Helyiipar és Városgazdaság, 1962 (11. évfolyam, 1-12. szám)
1962-01-01 / 1. szám
Felragyognak Budapest fényei Látogatás a Fővárosi Neonberendezéseket Gyártó Vállalatnál Ilyenkor télen korán nyugszik le a nap. S milyen jó nézni, hogy felgyúlnak a főváros fényei, ragyognak a kirakatok, villódzik a neonreklámok sárga, kék, zöld színének sokféle árnyalata. Színes és ragyogó fények jelzik az üzleteket, az áruházakat s mutatják, hogy esti hangulatában is világvárossá vált Budapest. Azokhoz látogattam el, akiknek áldozatos munkája megteremtette ezt a fényt, ezt a ragyogást A neonfény nem utcai világítás — Először talán tisztázzunk egy fogalmat — kezdte a beszélgetést Zenei Ferenc, a Fővárosi Neonberendezéseket Gyártó Vállalat igazgatója, amikor munkájukról érdeklődtem —, sokan azonosítják az utcai fénycsővilágítást a neonnal. Pedig a kettő közt lényeges különbség van. Az utcai világítást az elektromos hálózatra kötik, míg a neon szereléséhez rendkívül bonyolult összetételű munkával egy sor egyéb műszaki feltételt kell biztosítani. Aneongyárban* — ahogy népszerű nyelven ismerik a vállalatot — a tervezéstől a kivitelezésig mindent maguk készítenek. Felsorolni is nehéz, milyen szerteágazó munkát végeznek a műhelyekben. A vasszerkezeti részleg elkészíti a vázat, amire a minták vagy a betűk kerülnek. A bádogosok alátéteket készítenek, a festőműhelyben mázolást és színfestést végeznek. A transzformátor-műhelyben gyártják a kizárólag neonvilágításra alkalmas szórótrafókat, az üvegtechnikai részlegben pedig hajlítják a csöveket, meghatározott formára alakítják a merev üveget. S mi minden történik még. Világító színeket adnak, kábeleket szerelnek, kapcsolótáblákat gyártanak, és ezernyi munkafolyamatot végeznek. De ezek előtt a tervezés is a vállalat gondja. A beküldött fénykép alapján a grafikusok megrajzolják a világítótestek formáját, mintáját. Gondosan ügyelnek, hogy hangulatban, stílusban megfelelő legyen, ne rontsa a város képét és mondanivalójában kifejezze a megrendelő áruház vagy intézmény jellegét. A tervekről a vállalat szakemberein kívül az Építőművész Szövetség és a Képzőművészeti Alap küldöttei is véleményt mondanak. Ennek az alaposságnak tulajdonítható, hogy Budapest neonvilágítása művészileg a legkényesebb ízléseket is kielégíti. Legalábbis így nyilatkoztak erről a képi demokratikus országok, sőt a nyugati országok nálunk járt szakemberei is. Ne csak a vállalatnál keressük a hibát — Miért panaszkodnak oly sokan a hibás neonokra és a javítások késedelmességére — kérdezem az igazgatótól. — Több oka van ennek — felelte. — Néhány évvel ezelőtt gyakran kiégtek a transzformátorok és a kábelek. Ezek most már műszakilag jók, viszont sok a bajunk az elektródákkal. Kifogyott a külföldi készlet, és szükségmegoldásként az adócsőgyártáshoz használt anyagból készítettük. Ezek nem váltak be. Az idén sikerült kikísérletezni egy új típusú elektródát, amely vetekszik a legjobb külföldi gyártmányokkal. A sorozatgyártását 1962-ben kezdhetjük meg. — A neon hibája nem mindig a vállalaton múlik, igen , sokszor a berendezések ke■zelőinek lelkiismeretlensége ■ okozza a bajt. Gyakran még figyelmeztetésünk ellenére ■ sem kapcsolják ki időben a ■ hibás berendezést, s aztán egyik rész után kialszik az , egész. Mások későn jelentik a , hibát, sőt olyan is előfordult, hogy avatatlan kezeket engednek a transzformátorok■ hoz, a világítótestekhez. [ Mint megtudtam, a szereléseket és a javításokat sokszor hátráltatja a megfelelő technikai felszerelések hiánya is. , A szerelők gyalog járnak, hiszen a törékeny üvegcsövekkel nem engedik villamosra ülni őket. Többen szóvá tették: elkelne néhány teherautó, mert enélkül lassan teljesen megbénul a munkájuk. Nincsenek megfelelő szerelőlétrák, s gyakran a tűzoltóságtól kölcsönkért felszereléssel kénytelenek dolgozni. Bizony ez is gátolja a munkát Jól érzik magukat a fiatalok Rózsás Bálinttal, a szakszervezeti bizottság titkárával jártuk a vállalat műhelyeit. Meglepett hogy milyen sok fiatal férfi és nő dolgozik. — A 31 évet sem éri el az átlagos életkor — mondja. — Egyszerű ennek az oka. Magyarországon a múltban ismeretlen volt a neontechnika, ezt néhány év alatt mi teremtettük meg. Négy év alatt 80 fiatalt képeztünk szakmunkássá. Fiatal a grafikusgárdánk, fiatalok az üvegtechnikusaink és a villanyszerelőink is. Többségük itt nevelődött, itt tanulta a szakmát, s talán ennek köszönhetjük, hogy a segédmunkásokon kívül jóformán senki nem kívánkozik , más vállalathoz, más üzem-i hez. Igaz, a keresetük is megfelelő, munkaviszonyaik és szociális ellátottságuk is jó. És az sem utolsó dolog, hogy ebben az évben Göteborgban, Szalonikiben, Bécsben, Poznanban, Lipcsében, Brnóban és Moszkvában fordultak mega vállalat munkásai, ahol szerveléseket és egyéb világítás- technikai munkákat végeztek. Sok fiatal dolgozó előtt áll a külföldi kiküldetés távlata is. Szép tervek szerepelnek a vállalat életében. Tovább kívánják fejleszteni Budapest világvárosi jellegét, s szinte ♦ nap mint nap újabb fények ragyognak fel munkájuk nyo♦ már a belvárosok utcáin és a külső területeken is. És mű♦ ködik a miskolci, a debrecenni, a szegedi, a pécsi, a kecskeméti és a székesfehérvári I ! Névadó ünnepség a Patyolatnál Nemrégiben indult, s máris nagy népszerűségnek örvend a névadó ünnepségek rendszere. A Fővárosi Patyolat Vállalatnál néhány napja Csajka Imrének, az egyik üzemegység dolgozójának újszülött kislánya kapta az Ilonka nevet, bensőséges kis ünnepség keretében. A KISZ- klub feldíszített helyiségében ott voltak a munkatársak, barátok, a vállalat vezetői. Csajka Imrét nagyon szeretik a 6. sz. üzemegységben. Még csak 25 éves, de már kilenc éve dolgozik nálunk — mondják munkatársai. Munkájáról, emberi magatartásáról csak a legjobbakat mondhatjuk. Valósággal az üzemegység gyermeke, a vállalat biztosította számára a tanulást, és eredményei mindig kiválóak voltak. Szakmai és politikai irányban is képezi magát. Egyúttal ő a KISZ alapszervezet titkára. Az ünnepséget a VII. kerületi Tanács VB-elnökének ünnepi beszéde nyitotta meg, aki a kis Ilonkát hivatalosan állampolgárrá fogadta. Nevét Törökné elvtársnő anyakönyvvezető beírta az anyakönyvbe. A névadó szülők fogadalmat tettek, hogy vállalják a szocialista nevelés, erkölcsi, politikai kötelezettségeit, megígérik, hogy a kis Ilonkát emberszeretetre, szocialista hazaszeretetre tanítják. A boldogan mosolygó mamának nagy csokor fehér szegfűt nyújtott át a tanács és az anyakönyvi hivatal képviselője. Átadták az ajándékokat: gyermekruhát, kiscipőt, ezüst evőkészletet és még sok mindent, amit nem is tudunk felsorolni. Dobai András. Szilveszteri tarka-barka 5 szerelő-javító szolgálat, hogy ♦ Budapest után hangulatot és ♦ fényt varázsoljanak a vidéki városokba is. K. A. PONTOSAN ÍGY VAN! A SZAKMA LEGJOBBJA — Ibolyka, maga még marad?mm Igen, mindennap egy kicsit túli órázok és majd egy napot csúsztatok ... — Azt hiszem, az új esztendőben ezt fel kell erősítenünk! Kritika és..« «..