Helyiipar és Városgazdaság, 1965 (14. évfolyam, 1-12. szám)
1965-01-01 / 1. szám
A választás hírei HEVES MEGYE A megyebizottság december 14-én Egerben, december 22- én Gyöngyösön összehívta a jelölő bizottságok elnökeit, ahol megbeszélték a szakszervezeti választásokkal kapcsolatos feladataikat. Az Elektromechanikai és Vasipari Vállalat szakszervezeti bizottsága elkészítette a bizalmi választások ütemtervét. Egy-egy csoportnál a bizalmiak választását az szb. tagjai segítik. Az Építőanyagipari Vállalat Káli Betonüzemében december hónapban megtörtént a jelölés az új vezetőségre. A Heves megyei Vas- és Fémipari Vállalat szakszervezeti bizottsága december 22- én szb ülésen megtárgyalta a bizalmi választásokkal kapcsolatos feladatait és a szakszervezeti bizottság beszámolójának főbb irányelveit. FEJÉR MEGYE A választási munka előkészítésével egyidőben az 1965. évi munkaverseny irányelveinek kidolgozását is elvégezte a Fejér megyei közgazdasági bizottság. Ez évben a tervekkel egyidőben az 1965. évi verseny irányelveket is kézhez kapják a vállalatok. A megyei bizottság az igazgatók és az szb titkárok részvételével december 14-én megvitatta a vállalati gazdasági vezetés és a szakszervezeti bizottságok együttműködésének fő területeit és módszereit, figyelembe véve a választási előkészületeket. A Székesfehérvári Ingatlankezelő Vállalat szakszervezeti bizottsága a házkezelőséghez tartozó házfelügyelőkkel is megbeszéli, hogy kiket javasolnak továbbra is bizalminak. VAS MEGYE A Szombathelyi Ruházati Vállalatnál ez évben létrehoztak egy új szalagot, amelyen férfi konfekciót készítenek. A főleg új dolgozókkal a második hónapban már 80 százalék minőséget termeltek. A dolgozók munka és szociális körülménye jó és ennek létrehozásában nem kis szerepe volt a szakszervezeti bizottságnak. Hasonló jó körülményekről lehet beszélni a Cipészipari Vállalat Vasvári telepéről is. Nehéz lesz viszont a Szombathelyi Kertészetnél a szakszervezeti bizottságnak megértetni a dolgozókkal, hogy miért nincs megfelelő szociális helyiségük, pedig az öltözőfürdő már több éves problémája a vállalatnak, de a tanácstól sem kaptak ehhez segítséget. Ha a lényeget akarjuk látni, egyetlen mondatban is összefoglalhatjuk az 1964-es évet: eredményes esztendő volt. A Nyugodt Nap évének nevezték az óesztendőt a tudósok. A Nyugodt Nap esztendejének, amikor nagy robbanások, kitörések helyett csendesebb működés jellemezte naprendszerünket. S ebből a példából kiindulva írta a világpolitika sok neves kommentátora, hogy 1964 a nemzetközi eseményeket tekintve is alapjában a Nyugodt Nap éve volt. A múlt esztendőt nem jellemezték olyan robbanások, mint 1963- ban a Kennedy-gyilkosság, 1962-ben a világháború kitörésével fenyegető kubai válság, s a múlt évben Európában sem történtek olyan események, amelyek — ahogyan egykor Dulles amerikai külügyminiszter megfogalmazta — a szakadék szélére taszították volna a világot. S ez önmagában eredmény. A békés egymás mellen élés politikája, amelyet Nyugaton sokan még egy-két évvel ezelőtt is megvalósíthatatlannak képzeltek, elsősorban a szocialista országok szilárd, következetes politikája következtében realitássá lett. Az 1964-es esztendőt mindenekelőtt a szocialista országok további gyors fejlődése jellemezte. A tizennégy szocialista ország immár a világ ipari össztermelésének több mint 38 százalékát állította elő, a KGST-hez tartozó országok pedig egymásukban máris 31 —32 százalékát adják a világtermelésnek. A világpolitika realitásával számoló politikusok ezeket a gazdasági eredményeket olyan erőnek tekintik, amivel minden esetben feltétlenül számolni kell. A szocialista országok növekvő erejéhez csatlakozik a gyarmati sorból felszabadult országok tábora, elsősorban Afrikában és Ázsiában. A gyarmati rend széthullása 1964-ben tovább folytatódott, az ENSZ XIX. közgyűlésén három új afrikai államot, Malawit, Zambiát és Máltát köszönthették a világ népeinek nagy közösségében. 1964-ben zajlott le az el nem kötelezett országok kairói tanácskozása, amelyen több mint ötven ország vett részt a világ lakossága egyharmadának képviseletében. Ez a tanácskozás világosan megmutatta, hogy a felszabadult országok léte változást jelent a világpolitikában: ezek az országok döntő többségükben a világ haladásra törekvő erőihez tartoznak. Egyetértenek a békés egymásmellett élés, a nemzetközi együttműködés, a tárgyalások, a leszerelés békét szolgáló politikájával, tehát azokkal a fő külpolitikai elvekkel, amelyek valóra váltásáért a legnagyobb erőfeszítéseket a Szovjetunió és a többi szocialista ország fejti ki. A kelet-nyugati kapcsolatok tehát tovább javultak 1964- ben, s ez lemérhető azon is, hogy ebben az esztendőben rekord színvonalat ért el a szocialista és kapitalista országok közötti kereskedelem, bár ez a csúcs csak viszonylagos volt a hidegháborús időszak különféle embargó listái miatt. S ez eredmény akkor is, ha meg kell állapítanunk, hogy az 1964-es világpolitikai eseményeket is jellemezték a gyakori »napfolt tevékenységek« Ilyen kellemetlen »napfolt tevékenységnek« tekinthetjük a múlt esztendőben Goldwater jelentkezését az amerikai politikában. Goldwater személyében az amerikai politika legszélsőségesebb szárnya jelentkezett, nyílt háborús programmal az atomfegyverekkel való fenyegetőzéssel, háborús tervekkel Kuba és a többi szocilista ország ellen. Az év utoló szakaszában mind több szó esett a NATO többoldali atomhaderejének megteremtéséről, ami elsősorban azért kelt nagy felháborodást minden józanul gondolkodó emberben, mert nemcsak egyszerűen növeli azoknak az országoknak a számát, amelyek atomfegyverekkel rendelkeznek, de épp egy olyan ország jutna atomfegyverek birtokába, amelyik már kétszer taszította tragédiába az emberiséget: Németország nyugati fele. A kelet-nyugati kapcsolatokat több ízben zavarták meg a Kubával szembeni provokációk, s szinte az egész esztendőben a világlapok első oldalain szerepelt a dél-vietnami probléma is. Amerika számára éppen 1964-ben vált teljesen világossá, hogy Dél-Vietnamban gyakorlatilag vereséget szenvedett. Ezért érték egymást az új és új, mind vadabb javaslatok, amelyek a háborút ki akarják terjeszteni Északra, a Vietnami Demokratikus Köztársaság területére is. Több ízben követtek el amerikai repülőgépek és hadihajók provokációkat a múlt esztendőben Észak-Vietnam ellen, s ma már nyilvánvaló, hogy ezekből azért nem robbant ki világháború, mert egyrészt a Vietnami Demokratikus Köztársaság kormánya határozottan és nyugodtan lépett fel a provokációkkal szemben, másrészt a szocialista országok egyértelműen kijelentették, hogy bármely szocialista országot