Helyiipar és Városgazdaság, 1967 (16. évfolyam, 1-12. szám)

1967-01-01 / 1. szám

A MÉLYI IPARI ÉS VAROSCAIDALACI DOLGOZÓK SZAKSZERVEZETÉNEK LAPJA XVIII ÉVFOLYAM. 1. SZÁM Ára: 50 fillér 1967 JANUÁR VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! A munka jellemzője a jó minos eg A szocialista munka­verseny tapasztalatai a Fővárosi Műszaki Kefegyárban A munkaasztalok mellett szorgos kezek dolgoznak, ecse­teket ügyeskednek, műszaki és háztartási keféket készítenek, talán nem is tudják, hányfélét. Többségük asszony és lány. Gépzúgás alig hallik a Fővá­rosi Műszaki Kefegyár termé­keinek többségét ma is kézi munkával állítják elő. Hekelle Attiláné, a szakszer­vezeti bizottság titkára kísére­tében járjuk a gyár Reiter Fe­renc utcai műhelyeit, vele be­szélgetünk a munkáról, a munkaversenyről, amelyet az éves terv teljesítéséért indítot­tak és amelynek eredményei­ből, hibáiból a következő évre is sok tanulságot nyertek. A szakszervezeti bizottság hiva­talosan még nem vitatta meg a munkaverseny tapasztalatait, de azt már tudják, hogy 420 dolgozójukra a jövőben is szá­míthatnak, a többi közt azért is, mert a gyári létszám mint­egy 60 százaléka már 10 évnél hosszabb ideje dolgozik itt. — Olyan szakma ez, amelyet ha megszeret valaki, nem cse­rélné fel mással — Szabóné, az ecsetüzem művezetője mon­dotta ezt, s bizonyára így igaz, hiszen 30 éve lesz, hogy itt dolgozik. Igyekeznek a verseny de­mokratizmusát is tovább bőví­teni. Az elképzelések között szerepel például, hogy az ex­portmunkákat az egyes dolgo­zókra külön is lebontják. A már működő exportdiszpé­csernek a kereskedelmi osztály is segít egy úgynevezett „ko­operátor” beállításával, akinek fő feladata, az anyagbiztosí­tás lesz. Nem régen tanácskoztak a gyár brigádvezetői és újítói, akik ugyancsak több hasznos módszert javasoltak. Zömében a műszaki fejlesztésről beszél­tek, a kisgépesítést, a korsze­rűbb munkaszervezést taná­csolták és igényelték elsősor­ban. Sokat várnak a műszaki dolgozóktól is. Ezekben a na­pokban például több techni­kust vesznek fel, akiktől a gé­pesítés, a munkaszervezés megjavítását remélik. Határo­zat született a munka átszer­vezésére és mint azt Keleti Sándor főmérnök mondotta, már elkészült az új technoló­giai sorrend és ennek megfe­lelően átszerveztek néhány műhelyrészt. 1967-ben a Reiter Ferenc ut­cai üzem termelési értéke elő­reláthatóan 5 millióval maga­sabb lesz, míg a Gubacsi úti szerüzemben ugyanennyivel csökken. Változatlan marad az összlétszám is, csupán a két részleg között terveznek mun­kaerő-átcsoportosítást. Az igé­nyek és a lehetőségek követe­lik ezt a megoldást, és bizo­nyosak benne, hogy amikor a jövő évi tervek teljesítéséről esik szó, majd egy esztendő múlva visszapillantanak mun­kájuk eredményére, az ideinél többről és köztük a nyereség­­részesedésről is beszámolhat­nak­ K. A. tés, a még munka lesz, fegyelmezettebb 200 ezer borotvaecset, 3 reklamáció A szakszervezeti bizottság titkára néhány példát sorolva, így jellemzi a munkát: — Termékeink elsősorban kiváló minőségükről nevezete­sek. A helyiipari kiállításon második díjat nyertünk. Az idén 200 ezer borotvaecsetet adtunk át a kereskedelemnek, és mindössze három darab miatt