Helyiipar és Városgazdaság, 1969 (18. évfolyam, 1-12. szám)
1969-01-01 / 1. szám
Javult a szakszervezeti munka hatékonysága Az V. kongresszus óta eltelt idő — hangsúlyozta az elnökség jelentése —, bizonyította: a szakszervezeti munka fejlesztése az alapszervezetek segítésén keresztül valósulhat meg elsősorban. Az ott folyó munka erősítése a fejlődés kulcsa. Ma már túlzás és szerénytelenség nélkül állíthatjuk, hogy az új gazdaságirányítási rendszer sikeres bevezetése és eddigi eredményei többek között az alapszervek és az ott dolgozó aktivisták áldozatkészségének tudhatók be. Ezt látnunk és értékelnünk kell akkor is, ha az alapszervezeti munka területén ma még számos negatív vonással, már kevésbé alkalmazható módszerrel lehet találkozni, nagyobb megrázkódtatás nélkül Alapszervezeteink jelentős része jól segítette az új mechanizmus bevezetését úgy a helyi ipar, mint a kommunális szolgáltatás területén. Igazolták a várakozást és alkalmasnak bizonyultak az új, megnövekedett feladatok ellátására. Részt vállaltak az üzemek előtt álló feladatok meghatározásában, a dolgozók szervezésében és mozgósításában. A maguk eszközeivelsegítették a tervek kidolgozását, annak ellenére, hogy a tervezésben való részvétel leghasznosabb formái és módszerei még máig nem alakultak ki mindenütt. Szervezték a szocialista munkaversenyt, a brigádmozgalmat, a szocialista munka üzeme, vállalata címért folyó versenyt Ezzel együtt a szocialista munkaverseny, a brigádmozgalom szervezésében még ma is sok a formális vonás. Nem tudunk mindenkor megfelelő keretet és lehetőséget biztosítani a dolgozók tudatos törekvéseinek, jó szándékú erőfeszítéseinek. Az ebben rejlő óriási erőt és lehetőségeket még korántsem tudtuk kellően gyümölcsöztetni. Kulturáltabban, szervezettebben Előbbre léptek alapszervezeteink a politikai és kulturális nevelésben is. Az első alkalommal megszervezett tömegpolitikai oktatási forma, a „Társadalmunk időszerű kérdései” tanfolyam sikeresen mutatkozott be. Az elmúlt oktatási évben 1237 tanfolyamon 26 700 hallgató vett részt, a mostaniban 1318 tanfolyam kezdődött, 30 900 résztvevővel. Emelkedett az ismeretterjesztő akadémiák és hallgatóinak száma; üzemi könyvtáraink egy év alatt 364 ezer kötet könyvet kölcsönzöttek ki olvasóiknak. Eredményesen szervezték a dolgozók általános iskolai oktatását és mindinkább terjed az a gyakorlat, hogy üzemeink segítik a munkásét parasztszülője tehetséges gyermekeinek továbbtanulását, nemegyszer ösztöndíjak biztosításával is. Kialakult és hasznosnak bizonyult információs rendszerünk, fejlődött szerveink agitációs és propaganda tevékenysége. Sok nehéz és bonyolult időszakban — mint például a csehszlovák események kapcsán —, alapszervezeteink és aktivistáink politikai érettségről és helytállásról tettek bizonyságot. A személyekhez szóló, élő, agitációs és a meggyőző propaganda azonban még nem vált szerveink mindennapos munkájának részévé. További erőfeszítésekre, következetes, kitartó munkára van szükség. Sokoldalúbb érdekvédelem Szerveink kezdeményezői voltak az új kollektív szerződéskötéseknek, az ellenőrzésben viszont már akadtak hibák s erre ügyelni kell a most megkötendő, két évre szóló vállalati szerződéseknél. A bérfejlesztésekben is vezető szerepet vittek alapszerveink, annak ellenére, hogy a helyi kidolgozott bérpolitikáról még nem igen lehet beszélni. Általában erősödött az üzemi demokrácia. Kialakulóban van az a folyamat, amikor nemcsak szavakban és elvekben, hanem a gyakorlatban is elismerik, hogy az üzemi demokrácia erősítése életünk velejárója, a fejlődés nélkülözhetetlen feltétele. A választott vezető szervek munkája is sokat fejlődött A vállalati szakszervezeti tanácsok helye és szerepe fokozatosan rendeződik. Az szb-k döntő többsége alkalmas a megnövekedett feladatok ellátására. Körültekintőbben kell azonban eljárniuk abban, hogy mely kérdésekben ruházható át jogkör az alsóbb választott szervekre. Akad