érjen is támadás, a provokátor az egész szocialista táborral találja magát szemben. A dél-vietnami helyzet természetes kisugárzásaként maradt válságpontja a világnak Laosz és Kambodzsa, s a hidegháborús NATO-politika következtében lett veszélyes góca egész esztendőn át a világnak a Földközi-tengeren Ciprus. Mindezek az incidensek és provokációk természetszerűleg az egész világbékét veszélyeztetik, s hogy mennyire befolyással vannak a kelet-nyugati kapcsolatokra is, azt éppen az ENSZ XIX. közgyűlésének vitái mutatták meg. A világszervezet annak következtében, hogy a Szovjetunió és a többi szocialista ország nem volt hajlandó anyagi eszközökkel támogatni az amerikaiak kongói akcióit, csaknem válságba jutott. Mindezek ellenére a világhelyzet 1964 végén általában kedvezőbb volt, mint az év elején. S reális a népeknek az a reménye is, hogy 1965. is alapjában a béke esztendeje lehet, s a világpolitikai »napfolt tevékenységek« nyugtalanító száma is csökkenni fog. Kocsis Tamás | Október 22 | u Thant ENSZ-főtitkár nyilatkozata a kongói válság|——-------------------| ról: az amerikai—belga katonai akció a nemzetközi békét veszélyezteti. || | Előretört a Kommunista Párt az olasz községi választásokon. Az ír_~ ’ OKP szavazatok 26,1 százalékát kapta. Joan Berea ejtőernyősöket dobtak le StanievvHle-ben. L—ti Az afrikai országok a Biztonsági Tanács összehívását követelték fe~ a kongói intervenció megvitatására. Amerikai hadihajók bombázták Észak-Vietnam területét, ifi8.1 ^kunggl háborúra rendezkedtek be a kongói szabadságharcosok. gyűlésére. János vez®4ésével magyar küldöttség utazott az ENSZ köz-Iov. 1. összeült az ENSZ XIX. közgyűlése. Felvették azjvars ENSZ-tagok sorába Malawit, Zambiát és Máltát. Mars-rakétát lőttek fel a Szovjetunióban. I 3. Brezsnyev és Novotny a szocialista országok együttműködésének nagy fontosságáról beszélt Moszkvában. I/ívani,erre a magyar kapcsolatokról tárgyalt Péter János és Rusk • ——J New Yorkban. I 7 I Szovjet emlékiratot terjesztettek az ENSZ elé a megoldásra váró I *' I nemzetközi kérdésekről. szítsa", a Jugoszláv Kommunisták Szövetségének Vili.kongresz-Betegsége miatt lemondott Segni olasz köztársasági elnök. S Koszigin szovjet miniszterelnök bejelentette a katonai kiadások újabb csökkentését. Johnson—Gromiko találkozó a Fehér Házban. Fulbright szenátor beszéde: itt az ideje az amerikai-magyar kapcsolatok rendezésének. v Il07 ^.^,éke Vill,ty Tanács elnöksége nyilatkozatot adott ki a legfontosabb nemzetközi kérdésekről. 1757. tágiZtervetn'6 LCK,első Tanácsa elfogadta az 1965. évi népgazda- Kenya közti Sirataktok^ r°bban* “ ^gban. CVD New Voert of ENSa|“fellekma VetÖS merénylete‘ köv««** * * A“el^UfzHombto\Ts/gb II 8SS2e S k°mmUniSta Világl_^l Egyeaü»e^nanmeokkal.miel Öbb rendezni k‘VánJa kapCSOla‘ait “ 115.J ügyében! párizsi Ülésén konfliktus robbant ki a közös atomerő 116. Párizsban a NATO atomfegyverkezése ellen, domballátor.tnS°l miniszterelnök bejelentette: Koszigin 1965-ben Len* íj 7 | Eredménytelenül fejeződött be a NATO-értekezlet. -z—,* Megdöbbentő javaslat: atom-aknazár létesítését tervezik az NSZK keleti határán. I I pl Sikeres szovjet űrkísérlet plazmahajtóművel. -, Újabb három hónappal meghosszabbították az ENSZ-csapatok ciprusi megbízatását. 