önkritika — Portás bácsi, csináljon valamit, mert nem lehet bejönni a ka- Q pun! — A hóhányás nem tartozik a munkakörömbe.«« — Mondtam, hogy két számmal nagyobb munkaruhát kérj magadnak! Pogány Sándor rajzai A kollektíva nevelő erejével ! Lapunk decemberi számában -Köztük ♦ marad“ című cikkben szép példáját olvas- t hatjuk a kollektíva nevelő erejének, illetve annak eredményének. A cikk olvasása közben elkerülhetetlenül felvetődik az a kérdés, hogy ezt a fontos és hathatós eszközteléggé felhasználtuk-e a szocialista embsr♦ típus formálásában eddig. A kérdésre Valais szólni egyértelműen nagyon nehéz, hiszen a gyakorlati életben nap mint nap találkozunk olyan esetekkel, példákkal, amikor megtévedt dolgozót közvetlen munkatársai, Jó műhely kollektívája térít helyes útra. ♦ Ugyanakkor találkozunk nagyon sok olyan esettel is, amikor a törvény által biztosított adminisztratív eszközökkel hatnak — kétségkívül nevelő szándékkal — egyes megtér vedt dolgozókra, sokkal kisebb eredménynyel. Tehát ezekben az esetekben mellőzik a kollektív nevelő erejét. Jól tehet, a vállalatnál létrehozott társadalmi bíróságot ecélra nagyon eredményesen lehetne felhasználni. ♦ A Minisztertanács és a SZOT még 1956- ban közös határozatot hozott a társadalmi bí♦róságok megalakítására. Elnökségünk határozatban intézkedett a társadalmi bíróságok ♦ megalakításáról és működtetéséről. Azóta is ♦ többször foglalkoztunk a társadalmi bíró♦ Ságok működésével, sajnos a közelmúltban lfolytatott vizsgálatoknál mégis azt kellett tapasztalnunk, hogy e fontos szervezet nem X működik. X A társadalmi bíráskodás rendszere intéz- X ményesen is lehetővé teszi a dolgozók szé- les körben való bevonását embertársaik, munkatársaik nevelésébe. A társadalmi bí ráskodás rendszerének nevelő ereje nem elsősorban az esetleges büntetésekben rejlik, hanem magában az eljárásban. Az eljárás során a megtévedt dolgozónak legközelebbi munkatársai, a műhely kollektívája előtt kell számot adni elkövetett cselekedetéről. A dolgozó számára az esetek többségében sokkal kényelmetlenebb dolog, hogy azok mondanak felette ítéletet, bírálatot, akikkel együtt dolgozik, mint esetleg az igazgató által hozott adminisztratív intézkedés elviselése Gyakori tapasztalat, hogy a társadalmi bírósági eljárás lefolytatása sokkal eredményesebb lehetne, mint a fegyelmi megtorlás, azonban sajnos egyes szakszervezeti bizottságok nem ismerték fel ennek jelentőségét. Több száz fegyelmi vétség elkövetése miatt folytattak le fegyelmi eljárásokat a közműszolgáltatási igazgatósághoz tartozó vállalatoknál és mindössze egy-két esetben éltek a társadalmi bírósági eljárás nevelő erejével. Dacára, hogy a fegyelmi vétségek között szép számmal szerepeltek olyan tipikus (társadalmi tulajdon terhére elkövetett vétség) esetek, amelyeknél feltétlenül hatásos lett volna a társadalmi bírósági eljárás. A Szakszervezetek XIX. Kongresszusa a szakszervezetek elé a gazdasági építőmunka szervezése mellett a dolgozók nevelését, tudatuk formálását állította fő feladatként. Az elmúlt időszakban a szakszervezetek különböző szervei, köztük a szakszervezeti bizottságok is, sok erőfeszítést tettek e szép célkitűzés megvalósítása érdekében, azonban a társadalmi bíróság rendszerében rejlő lehetőséget nem használták fel megfelelően. Szakszervezeti bizottságainknak feltétlenül oda kell hatni, hogy e fontos szervet működtessék, adjanak konkrét segítséget a társadalmi bíróság tagjainak, kezdeményezzék egyes fegyelmi vétségek társadalmi