kaptunk reklamációt. Nem tudunk eleget tenni a bel- és külföldi megrendelé­seknek, főleg azért, — s ezt tőlük hallottuk —, mert a jó minőség miatt ragaszkodnak termékeinkhez. A dolgozók vállalásaik nagy részét teljesítették. A gyár ter­mékeinek mintegy 15 százalé­kát (az ecsetnek több mint 40 százalékát) exportálják és ezt a tervet év végéig teljesítik. Az évekig szemétbe dobott hulladékanyagból is több mint 300 ezer forint értéket meg­mentettek. Szép eredményt értek el egymás kölcsönös segítésében. A brigádvezetők, szakszerveze­ti bizalmiak gondoskodtak ar­ról, hogy a hozzájuk kerülő új dolgozók gyorsan elsajátít­sák a szakmát. Különösen di­cséretesnek tartják Bánkúti Lászlóné ecsetüzemi brigádve­zető lelkes, odaadó szakmai oktatását. A műszaki keferész­legben találkoztunk egy fiatal­­asszonnyal, aki oly ügyesen és gyorsan dolgozott, hogy bárki azt hihette volna, hogy sokéves gyakorlata van. Kiderült, hogy csak négy hónapja került a gyárba. Az ecsetműhelyben fiatal lányokkal beszélgettünk, akik csak tavaly hagyták el az iskolapadokat. Életkoruk miatt hat órát dolgozhatnak, de munkájukról a művezető a legnagyobb dicsérettel beszélt. Miért nem lesz nyereségrészesedés? Az önköltségi terv teljesíté­sében azonban elmaradtak. Az szb-titkárnak mégis az a vé­leménye, hogy ennek okát nem szabad a dolgozókban keresni. A budapesti vágóhidakról rendszertelenül kapták az alapanyagot, a különböző szőr­féléket, hosszúságuk és meny­­nyiségük nem volt megfelelő, ezért nem teljesíthették a vál­lalásban szereplő fél százalé­kos önköltségmegtakarítást. A következmény sajnos, azt je­lenti, hogy az idén elmarad a nyereségrészesedés. Hogyan lehetne változtatni ezen? Az szb szerint a jövő­ben nagyobb anyagi érdekelt­séget kell teremteni, hogy a vágóhidakról a gyárba kerül­jön a megfelelő mennyiségű és minőségű sertés- és marha­szőr. Idén már igyekeztek se­gíteni ezen, úgy, hogy másod­állásban foglalkoztattak egy­­egy vágóhídi begyűjtőt, ez azonban nem hozta meg a várt eredményt. Tanító Dezsőné, a gyár tervstatisztikai vezetője úgy vélekedik, hogy jó anyag­­ellátás esetén mintegy 20 szá­zalékkal növelhetnék a terme­lés mennyiségét és megoldhat­nák például, hogy az ország teljes borotvaecset-ellátása, kifogástalan minőségű termé­kekkel biztosítható legyen. Az 1967. évben mindenesetre célul tűzik ezt. Javaslatok új versenyformára Úgy számolnak, hogy január első napjaiban összeül az szb és megvitatják, majd a dolgo­zókkal is megbeszélik a ver­seny tapasztalatait és új célki­tűzéseit. Még csak javaslatok vannak, de köztük néhány új elképzelés is található. Alap változatlanul a tervteljesítés, az exportkötelezettségek vég­rehajtása, a hulladékanyag feldolgozása, a kölcsönös segít Szevenben gazdag, frerdag új évet kívánunk minden dalgo­zánknak Elnökség A központi vezetőség levele a helyiipar város- és községgaz­dálkodás dolgozóihoz SZERVEZETT DOLGOZÓK, ELVTÁRSAK! Szakszervezetünk tagsága választásokra készül. A vá­lasztott szervezetek, tisztségviselők számot adnak munká­jukról választóiknak arról, hogyan feleltek meg a dolgozók bizalmának, képviselték választóik érdekeit, segítették élet és munkakörülményeik javítását, hogyan járultak hozzá szocializmust