Helyiipar és Városgazdaság, 1966 (15. évfolyam, 1-12. szám)

1966-01-01 / 1. szám

A törvényt Szolnokon is be kell tartani Helyszín: a Szolnok megyei Területi Munkaügyi Döntőbizottság tárgyalóterme. Tárgy: ügyészi óvás Nagy István, a Szolnoki Ruházati Vállalat munkaügyi előadójának ügyében. A TMDB elnöke a tárgyalást megnyitja. ügyész (a vállalat igazgatójához): — Mivel igazolja, illetve bizonyítja a vállalat vezetője, hogy a panaszos alkalmatlan munkakörének ellátására? Vállalat igazgatója: — 1964. november 25-én levélben figyelmeztettem a panaszost, hogy munkájában a munkabérek elszámolásával kapcsolatban több hiányosság tapasztalható. Majd 1865. januárjában szóban felhívtam figyelmét, hogy munkakörének ellátásához szükséges képesítést szerezze meg. Egyébként is ez év júniusában az általa elkövetett hibák miatt fegyelmi eljárást folytattam le. Ügyész: az elmondottak és a rendelkezésre álló iratok nem igazolják, hogy Nagy István munkakörének ellátására alkalmatlan lenne, ugyanis az igazgató figyelmeztetése nem az alkalmatlanság, hanem a munkában elkövetett hiányosságok megszüntetését célozta. A Területi Munkaügyi Döntőbizottság előtt nem bizonyított, hogy Nagy István munkaviszonyát alkalmatlanság jogcímén meg kell szüntetni. A megyei főügyészség véleménye szerint a munkaviszonyt helyre kell állítani. A Területi Munkaügyi Döntőbizottság tárgyalás után úgy határozott, hogy Nagy István panaszos munkaviszonyát a vállalat állítsa helyre és részére mintegy 6200 forint kiesett munkabért fizessen meg. Milyen körülmények előzték meg a döntőbizottság tárgyalását? Nagy Istvánt 1962-ben a Szolnoki Ruhaipari V. előző munkahelyéről kikérte és alkalmazta munkaügyi előadóként havi 1900 forintos fizetéssel. Három évig a vállalat vezetői munkájával kapcsolatosan különösebb kifogást nem emeltek, csak 1864. novemberében figyelmeztették a bérelszámolásokkal kapcsolatos mulasztásaira. Ezután 1965. június 12-én a vállalat igazgatója Nagy István ellen fegyelmi eljárást indított, azonban az eljárásban őt nem hallgatta meg, és úgy határozott, hogy munkaviszonyát fegyelmi büntetéssel megszünteti. A vállalati és a területi munkaügyi döntőbizottság az igazgató fegyelmi határozatát hatályon kívül helyezte és Nagy István részére 3921 forint kiesett munkabért fizettetett meg. Amikor Nagy István munkára jelentkezett, munkába állítás helyett az igazgató munkaviszonyát „alkalmatlanság” címén felmondta. A vállalati döntőbizottság az igazgató határozatát hatályon kívül helyezte, melyet az igazgató — a jogtanácsosoktól kapott tájékoztatás alapján — megfellebbezett. Sajnos a Területi Munkaügyi Döntőbizottság nem vizsgálta tárgyalásán az alkalmatlanságot kellő körültekintéssel és helyt adott a vállalati fellebbezésnek. Nagy István nem nyugodott bele a »megfellebbezhetelen« határozatba, ezért megyebizottságunk segítségével panasszal fordult a megyei főügyészséghez. A megyei főügyészség a körülmények alapos megvizsgálása után óvást emelt a törvénysértő területi döntőbizottsági határozat ellen. Ilyen körülmények között került sor a decemberi tárgyalásra és végre a helyes határozat meghozatalára. Joggal kérdezheti cikkünk olvasója: miért került sor arra, hogy a panaszos munkaviszonyát egymás után két alkalommal is a vállalat törvénysértő módon megszüntesse és a panaszos részére több mint 10 000 forint olyan bért fizessen ki, amely mögött végzett munka nem áll. Milyen elbírálásban kell részesíteni azokat, akik »sugalmazták« a vállalat vezetőjének az ismertetett törvénysértő határozatok meghozatalát? Feltétlenül felelősek a törvény megsértéséért és