bíróságok elé utalását. Péter István Borsod megyében javult a munkavédelem, de még sok a tennivaló . Megyebizottságunkhoz 110 ipari üzem és 14 szolgáltató vállalat tartozik, melyek 5400 főt foglalkoztatnak. A vállalati helyiségek többsége az utóbbi 5 időben végbement fejlődés ellenére üzemeltetési, célra allkalmatlan, rosszul szellőztet♦ hető. Ilyen például a Miskolci ♦ Fém és Faipari, a Sátoraljaújhelyi Finommechanikai és a ♦ Miskolci Bútoripari Vállalat. ♦ Az üzemegészségügyi és szociális ellátottságban legnagyobb nehézség a Sárospataki ♦ Faipari, valamint a Kéménysseprő Vállalatnál van, ahol 5 nincs biztosítva mosdó és meg- X felelő öltöző. Megengedhetet len viszont, az is, amit a Meggyei Építőanyagipari Vállalat X Szalonnai mészüzeménél találatunk, hogy anagy költséggel i * megépített öltöző fürdőhelyiségeket nem a rendeltetésnek megfelelően használják. Az elhelyezésből eredő hiányosságok mellett jelentős a hanyagságból, a munkavédelemi előírások be nem tartásából származó baleseti veszély. Munkavédelmi felügyelőinkévente többszáz előírást tesztnek a hiányosságok megszünttetésére. ♦ Tisztában, vagyunk azzal, hogy a hiányosságok egy részének felszámolásához komolyabb beruházás és a vállalatok áttelepítése szükséges. Az előírások többségét azonban olyan hiányosságok tették ki, melyeknek megszüntetése sem munkában, sem pénzben nem jelentett volna különösebb erőfeszítést. Példa erre a Miskolci Bútoripari Vállalat, ahol a védőberendezések hiánya illetve nem megfelelő használata miatt emelkedett a balesetek száma. Ennél a vállalatnál a balesetek gyakoriságához hozzájárul az is, hogy az üzemek és telephelyek túlzsúfoltak. Legsúlyosabb a helyzet a tapolcai telephelyen, ahol a gépek elhelyezése gátolja a dolgozók mozgását munka közben. Ugyanezt elmondhatjuk a Fém és Faipari Vállalat műhelyeiről, de számos más üzemünkről is. Ennek végleges rendezése csak új telephelyek létrehozásával oldódik meg. A Bútoripari és Vasipari Vállalatnál jelenleg folyamatban van az új telephelyre való költözés. Az elmondott hiányosságokat zömében az okozza, hogy a gazdasági vezetők, a szakszervezeti aktívák, de még a dolgozók többségének sem vált teljesen szívügyévé, hogy a balesetelhárítással megfelelően foglalkozzanak. Ebből a szemléletből adódik, hogy a munkakörülmények a lehetőségekhez képest még nem mindenütt megfelelőek és formálisan foglalkoznak a balesetelhárítással és az egészségvédelemmel. A gazdasági vezetők és a szakszervezeti aktívák egy részénél nem mutatkozik meg a törekvés, hogy üzemüknél rend, tisztaság legyen, a munkafeltétel állandóan javuljon. A szemlélet megváltoztatására a tanácsi szervekkel közös intézkedést tettünk. Többek között azt, hogy a vezető állású dolgozók prémium feladataiba a munkavédelmi előírások megsértése kizáró feltételként szerepel. A vezető beosztású műszakiak évenként egyszer vizsgát tesznek a munkavédelmi ismeretekből a szakszervezet ellenőrzésével. A szakszervezeti alapszerveit munkavédelmi felügyelői minden évben részt vesznek a megyei bizottság által szervezett oktatáson. Ennek, valamint a megyei bizottság munkavédelmi felügyelői jó munkájának tudható be, hogy az elmúlt időben némileg javult a munkavédelemmel való törődés, az előírások végrehajtása. Tudjuk, hogy az elmúlt hónapokban megindult fejlődés a lehetőségekhez viszonyítva csekély, de ha a szakszervezeti szervek összefognak a gazdasági vezetéssel, felvilágosítják a dolgozókat, akkor az eredmények sem maradnak el. Molnár Ferenc