tisztázatlan kérdés a műhelybizottságok munkáját illetően is. A szakszervezeti csoportok és a bizalmiak száma csaknem tízezer. Egyre inkább a rendszeresség, a folyamatosság jellemzi tevékenységüket. Eltűnőben van az a felfogás, hogy a bizalmi munkája csak a tagdíjbeszedésre korlátozódik. Azt a folyamatot azonban, hogy bizalmiaink havonta legalább egyszer kapcsolatba kerüljenek a 209 ezres tagság egészével, még nem sikerült mindenütt és minden esetben megtölteni tartalommal. Fejlődött a taggyűlések rendszere — ha nem is a kívánt mértékben —, s tartalmában is gazdagabb lett. Az alapszervek, néhány kivételtől eltekintve, kis egységenként tartják a taggyűléseket. Nőtt az aktivitás, a vitakészség, bár bőven akad még formalitás és nem sikerült mindenütt elérni, hogy a tagság meghatározó szerepének első számú eszköze és fóruma legyen a taggyűlés. Gyakori segítséget és bátorítást kapnak üzemi szerveink a pártszervezetektől. Kialakultak vagy kialakulóban vannak a pártirányítás legjobb formái, módszerei. Előfordulnak ugyan nézeteltérések, a legtöbbjük azonban gyorsan megoldható. Javult az együttműködés a KISZ-szervezetekkel, ezen a téren meglévő lehetőségeinket azonban korántsem használtuk ki még. További tennivalóinkról Vezető szerveink munkájának középpontjában továbbra is — a kongresszus határozatának megfelelően —, az alapszervi munka erősítése, segítése áll. Ennek támogatására számos irányelvet adtunk ki, melyeket jól tudtak hasznosítani. Esetenként azonban félreértik ezek szerepét. Vagy egyszerűen lemásolják, vagy úgy értelmezik, mintha azok megvalósítása nem lenne kötelező rájuk nézve. Újból megjelentetjük és rendszeresen kiadjuk az Elnökségi tájékoztatót, melynek elsősorban az elvi, módszerbeli útmutatás a rendeltetése. Igyekeztünk ennek a célnak megfelelően alakítani központi lapunk tartalmát is. Irányítási rendszerünk gyengéje az alapszervi vezetők felkészítése, eligazítása. Tovább kell javítanunk az üzemi alapszervezetek munkastílusát és oda kell hatni, hogy legalább évente egyszer értékeljék munkájukat. Összegezve a kongresszus óta eltelt időt, elmondhatjuk, hogy — a meglévő hiányosságok ellenére is —, minden vonatkozásban tovább javult az alapszervezeti munka. Adott az a szervezet, amely képes a kitűzött célok elérésére, kialakult az aktivisták 35 ezres tábora és rendelkezünk a feladatok ellátására alkalmas vezetői gárdával. Az irányító munka hatékonysága pedig biztosíthatja, hogy a legfőbb erőt mindig a legfontosabb tennivalók végrehajtására összpontosítsuk. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 1969 JANUÁR XX. ÉVFOLYAM 50 FILLÉR Tanácskozott a Központi Vezetőség A VÁLLALATI SZAKSZERVEZETI MUNKA HELYZETÉRŐL Az óév utolsó hónapjának derekán tanácskozott a Központi Vezetőség. A kétnapos ülésen részt vett a Szaktanács és a Minisztertanács tanácsszervek osztályának képviselője. MUNKAVÉDELMI ÉS SZOCIÁLIS ELLÁTOTTSÁGRÓL . A vállalatoknál végzett szakszervezeti munka helyzetéről, az IV. kongresszus ide vonatkozó határozatának megvalósulásáról dr. Sáli Ferenc titkár mondott szóbeli kiegészítőt. Lassú javulás a szociális körülményekben A munkavédelmi helyzet és a szociális ellátottság alakulását összefoglaló elnökségi jelentést Péter István titkár néhány hasznos gondolattal vezette be, majd termékeny vitában mondták el gondjaikat, javaslataikat a központi vezetőség tagjai. Az előterjesztésben az elnökség megállapítja, hogy a gazdaságirányítás reformja új körülményeket teremtett a vállalatok munkavédelmi helyzetében is. Új telephelyek létesültek, nőtt az üzemek létszáma, a munkakörülmények változatlan színvonala mellett. Mindez kedvezőtlenül befolyásolta a munkabiztonságot. Az országos baleseti statisztika alapján 1965—67 időszakában 8 százalékkal csökkent a három napon túl gyógyuló balesetek száma, a kiesett munkanapok száma azonban már kevésbé kedvezően alakult. Itt mintegy 3,9 százalékos növekedés volt, míg