felelősségrevonásuk nem maradhat el. Kétségtelen, hogy Nagy István munkaügyi előadó is felelős a vállalatnál levő bér- és normaügyek hiányosságaiért. Az is igaz, hogy 3 év alatt munkaügyi vizsgát tehetett volna. De nem megengedhető, hogy a vállalat vezetője egymás után törvénysértő határozatot hozzon azért, hogy a panaszos munkaviszonyát valami úton-módon megszüntesse. Az elmondottak intt például szolgáljanak az önkényeskedők, azok számára, akik sértik a szabályokat és magatartásukkal veszélyeztetik a törvényesség érvényesülését. Fel kell lépni a hanyagság és meggondolatlanság ellen, azok ellen, akik az ügy ismeretének hiányából rossz tanácsot sugalmaznak, s emiatt a népgazdaság károsodik. Reméljük, hogy ez alkalommal nem az állam, hanem a hanyagságot elkövetők, a törvényesség megsértői viselik az ügy anyagi következményeit is.. Kőhalmi Sebestyén Munkás hétköznapok Motorkerékpárja régi ismerős munkahelyén. Tizennégy éve él munkatársai között, hét éve munkálkodik ügyes-bajos dolgaikban választott mozgalmi vezetőjük, Kolombusz István villanyszerelő, a Tatabányai Ingatlankezelő Vállalat szb-titkára. Hol itt — hol ott tűnik fel fürge masináján s miközben mestersége dolgait intézi, meghallgatja a gondokat is. Mert hol nincs abból annyi, hogy a fele is sok volna. A napokban a téli felkészülésről, a meleg ruha ellátásáról tájékoztatta a dolgozókat. Az idei télre felkészült a vállalat. Akad majd belső munka, nem kell tétlenkedniük a szakipariaknak. Ami pedig a vattakabátot illeti, meg a többi meleg holmit, akadnak ozlyan gondok a beszerzésben, de sikerül kielégíteni az igényeket. Aztán egy újítás kifizetéséről kellett dönteni. A szerzők ötlete három újítási előadót is átvészelt, mire elintéződött. Gyakori a panasz az anyagellátásra. Ezer és egy apró cikkre van szükségük. Előfordul, hogy hiába, nem tudják beszerezni. Aztán más természetű dolgok, nincs elég helyiség. A napokban is az egyik lakóépület alagsorában tartották meg a szb-ülést. Mostohák szociális körülményeik is. Nem lehetne ezen változtatni? De igen. Már vannak biztató jelek, amiben része van a szakszervezeti bizottságnak is. Évekkel ezelőtt messze, a város szélén kaptak négy holdnyi területet. Bekerítették, többre nem futotta. Nem régen kérték, hogy jelöljenek ki a részükre a városhoz közelebbi helyen másik telepet, mert a tatabánya-újvárosi házkezelőség javítói lehetetlen körülmények között dolgoznak. A kijelölés megtörtént, a bánhidai erőmű szomszédságában kedvezőbb körülmények között. A terv már elkészült. Kétmillió forint költségből új javítóműhelyt építenek szociális létesítményekkel. Kolombusz István nem híve a sok szónak. Tömör válaszaiból megtudom, hogy sikeres évet zárt az üzemi KST. Csaknem 190 ezer forint volt a betétállományuk. Náluk is jól jött karácsonyra a pénz. Az asszony meg a két gyerek titkon már előre számolta, mi kerekedhet ki a megtakarított pénzből. Ami pedig a vállalati jövőt illeti: szeretné, ha mielőbb központi helyre kerülne az Ingatlankezelő Vállalat. Könynyebb lenne a munkaszervezés, jobban szót érthetne az emberekkel, ha együtt van velük. gregor Anyagbeszerzők, figyelem! Az Országos Gumiipari Vállalat (Budapest, Vill., Kerepesi út 17.) a 114/1965. OTPM. számú együttes utasítás alapján felajánlja megvételre az alábbi elfekvő készleteit. A közölt egységárakból a hivatkozott rendelet alapján megállapodás szerint: árengedmény adható. Felvilágosítást ad: Mészáros Mihályné 142-620. Megnevezés: Méret, minőség: Mennyiség Egységár: Kék azbeszt Dafr. 4017 jelű 700 kg 7,90 Perion fonal Derm. 840/2 imp. .115,45 135,51 Nyers, fűzött