11 a ' Ellentámadást indítottak a kongói felkelők. ott Egyiptomba utazott a Szovjetunió Legfelső Tanácsának küldöttsége. Több bizalmat a bizalmiaknak Bács-Kiskun megyében nem egy szakszervezeti bizottságtól hallani olyan megjegyzést, hogy náluk a bizalmiak tevékenysége jóformán csak a tagdíj-beszedésre korlátozódik. A szakszervezeti bizottság minden erőfeszítése kevés ahhoz, hogy a bizalmiak valóban a csoport gazdái legyenek akár a termelési feladatok végrehajtására való mozgósításban, akár az érdekvédelmi feladatok ellátásában. A bizalmiakkal való beszélgetés soránt alapvetően az csengett ki, hogy a szakszervezeti bizottságok az esetek nagy részében figyelmen kívül hagyják javaslataikat, legyen az jutalmazási, bérbesorolási, segélyezési, üdültetési stb. javaslat. Ennek következtében úgy érzik, — és tegyük hozzá, sok esetben joggal — csak akkor jönnek számításba, ha szervezési, tagdíjbeszedési feladatok kerülnek előtérbe és nem úgy, mint akik felelősségteljesen minden kérdésben és területen a csoport megbízott képviselői. Miből ered ez a kettőség? Egyrészt a szakszervezeti bizottságok az érdekvédelmi kérdések elbírálásánál, intézkedéseinél, egyszerűen nem igénylik a bizalmiak javaslatait, nélkülük döntenek, (ez az esetek kisebb részére vonatkozik) másrészt a bizalmi állásfoglalásait önkényesen figyelmen kívül hagyják, mondván »mi ehhez jobban értünk«. Valóban vannak esetek, amikor egy-egy javaslat felülvizsgálatra szorul, másképp kell dönteni, de a jellemző a bizalom hiánya. Megyebizottságunk látja ezeket a hiányosságokat, ezért a választások során arra törekszünk, hogy hozzáértő, a dolgozók előtt megbecsült és a dolgozók problémáit szívén viselő és megoldásán munkálkodók kerüljenek funkcióba. Ez az érem egyik oldala. A másik: biztosítani a bizalmiak működéséhez szükséges alapvető követelményeket.Ez a nehezebbik, fáradságosabb feladat. Elsősorban és elengedhetetlenül szükséges a nagyobb bizalom megteremtése. El kívánjuk érni, hogy képviseljék a csoport dolgozóit, a szakszervezeti bizottság és a gazdasági vezetés előtt. Ők intézzék a csoportjukhoz tartozók panaszait, segélyezési, egészségügyi problémáit. Hallassák javaslataikat a besorolásoknál, a jutalmazások eldöntésénél. Mindezek jótékonyan hatnak a szervezettség javítására, a soron következő termelési feladatok végrehajtására. A szakszervezeti bizottságoktól megköveteljük, hogy juttassák érvényre a bizalmiak jogait, s azt saját maguk is tartsák tiszteletben. Bátran és bizalommal támaszkodjanak a bizalmiak javaslataira. Előfordul majd, hogy egy-két esetben nem jön létre egyetértés az szb és a bizalmiak között, azonban ezeket mindig együtt vitassák meg, vezessék rá őket a helyes megoldásra, de sohase döntsenek nélkülük. Ezekre a problémákra a megyebizottság igen nagy gondot fordít már a bizalmi választás és a szakszervezeti bizottságok választása, újraválasztása során. Kovács Pál megyebizottsági tag Egy-egy pad a nagy iskolában A Székesfehérvári Finommechanikai és Autójavító Vállalat dolgozói felelősségük tudatában, szervezett dolgozókhoz illő komoly munkával készülnek a szakszervezeti választásokra. A novemberi taggyűlésen megválasztott háromtagú jelölőbizottság a rendelkezésükre bocsátott két helyiségben nap nap után fogadja a dolgozókat, hogy megbeszéljék mindazokat a feladatokat, amelyek a választással kapcsolatban a tagságra hárulnak. A