építő munkánk sikereihez. Közös munkánk eredményeire jogosan büszkék lehe­tünk, de bőven van még tennivalónk is. Az MSZMP IX. kongresszusán megfogalmazott, egész népünk érdekeit ki­fejező, lelkesítő program végrehajtásából az eddiginél is nagyobb felelősséggel kell részt vállalnunk. Ez a társada­lom és a szervezett dolgozók jogos igénye a szakszerveze­tek iránt. Társadalmunk lehetőséget és hatáskört biztosított a szakszervezetek részére, hogy a növekvő feladatoknak ele­get tudjunk tenni. Már az 1967. év is jelentős erőfeszítése­ket követel: a munka szervezett javításával, a tervfelada­tok teljesítésével segítenünk kell a gazdasági vezetés re­formjának bevezetését. Összefogásra van tehát szükség a terv teljesítéséért, az üzemi demokrácia erősítéséért, hogy ezzel segítsük gazdasági feladataink teljesítését, a dolgozók érdekvédelmét, a szociális, egészségügyi és kulturális igé­nyek kielégítését. SZERVEZETT DOLGOZÓK! A választások során értékeljük a végzett munkát, fe­jezzük ki véleményünket az eredményekről és hiányossá­gokról. Együttesen is támasszunk nagyobb, de reális igényt az új, választott szervezetek és tisztségviselők munkája iránt. Mindnyájan, közösen vegyünk részt a feladatok ki­alakításában, megoldásában, segítsük még hatékonyabban a szakszervezeti szervek munkáját. Ezt kívánja tőlünk a közösség és a dolgozók egyéni érdeke. Azokat a tisztségviselőket, akik eddig becsületesen, ön­zetlen és áldozatos munkájukkal jól szolgálták a dolgozó­kat, a társadalom érdekeit, ismét válasszuk meg. Egészít­sük ki sorainkat a dolgozók, kollektívák bizalmát élvező, a szakszervezti munkát ismerő, szerető és azt végezni akaró dolgozókkal. A választások során mindenki éljen felelős­ségteljes jogával, további sikereink, eredményes munkánk érdekében válasszuk meg a legjobbakat a szakszervezeti szervek tagjainak. Budapest, 1966. december 20. HELYIIPARI ÉS VÁROSGAZDASÁGI DOLGOZÓK SZAKSZERVEZETÉNEK KÖZPONTI VEZETŐSÉGE Az új esztendő küszöbén Mire ezek a sorok az olvasó kezébe kerülnek, már túl le­szünk az ó-esztendő búcsúz­tatásán, az új év köszöntésén és folytatódnak a gondot, a munkát, a fáradozást jelentő, alkotó hétköznapok. De azt hi­szem ez így is van rendjén! Új év kezdődik, amely ugyan­úgy jött, mint a többi, látszó­lag nem is más, és most sem kívántunk egymásnak (és ma­gunknak) mást, mint békés, boldog, eredményekben gaz­dag új évet. Itt azonban álljunk meg egy kicsit. Ténylegesen ilyen egy­szerűen jelentkezik ez az év? Azt hiszem nem. A szakszer­vezet, a szakszervezetben dol­gozó aktivisták számára na­gyon fontos időszak kezdődik ezzel az évvel. Kezdődik mind­járt a szakszervezeti szervek újjáválasztásával, majd folyta­tódik a szakszervezetek május­ban összeülő XXI. kongresz­­szusával, majd szakszerveze­tünk V. kongresszusával. Eb­ben az évben elő kell készül­ni a gazdasági vezetés reform­jának a bevezetésére, és meg kell kezdeni azt a következe­tes és határozott munkát, amit a SZOT augusztus 5-i teljes ülése — ennek alapján — ná­lunk a központi vezetőség ok­tóber 8-i ülése elhatározott. A munka fő súlya az alap­szervekre jut. A szocialista vi­szonyok között dolgozó szak­­szervezetek munkája — és ezt a központi vezetőség határo­zata