doboz hullámbetét 350x320x310 450 db 7,30 Doboz bet. karton 400 x 500 mm 3 518 db 2,08 Aranykörcimke számozott 89 590 db 0,02 Cellofán tasak 7 790 db 0,19 Cellofán tasak 235x235 21 170 db 0,43 Cellofán tasak 170x110 4010 db 0,29 Papírhüvely kb. — 10 mm 25 mm h. 1 537 000 db 30,89 felcsavaró 150x128 17 350 db 0,20 Acidum suficilium 70 kg 45,— Cellobond 7 x 720 152,20 47,— Poiiamid por 10 db 173,— Ty-Ply Q (cellobond R helyett 8,57 153,— Likopódium 211 346,50 Duranit B 175 kg 31,20 Stabilizer NA 36,29 46,80 Cetcinhexadekum 1° kg 132,— Elsötétítő olajfesték 650 kg 6,— V. kék olajfesték 93 kg 22,40 Nitrovörös porfesték 260 kg 42,73 Trisolit sárga, dextrinporanyag 375 kg 18,70 Hydr. gumivigókés 1070 x 550x10 2 kg 1100,— Korkes '03x41x30 47 89,— Bunavágókés 4 259,45 01516 tip. diffúza 36 154,— Csavarorsó 86x6 mm 2 326 3,92 Alu. fólia ez. sima 50 x 0,08 tek. 860,60 42.— Alu. fólia fehér 500x0,026 tek 206,04 46,0 Alufólia arany 70 x 0,025tek. 21,— 139,— Babaszem 10/3 1 883 pár 6,30 Babaszem 13/3 2 410 6,37 Babaszem 14/4 1 760 pár 6,37 Babaszem 15/5 735 pár 6,37 Nyomógomb érésre: 399 700 db 25,50 így segítjük a munkaversenyt Békés megyében Életszínvonalunk emelésének legfontosabb feltétele, hogy termékeinket minél termelékenyebb munkával, minél kisebb munkaidő-ráfordítással a legjobb minőségben s a lehető legkisebb önköltséggel állítsuk elő. E célokat csak úgy valósíthatjuk meg, ha a feladatok megoldásába a munkaversenyen keresztül úgy vonjuk be a dolgozókat, hogy mindenki a maga munkaterületén a legtöbbet nyújtsa. Az 1965. évi munkaverseny beindítását — különös tekintettel felszabadulásunk 20. évfordulójára — az irányító szervekkel közösen végezte termelési bizottságunk. Az indulás tapasztalatairól febbruár 25-én a megyebizottság értekezletén beszámoló és vita volt Titkári értekezleten külön foglalkoztunk a szocialista munkaverseny jelenlegi helyzetével, feladataival. A termelési felelősök részére oktatást tartottunk a verseny szervezéséről, annak értékeléséről, a szocialista brigádmozgalom kiszélesítésével kapcsolatos feladatokról. A verseny szervezését az alapszerveknél ellenőriztük, az esetleges hiányosságok megszüntetésére javaslatot tettünk. A szocialista brigádvezetők országos tanácskozásának résztvevői városonként élménybeszámolót tartottak. A megyebizottság termelési bizottságának tagjai részt vettek több vállalat termelési tanácskozásán, ellenőriztél a munkaverseny értékelését és útmutatást adtak a munka megjavításával kapcsolatban. A termelési bizottság munkájának helyességét igazolja, hogy a munkaverseny eredményeként a termelési mutatók — a jelentkező nehézségek ellenére is — kedvezően alakultak. A szocialista brigádmozgalom fejlesztésében minden vállalatunknál eredményről beszélhetünk. Több vállalatunknál jelentősen növekedett a szocialista címért küzdő brigádok és tagok száma.. A Békéscsabai Szőrme és Kézműipari Vállalatnál, a brigádmozgalom csak most indult be, a dolgozóknak máris 16 százaléka versenyez a cím elnyeréséért. A Gyulai Kötőipari Vállalatnál a dolgozók 63 százaléka már részt vesz a szocialista brigádmozgalomban, egyes részlegei már a szocialista műhely cím elnyeréséért küzdenek. Az elért eredmények mellett még van tennivalója a bizottságnak. A munka verseny értékelésénél tapasztalt hiányosságok megszüntetését a kiváló dolgozók fokozottabb népszerűsítését, az anyagi megbecsülés megvalósítását, a gyengébben dolgozó vállalatok segítését tűzték célul. Bízunk abban, hogy e célkitűzéseik megvalósítása jelentősen előbbre viszi megyénkben a szocialista munkaversenyt Papp Ferenc A társadalmi bíróságok