február 3-i küldöttközgyűlést megelőzi a januári bizalmi- és küldöttválasztás. Alapszervezetünkben a jól előkészített szakszervezeti csoportértekezleteken harminckét bizalmit és száznyolcvan küldöttet fognak megválasztani. De nemcsak megválasztják, hanem megbízzák őket feladatokkal, feltárják előttük a nehézségeket, hogy a dolgozók problémáinak ismeretében eleget tudjanak tenni felelősségteljes megbízatásuknak. A szakszervezeti választásokra úgy készül üzemünk minden dolgozója, hogy közben erősödjön a kollektív vezetés, a szakszervezeti demokrácia, emelkedjen a szakszervezeti munka színvonala. A tagság joga és kötelessége olyan dolgozókat választani szakszervezeti funkcióba, akik becsületesen dolgoznak, példamutatóan élnek, akik elsőrendűnek tartják a közösség ügyét, a dolgozó társaik érdekében végzett munkát. Ugyanakkor teljes odaadással támogatni kell felelősségteljes munkájukat azoknak, akiket az egész tagság bizalma helyez szakszervezeti funkcióba. A választás nálunk komoly munka, s egyben ünnep is. Valamennyien érezzük, hogy az ünnephez vezető út az alkotó muna hétköznapjaival van kikövezve. Ezért fokozott erőfeszítéseket teszünk a vállalat előtt álló gazdasági feladatok megvalósításáért. Szeretnénk zökkenőmentesen elkezdeni az 1965-ös gazdasági évet, hogy a tervek teljesítésével és a jubileumi munkaverseny eredményeivel méltóképpen köszönthessük hazánk és népünk felszabadulásának 20. évfordulóját. A szakszervezetek a kommunizmus iskolái, — mondotta Lenin. A választási, majd az azt követő szakszervezeti munkát szeretnénk úgy végezni, hogy minden dolgozó számára jusson egy pad ebben az iskolában. Kalfás László szb-titkár A mi módszerünk Rendszeres havi felmérés Szakszervezeteink eredményes munkájában természetesen nem közömbös az a körülmény, hogy a gyáraknál, üzemeknél, intézményeknél miként működnek a szakszervezeti alapszervek aktivistái és milyen erkölcsi-anyagi támogatást nyújtanak a felsőbb vezetésnek. De nincs kisebb jelentősége annak sem, hogy a szakszervezeti tagság — jogainak gyakorlása mellett — miként tesz eleget kötelezettségeinek. Alapszerveinknél a szervezettség és tagdíj morál kedvező aránya egyértelmű a dolgozóknak nyújtott támogatás növelésével, hiszen a tagdíjbevételek legnagyobb részét különböző juttatások formájában maguk a dolgozók kapják meg. Éppen ezért kell ezt a kérdést is állandó figyelemmel kísérni és rendszeres időközökben mérni: milyen a szervezettség, miként alakul a tagdíjmorál. A félévi statisztikák összeállításakor megállapított számszerű adatok kiértékelése — ilyen szempontból — rendszerint már csak »eső után köpönyeg« ... Ha nem akarunk az események után kullogni, akkor azt a módszert kell alkalmazni, amely rendszeres havi felmérést tesz lehetővé mind a műhelybizottságok, mind a szakszervezeti bizottság részére. A Fővárosi Gázkészülékgyártó Vállalatnál 8 műhelybizottság és 48 bizalmi működik. A bizalmiak minden hónapban előre elkészített névjegyzéket kapnak kézhez a tagság által fizetendő tagdíjakról. A jegyzéken nemcsak az előírt tagdíj, hanem az a hónap is fel van tüntetve, amellyel a tag elmaradásban van. A jegyzék mellé egy kis statisztikai ívet is csatolnak, amely szemléltetően mutatja, mennyi a bizalmihoz tartozó összlétszám, mennyi a rendesen fizető tagok száma és hány tag hány