájukat ellátni. Konrád István elvtárs java­solta, hogy a többi iparághoz hasonlóan a helyi iparban is elő kellene írni, hogy egyes szakmákban — elsősorban a vezetőkre vonatkoztatva — milyen időpontra, milyen is­kolai végzettséget kell elérni. A műszaki iskolák és az üzemgazdasági tanfolyamok segítséget jelentenek a mű­szaki tudás növelésében.

Next