is hangsúlyozza — csak akkor lehet teljes és akkor ér­heti el célját, ha az üzemek­ben jól megy a munka, ha a tagság összefogása, az üzemi szakszervezeti szervek munká­ja segíti ez­ek megvalósítását, és rajtuk keresztül valósul meg az érdekvédelem, az ér­dekképviselet, a nevelés. Az üzemi szerveknek a jövő év­ben — alapvetően — három területen kell erősíteni a mun­kájukat. Mégpedig:­­ szervezni és mozgósítani­uk kell a tagságot kötelessé­gük teljesítésére. A dolgozók vezetésbe való bevonásával, az üzemi demokrácia erősítésé­vel segíteni, hogy a vállalat mind jobban és eredménye­sebben teljesítse a reá háruló feladatokat. Ús­­ biztosítani és védeni a­­z dolgozók törvényekben, rendeletekben és megállapo­dásokban biztosított jogait. Az eddiginél sokkal bátrabban és határozottabban kell síkra­szállniuk a dolgozók jól fel­fogott érdekeinek védelmében, önállóan, teljes felelőséggel képviselni őket mind az üze­mi, mind a felső szervek előtt.­­­­­szervezni a dolgozók po­­litikai, szakmai és általá­nos oktatását, erősíteni a marxista-leninista eszmék ter­jesztését, a dolgozók tudatá­nak, világnézetének és élet­­szemléletének alakítását, for­málását. Ezek igen komoly és felelős­ségteljes feladatok. A többi konkrét feladat közül azonban nem szakíthatok ki, mert meg­valósításuk csak velük együtt hozhat eredményt. A szakszervezeti választá­sok fontos állomást jelentenek. Az, hogy annak során miben és mennyiben jut kifejezésre a tagság aktivitása, meghatá­rozó szerepe, vagy a vállalat ügyeiért érzett felelőssége, na­gyon lényeges tényező. De ha­sonlóan áll ez a tervfeladatok végrehajtásának a megszerve­zésére is. Az szb-k akkor tesz­nek helyesen, ha igénylik a vállalat gazdasági vezetőitől, hogy részletesen dolgozzák fel a tervet és csoportonként, konkrétan ismertessék az egyes kollektívákra, csoportra háruló feladatokat úgy, hogy egyúttal megmondják azt is, hogy az adott egységnek mi­ben és hogyan kellene javíta­ni a munkáját, hogy eredmé­nyesebben tudjon részt venni a terv által megszabott fel­adatok végrehajtásában. Igényeljék a részlegekben a termelési tanácskozások meg­tartását és azt, hogy a kijelölt előadó alaposan felkészülve, részletesen és konkrétan ele­mezze az adott kollektíva munkáját, az eredmények és a hibák okait, forrásait. Igényel­jék a versenyvállalások rend­szeres értékelését, amelyet el­sősorban a dolgozó kollektívák bevonásával kell megoldani. Az érdekvédelem erősítésé­ben az eddiginél jobban kell élni a szakszervezet jogaival Az egyetértési, a véleménye­zési, az ellenőrzési és a javas­lattételi jog gyakorlásával, a gazdasági szervekkel való ha­tékony együttműködéssel biz­tosítani kell a dolgozók jogai­nak, érdekeinek a védelmét. Ehhez minden lehetőségünk megvan. Igaz, hogy a jogi sza­bályozás egynémely része még nem készült el, de a poli­tikai légkör, a szakszervezeti szervekkel szemben támasz­tott igényesség biztosítékot je­lentenek arra, hogy ezekkel a jogokkal és lehetőségekkel már most éljenek szerveze­teink. Elnnek azonban vannak olyan feltételei is, amit csak jobb, szervezettebb munkával lehet biztosítani. Legfőbb fel­tétel azonban az, hogy erősí­teni tudjuk az üzemekben fo­lyó szakszervezeti életet, a tagság