a halálos balesetek száma 11-ről 12-re emelkedett Az előidéző okok között megtalálható a termelőberendezések elavultsága, a zsúfolt munkahely, a védőberendezések hiánya. A kommunális vállalatoknál a munkaszervezés alacsony színvonala, az ellenőrzés lazasága és a munkaerővándorlás befolyásolja kedvezőtlenül a munkavédelem helyzetét. Három megye 62 vállalatának számadatait vizsgálva szembetűnő, milyen jelentős veszélyforrást jelent az üzemi szállítás és közlekedés. Szerveink feladatairól központi vezetőségünk, elnökségünk figyelemmel kíséri a baleseti helyzet alakulását. Állandó kapcsolatot tartunk a SZOT munkavédelmi osztályával, az illetékes ágazati partnerekkel együttműködve véleményezzük a készülő határozat- és rendelettervezeteket. Mintaszabályzatot bocsátottunk az üzemek rendelkezésére, tájértekezleten ismertettük az új szabályozásokat A központi vezetőség a munkavédelmi helyzetről, a szociális körülmények alakulásáról szóló jelentést elfogadta, megállapítva, hogy a reform adta új helyzet megteremtette a kedvező alapot a további fejlődésre. Egyidejűleg felhívja a figyelmet, hogy területenként a munkakörülmények alacsonyabb színvonala konzerválódik. Felkéri a tanácsok vb-it, hogy hatás- és jogkörüknek megfelelően tegyenek meg minden intézkedést a vállalatok munkakörülményeinek, szociális ellátottságának javítására. A munkaprogram és a költségvetés 1969-ben az alapszervezeti szervek újraválasztása lesz az év eleji munka kiemelkedő szakasza. A választást úgy kell előkészíteni és végigvinni, hogy azzal a napirenden lévő feladatok végrehajtására egyesítsük erőinket, mozgósítsuk tagságunkat. Emlékezetessé kell tennünk a Tanácsköztársaság kikiáltásának félévszázados évfordulóját, megszervezzük a szocialista brigádvezetők országos tanácskozását, segítjük szerveinket a jó kollektív szerződések megkötésében. Előbbre kívánunk lépni a rétegmunka területén. EV ülésen vitatjuk meg az ifjúmunkások, a helyiiparban foglalkoztatott nők helyzetét, a kommunális szolgáltatás területén dolgozó műszakiak élet- és munkakörülményeit. Megtárgyaljuk a szövetkezeti szakszervezeti szer • • Összegezés és előrepillantás Ismét magunk mögött hagyunk egy — gazdasági, politikai jelentőségében kiemelkedő — munkásévet, és köszöntünk egy újat. Az új esztendő határvonalát átlépve, az összegezés és előrepillantás ünnepi pillanataiban elnökségünk megállapíthatja: eredményekben és tapasztalatokban gazdag, áttekintésre érdemes esztendőnek mondunk búcsút. Kevés olyan esztendő volt a helyi ipar történetében, melynek mérlegét tagságunk olyan széles körű érdeklődéssel várta, mint a reform tanulóévét , 1968-at. Ez érthető, ha visszatekintünk az indulás előzményeire, tagságunk bizalommal, reményekkel és aggodalommal teli várakozására a helyi ipar helytállásával, a munkaellátottsággal, a vezetők rátermettségével, az árak és bérek alakulásával kapcsolatban. Bár még végleges adatok nem állnak rendelkezésre, a három negyedév tényszámai és a tapasztalatok elegendő bizonyságot adnak annak megállapítására, hogy számottevő haladást sikerült elérni dolgozóink élet- és munkakörülményeiben. Kötelező tervmutatók nélkül fejlődött az árutermelés, a javító és kommunális szolgáltatás volumene. A vállalatok többségénél javult a belső szervezettség, az álló- és forgóeszközök kihasználása, a tervezettnél több nyereséget realizáltak. Az eredmények elérését jelentősen segítette a széles körű társadalmi aktivitás, a párt megalakulásának 50. évfordulójára tett vállalások sikeres teljesítése. Az üzemi közérzet javulásához hozzájárult az új telephelyek építése, meglevők korszerűsítése. Nem utolsósorban az, hogy tagságunk 15°/6-a dolgozik már rövidebb munkaidőben. Mindez fokozta a dolgozók biztonságérzetét, nyugalmát és bizalmát. Elnökségünk jóleső érzéssel állapítja meg, hogy a rajt sikeréért sokat tettek szakszervezeti szerveink, aktivistáink, amit olyan tények jeleznek, mint a kollektív