hónappal van elmaradva. Erről a statisztikai ívről készül a havi összesítő, amelyről hónapról hónapra pontosan leolvasható, hogy műhelybizottságonként és bizalminként mennyi a tagság létszáma, mennyi és milyen mérvű a lemaradás. A szakszervezeti bizottság gazdasági felelőse minden hó első napjaiban öisszehívja a műhelybizottságok gazdasági felelőseit s a rövid megbeszélésen nemcsak a hóközben felmerült problémákat tárgyalják meg, hanem az előbb említett statisztikai összesítőt is értékelik. Ezzel a módszerrel a műhelybizottságok és bizalmiak, valamint a szakszervezeti bizottsági titkárok részére állandó, rendszeres tájékoztatás áll rendelkezésre a szervezettség és tagdíjmorál állásáról s azonnal felmérhető: »hol szérít a cipő«, hol van szükség segítségre. Ezt a rendszert fél éve vezettük be, igen jól bevált, teljes tájékozódást nyújt az aktivistáknak s máris mutatkozik az eredmény: a szervezettség emelkedik, a tagdíjmorál javul. A Gázkészülékgyártó Vállalat szakszervezeti bizottsága a műhelybizottságok és bizalmiak között versenyt is indított, melynek egyik pontja éppen a szervezettség és tagdíj morál állása. A legjobb eredményt elérők — a költségvetésben jóváhagyott kereteken belül — tárgyjutalomban részesülnek. Választások előtt állunk .. Az új szakszervezeti bizottságok munkáját, javítását, finomítását, a nemcsak a »mit«, hanem a »hogyan« kérdésének megoldását kívántuk segíteni ezzel a cikkünkkel is. Párkányi László szb gazdasági felelős Mérlegen az elvégzett munka A Vas megyei Kertészeti Vállalat dolgozója vagyok, amióta a vállalat megalakult. Mindig azon munkálkodtam, hogy a reám bízott feladatot tudásomnak megfelelően végezzem és ezzel segítsem dolgozó társaimat, a vállalatot és a népgazdaságot. Munkámat dolgozó társaim az üzem gazdasági, szakszervezeti vezetősége elismeri, segítik és azt a versenyszervezésben, annak értékelésében, üdültetésben, kulturális megmozdulásokban nagyon jól tudom alkalmazni. Csoportom élenjár a munkában is. Munkámat mindig a közösség érdekeiben végeztem, talán ennek is köszönhetem, hogy dolgozó társaim megbecsülnek és vezetőjüknek elismernek 12 éve végzem ezt a megtisztelő feladatot, ebben a rövidke kis időben voltak jó, de voltak nehéz pillanatok is. A jónak együtt örültünk, de a nehézségeket is együtt számoltuk fel a csoport tagjaival. Az újraválasztás küszöbén arra gondolok, vajon megtettem-e mindent, amit egy választott vezetőnek meg kell tenni. Bízom abban, hogy ezt választóim őszinte bírálattal el fogják mondani. Beszámolómra készülve gondolkodom, hogy mik azok, amit el kell mondani. Véleményem szerint többet kellett volna foglalkoznom a szocialista brigádmozgalommal, a szocialista együttélés elvének elmélyítésével. Nemcsak csoportomon belül, hanem a többi bizalmi csoportokkal is bízom abban, hogy őszinte kritikám elősegíti majd a szakszervezeti munka előbbrevitelét és nemcsak számomra ad majd útmutatást, hanem a többi dolgozó társam számára is. Ha ismét reám kerülne a sor a választáskor arra fogok törekedni, hogy a még meglévő hibáimat folyamatosan kiküszöböljem és mindent megtegyek annak érdekében amit dolgozó társaim tőlem elvárnak. Az új választásomat kitüntetésnek venném és a fentiekben elmondottak alapján fogom segíteni többi társaim munkáját is Bondár Károly a Kertészeti Vállalat dolgozója