aktivitását és részvéte­lét a feladatok meghatározá­sában és végrehajtásában. A tagsággal való kapcsolat, a taggyűlések, a vezető szervek munkája a jövő évben a fi­gyelem középpontjába kerül­nek, mint olyan tényezők, amelyek nélkül a megnöveke­dett feladatokat nem leszünk képesek elvégezni. Erre hívja­ fel a figyelmet a központi ve­zetőségnek a választásról szóló határozata és az alapszervi munka megjavítására vonat­kozó javaslat. Ezeket és az eh­hez hasonló anyagokat a jövő­ben többet kell majd forgatni és a napi munka megszerzésé­nél figyelembe venni. dr. Sáli Ferenc Száz soproni lány szakmát tanul Sok gondot okozott a sopro­ni városi tanácsnak és a vá­rosi pártbizottságnak az érett­ségizett lányok munkába állí­tása. A feladat megoldását egy új üzem létesítése jelentette, ahol munkát kapott 100 soproni lány. A Bánya és Építőanyag­ipari Vállalat vezetősége üveg­­technikai üzemrészt szerve­zett, ahol karácsonyfa díszeket készítenek. Az elmúlt hónapok alatt szép eredményt mutattunk fel mind tanulásban, mind pedig a termelésben. A dolgozók rendkívüli lelkesedéssel és nagy szorgalommal fáradoz­nak a szakma elsajátításán. Társadalmi munkával takarít­juk és díszítjük az üzemet. Megalakítottuk az első ifjú­sági brigádot, s a párttitkár segítségével létrejött a KISZ-alapszervezet, melynek tagjai a Pártkongresszus tisztele­tére felajánlásként elkészítet­tük társadalmi munkában is a Parlament úttörő karácsonyfá­jának extra méretű díszeit. Kulturális terveink is van­nak. Sportpályát szeretnénk létesíteni és önművelő kultu­rális klubot. Vállalatunk 1967. január 1- től megkapja a budapesti Üvegtechnikai Gyártól az üvegdíszek gyártásának profil­ját. Üzemünk már márciusban bővül, nagyobb létszámmal fog dolgozni, hiszen jelenleg is sok a megrendelésünk. Egy év múlva az egész országot szeretnénk ellátni termékeink­kel, remélve, hogy a kezdeti nehézségek leküzdése után to­vább növelhetjük termelésün­ket. Zarándy Erika Teljesítették éves tervüket Alig hangzott el az év elején a kongresszusi versenyfelhívás, a szocialista brigádok, üzemek, dolgozók sok értékes felaján­lást tettek pártunk IX. kong­resszusának tiszteletére. A ter­melési tanácskozásokon egy­mást túllicitálva vállalták a dolgozók a tervek teljesítését, a minőség javítását, a munka­idő jobb kihasználását. Pár­tunk és társadalmi rendsze­rünk iránti szeretet nyilvá­nult meg a kongresszusi munkaverseny lelkes hangula­tában. A sikeres munkával is hitet tettek dolgozóink politi­kánk, a szocialista építés és társadalmi rendünk mellett. Megemlítjük a Miskolci Mű­­anyagfeldolgozó Vállalat kol­lektíváját, akik tejesítették tervüket december 7-én. A Fővárosi Kézműipari Vállalat dolgozói 1966. december 9-én teljesítették 167 millió forintos exporttervüket, így lehetővé vált további 20 millió forintos túlteljesítés. Ezeket az ered­ményeket a kongresszusi mun­­kaverseny-felajánlások teljesí­tésével érték el. A Hajdú-Bi­­har megyei Víz- és Csatorna­mű Vállalat dolgozói felemelt tervüket teljesítették 1966. no­vember 30-án. Őszintén örülünk az ered­ményeknek. Köszöntjük az üzemek kollektíváit és kíván­juk, hogy sikereiket az 1967- es évben a szocialista munka­versenyben tovább fokozzák.

Next