munkájáról A Szakszervezetek Budapesti Tanácsa, a Fővárosi Főügyészséggel és a Fővárosi Bírósággal közösen a budapesti társadalmi bíróságok elnökei részére nov. 9-én tanácskozást tartott, melyen a társadalmi bíráskodás jelenlegi helyzetét és további feladatát vitatták meg. Ezt követően szakszervezetünk Budapesti Bizottsága is ankétot tartott, ahol szakmánk konkrét tapasztalatairól volt szó. Az 1962. évi 24-es törvényerejű rendelet és SZOT-határozat megteremtette a társadalmi bíróságok működésének reális előfeltételeit. A társadalmi bíróságok megalakulása óta eltelt évek gyakorlati tapasztalata azt bizonyítja, hogy a hatáskör és intézkedési jog kibővítése helyes, szükséges, időszerű volt. Bizonyítja ezt az is, hogy az új rendelkezések megjelenése óta a társadalmi bíráskodás lassú, de fokozatos fejlődésnek indult Vizsgálataink alapján határozottan állíthatjuk, hogy javult — bár még nem mindenütt kielégítő módon — a tárgyalások előkészítése. Szakszerűbb, megalapozottabb, gördülékenyebb a tárgyalások levezetése. A VIII. kerületi Házkezelési Igazgatóságnál 1965. szeptember 22-én megtartott társadalmi bírósági tárgyaláson helyesen tárgyalták annak a dolgozónak a munkafegyelem sértési ügyét, aki munkaidő alatt ivott és lerészegedett. A jó előkészítésnek tulajdonítható, hogy a tárgyaláson harmincöten vettek részt, elsősorban a dolgozó közvetlen munkatársai. A tárgyalás során számosan nyilvánították véleményüket, s a cselekményt elítélő légkör alakult ki. Eredményesen, jól dolgozik a XII. kerületi tanács Házkezelési Igazgatóságának társadalmi bírósága. A tárgyalás előtt a munkahelyen tájékozódnak a felelősségre vont dolgozó magatartásáról, munkájáról, esetenként a munkahelyen kívüli, az otthoni magatartását, körülményeit is vizsgálják. Ilyen előkészítés után tárgyalták az egyik kőműves szakmunkás ügyét, aki két darab kétrészes munkaruhát, egy pár bakancsot és egy kétrészes vattaruhát eladott a Bizományi Áruház Vállalatnak. A bizonyítási eljárást a társadalmi bíróság lefolytatta és megállapította, hogy az eladott holmik nem a vállalat tulajdonában vannak, azt a dolgozó korábbi munkahelyein kapta, s kihordási idejük lejárt. Ennek alapján a társadalmi bíróság a dolgozót felmentette A határozatok, döntések általában igazságosak, a cselekmény súlyának megfelelnek, a dolgozók többségének igazságérzetével találkoznak. Ezért kevés a döntések elleni panasz, ügyészi felülvizsgálat kezdeményezése. Az eredményességet elősegíti a dolgozók aktív részvétele és az, hogy véleményükkel, tanácsaikkal segítenek az ügyre, a körülményekre fényt deríteni, igazságos nevelő döntést kialakítani. A fejlődés fő tendenciája tehát, felfelé ívelő, egyidejűleg azonban találhatunk negatív jelenségeket, hibákat is. Ezek közül fontosabbak a következők: a rendszeresen tárgyaló társadalmi bíróságok száma évről évre nő, azonban vannak olyanok is, ahol még mindig nem, vagy alig tevékenykednek. Vállalatainknál 1963-ban a társadalmi bíróságok 51,8 százaléka, 1964-ben 24,9 százaléka nem tárgyalt egyetlen ügyet sem. Alapvetően azért, mert a szakszervezeti bizottságok nem igénylik tevékenységüket, nem utalnak ügyet a társadalmi bíróságok elé. Fel kell figyelni arra is, hogy rendszerint csak fizikai dolgozók ügyét utalják a társadalmi bíróság elé, abból a helytelen szemléletből kiindulva, hogy a vezetők tekintélyét nem lehet lejáratni. Néhány társadalmi bíróság tagjainál az a tapasztalat, hogy a jószándék és igyekezet ellenére sem tudják feladatukat megfelelően ellátni a kellő segítség, támogatás, a megfelelő gyakorlat, tapasztalat hiánya miatt. A jellemző