szerződések megkötése, az új jogok helyes alkalmazása, az együttműködés formáinak, módszereinek kialakítása. A tanulóév szerveink számára is nagy erőpróbát jelentett, melyen — igazolva partneri alkalmasságukat — jól vizsgáztak. Az erősödő felelősségérzet, a cselekvő és kezdeményező készség tanúsítja, hogy napi munkájuk során eredményesen érvényesítik az V. kongresszus határozatát. Jövő évi tennivalónk hármas célkitűzésben fogalmazható meg: egyenletes, biztonságos és gazdaságos fejlődés az árutermelésben, javító és kommunális szolgáltatásban. Ezzel párhuzamosan javítva a munkakörülményeket, a szociális ellátottságot. A következő évi feladatok általában magasabb követelményeket támasztanak a vállalati kollektívával szemben, jobban meg kell küzdeni a nyereségért. Ez a hatékonyság fokozását állítja a figyelem középpontjába, a ráfordítások mindennapos vizsgálatát. Még jelentős tartalékok rejlenek a munka- és üzemszervezésben, a termelékenység emelésében, különösen az üzemen belüli anyagmozgatás területén. Ennek hasznosítása lehetővé teszi a rövidebb munkaidő bevezetésének meggyorsítását. Elnökségünk úgy ítéli meg, hogy mindez fokozott feladatot jelent szerveink, aktivistáink számára, akik megfelelő gyakorlatotszereztek az óévben az új helyzetnek megfelelő mozgalmi munkastílus kialakításához. Most az évindítás időszakában sokat tehetünk — az 1969/70. évi kollektív szerződés megkötése során — a tapasztalatok hasznosításában. A napi kérdések helyes megoldásán túl, mindenütt kezdeményezzék a hosszútávú célok kitűzését. Az elért eredmények, a növekvő igények arra köteleznek, hogy fokozottabb felelősséggel kezdjünk az új megoldásához. Szerveink az eddigi eredményekre, a bizalom légkörére alapozva, segítsék a dolgozók aktivitását a versenylendület töretlen fenntartásáért. Bizakodással tekinthetünk előre, a kitűzött célok lelkesítőek, érdemes értük az eddigieknél is nagyobb odaadással, felelősséggel küzdeni. E munkához kíván tagságunknak, aktivistáinknak, vállalataink minden dolgozójának, eredményekben gazdag boldog új évet az elnökség vek munkáját, ismét napirendre tűzzük a házfelügyelői rendszer korszerűsítését célzó elképzeléseinket, a talajerőgazdálkodást és a vízügyi ágazathoz tartozó vállalatok dolgozóinak életét. A központi vezetőség jóváhagyta a szakszervezet 1969. évi költségvetését is. Az eddigiektől eltérően jelentősebb összeget fordítunk tömegsportra, és az önálló budapesti, megyei sportkörök céltámogatására. Seprényi Sándor elnök a KV legutóbbi ülése óta végzett munkáról számolt be. A választási előkészületekről megállapította, hogy az tervszerűen folyik, kielégítő. Az aktívaértekezletek elérték céljukat. Jó lehetőséget biztosítottak aktivistáiknak tájékoztatására, kapcsolataink erősítésére. A KV legutóbbi ülésén megvitatott ipari-javító és a kommunális szolgáltatásról szóló jelentést a SZOT elnökség november 4-i ülése is megtárgyalta. Jónak, reálisnak értékelte azt, és úgy határozott hogy az abban foglaltakat támogatja, javasolja a kormánynak a téma napirendre tűzését. Elismerését fejezte ki a KV- nak ezért a vállalkozásáért, a jelentés elkészítéséért. Időközben két elnökségi ülés volt, ahol jóváhagyták az új kollektív szerződések irányelveit, az 1969. évi nemzetközi programjavaslatot. Foglalkoztak a MÉH vállalat vezetőinek kérésével, mely szerint — a MÉH Tröszt szakszervezeti tanácsa állásfoglalását figyelembe véve — indokoltnak tartjuk, hogy a MÉH vállalatok alapszervei január 1-vel a KPVDSZ-hez tartozzanak. Megvitatta az elnökség a dolgozók panaszügyeinek intézését, a káderhelyzet alakulását, a munkaidő-csökkentés II. félévi tapasztalatairól szóló jelentést. Elkészült a tervezet a Hajdúszoboszlón építendő gyógyüdülőre, az erről szóló felhívást a vállalati szervek megkapták. A központi vezetőség évzáró ülése után a megyetitkárok beszélték meg az alapszervezeti választások előkészítő munkájának legközelebbi tennivalóit.