hibák közé tartozik, hogy az előírt 15 nap helyett gyakran több hónapos késéssel tűzik ki a tárgyalásokat. A határozathozatalnál több esetben figyelmen kívül hagyják és a dolgozó által okozott kár megtérítése iránt nem történik intézkedés, abból a téves álláspontból kiindulva, hogy az nem a társadalmi bíróság dolga. Budapesti Bizottságunk ez évben — az előző évekhez viszonyítva — nagyobb gondot fordított a társadalmi bírósági elnökök és helyettesek továbbképzésére, segítésére. Közös munkával szeretnénk elérni, hogy a most induló évben egyetlen olyan társadalmi bíróság se legyen vállalatainknál, ahol még ügyet egyáltalán nem vagy csak igen keveset tárgyaltak, ezzel is elősegítve a társadalmi bíráskodás fejlődését, hatékonyságának növelését. * A budapesti tanácskozáson a legjobb munkát végző és hosszú időn keresztül kiválóan tevékenykedő elnököket SZOT- jelvénnyel tüntették ki. Köztük kitüntetést kapott: Seres István elvtárs, a fővárosi VIII. kerületi Tanács Házkezelési Igazgatóság társadalmi bírósági elnöke aranyjelvényt. Bánfalvi József elvtárs, a Fővárosi Köztisztasági Hivatal társadalmi bírósági elnöke bronzjelvényt kapott. A budapesti bizottság ankétjén szakszervezetünk elnöksége Léderer György elvtársnak, a Fővárosi VII. Tanács VB. Házkezelési Igazgatóság társadalmi bírósági elnökének ezüstjelvényt adományozott. A DIPLOMÁS Diplomáján nemrég száradt meg a tinta. Gondolatai még gyakran visszakalandoznak egyetemi éveire. Egy kicsit még diáknak is érzi magát, de a jelen, hogy mérnök lett, komoly munkára ösztönzi. Lantos Árpádot, a Fővárosi Finommechanikai Vállalat mérnökét munkahelyén, a szerkesztési osztályon kerestem fel. Asztala fölé hajolva a vállat új gyártmányának, a bélyegautomatának rajzait tanulmányozta. Hellyel kínált, de alighogy leültem a fiatal mérnököt telefonhoz hívták. Pár perc múlva zavartan jött vissza. — Ne haragudjon, le kell mennem a műhelybe. Az asztalra mutat, a rajzokra. — Most készítik a bélyegautomata prototípusát. De tartson velem. — Jó — egyezem bele, s máris indulunk. Útközben arról beszél, hogy nem volt könnyű az elmúlt öt év. Igaz, nappali tagozaton végzett, mint a vállalat ösztöndíjasa, de amíg diplomáját megkapta, számtalan álmatlan éjszakát töltött el. Hálás szavakkal beszélt a vállalat vezetőiről, akik messzemenően támogatták tanulmányait. Lassan 10 éve lesz, hogy a vállalat dolgozója. 1956-ban érettségi után került a vállalathoz ipari tanulónak kitűnő eredménnyel szabadult, és mint segéd is becsülettel megállta helyét. Abban az időben a műszaki osztályon mérnökhiány volt. A vezetők beszéltek a jóeszű Lantos Árpáddal, próbáljon szerencsét az egyetemen. A próba sikerült és 1965-ben a Finommechanikai Vállalattal új mérnökkel gazdagodott. A műhelyben régi ismerősként üdvözlik Lantos elvtársat. Ács Károly kezében rajzzal, segítségért fordul hozzá. Ami ezután történik, az mindennapos esemény. A műszaki osztály dolgozói és a műhely munkásai között nagyon jó az együttműködés. Ezzel is jobban elősegítik az új gyártmányok zavartalan előállítását, örvendetes az is, hogy a szerkesztési osztály vezetői önálló munkával bízzák meg az osztály fiatal mérnökeit, hogy ezzel is segítsék elméleti és gyakorlati tudásukat. Hallgatom és nézem a magyarázó mérnököt, s közben arra gondolok, hogy ez a diploma is újabb bizonyítéka: társadalmunkban a fiatal dolgozóknak nemcsak álom a mérnöki oklevél, hanem azt becsületes munkával, a társadalom és a vállalat támogatásával valóban meg is szerezhetné. R. E. — Van elképzelésed a prémimum helyes elosztásán? — Igen, az kapjon prémiumot, aki megérdemli!