Helyiipar és Városgazdaság, 1970 (19. évfolyam, 1-12. szám)
1970-01-01 / 1. szám
Új évtizedben tagságunk kétszázhuszonnyolc ezres tábora tiszteletre méltó munkasikereket, országos érvényű kezdeményezéseket tudhat maga mögött a búcsúzó óévben. Szerénytelenség nélkül mondhatjuk: népünk megismerkedhetett helyi ipari szakmánkkal, miminisztériumi partnereink is fokozott gondot fordítanak e terület fejlesztésére. A SZOT kedvező állásfoglalása után minisztertanácsi határozat született a KV-ülésünkön elfogadott iparijavító szolgáltatás fejlesztéséről. Nemcsak egy évtől, örömök-gondok övezte évtizedtől is búcsúzunk. Két kongresszusunk, töretlenül gazdagodó tagságunk mérföldkövei a hatvanas évek fejlődésének. S most az újabb, a VI. kongreszszus közötti „félidő” bizonyította: szakszervezeti szerveink csakis úgy tudnak minden szinten megfelelni, ha társadalmi életünk kis és nagy kérdéseiben a szakszervezetek funkciójából kiindulva, saját lehetőségeik alapján foglalnak állást, fejtik ki tevékenységüket, növelik a munka hatékonyságát. 1970 új évtized kezdete. Új vérkeringés indul gazdasági munkánkban. Sikerre kell vinnünk az ötéves terv befejezését, biztató kezdetet teremtve az új indulásához. A nyereségelosztás új rendszerének bevezetése, az üzemi alkotmányok módosítása, a munka termelékenységének növelése, a takarékos létszámgazdálkodás, a szolgáltatások minőségének emelése az új év egyegy nem is könnyű feladatát jelenti. Tegyük még hozzá, hogy mindezt a munnka- és technológiai fegyelem erősítésével, a kapun belüli munkanélküliség megszüntetésével, a munkafeltételek és szociális ellátottság szakadatlan javításával egyetemben, a jubileumi év méltó ünneplésével együtt kell tagságunknak, dolgozó kollektíváinknak megvalósítaniuk. Erre az évre sokáig emlékeznünk kell. Felszabadulásunk negyedszázados, Lenin születésének 100. évfordulója teszi méltán ünnepivé ezt az évtized első 1970-et. Szocialista brigádjaink szellemi vetélkedőn, gyarapodó tudásuk jó érzésével bizonyítják: képesek a 10 éves mozgalom alkotó gazdagítására, szocialista elveink megvalósítására. Úk évtizedbe, bizakodó hittel, friss munkakedvvel lépünk. Decemberi központi vezetőségi ülésünk jóváhagyta munkaprogramunkat, költségvetésünket. Adottak lehetőségeink, felkészültek szerveink az új év új feladatainak végzésére. Tisztelet és köszönet tagságunknak a végzett becsületes, áldozatos munkáért, aktivistáink tízezreinek a leírt és kimondott szóért, céljaink megértetését szorgalmazó tenniakarásukért. A köszönet szavait azonban már átszövi az idő az új tettek felhívására. Jó egészséget, töretlen kedvet mindannyiuknak az új év hétköznapjaiban is, a maguk és családjuk boldogulására, társadalmi céljaink megvalósulására. Fabók Zoltán főtitkár TANÁCSKOZOTT A KÖZPONTI VEZETŐSÉG Munkaprogram a VI. kongresszusig Változások a nyereségfelosztásban, a létszám és bérgazdálkodásban Az év utolsó központi veztőségi ülésén napirendre került szakszervezetünk munkaprogramja, az 1970. évi költségvetés, tájékoztató hangzott el a nyereségfelosztás új rendszeréről, a létszám- és bérgazdálkodás új vonásairól. Fabók Zoltán, szakszervezetünk főtitkára visszapillantást tett az 1969-es év munkájára. Elmondotta, hogy javult a munka hatékonysága, erősödött információs rendszerünk, egészséges türelmetlenség nyilvánult meg tagságunk körében a gondok orvoslását illetően. Néhány alapvető szolgálati ágazatban sikerült érdemi intézkedéseket foganatosítani, minisztériumi, kormányzati szinten döntések születtek elnökségünk kezdeményező lépései nyomán. Más területen viszont lassabban léptünk előbbre a vártnál. Az év során két alkalommal aktívaértekezletekre került sor. Elmondhatjuk: a „nagy beszélgetés” során hasznos tapasztalatokat szerzett szakszervezetünk elnöksége és a közvetlen találkozás kölcsönös érdekeket szolgált. A jövőben folytatjuk és rendszeressé tesszük az aktívaértekezleteket. A tájértekezletek, az őszi ötnapos elméleti konferencia is hasznos tapasztalatokat adott, céljaink jobb megértését szolgálta. Megalapozottabb döntések A KV rétegbizottságainak munkájáról elismerően nyilatkozott szakszervezetünk főtitkára. Széles körű vizsgálataik nyomán megalapozottabbak a KV-ülések határozatai. Így volt ez 1969 tavaszán az ifjúmunkások helyzetének elemzésekor is. Az állásfoglalást igazolta az élet. A megjelent új szakmunkástörvény friss pezsgést hozott az ifjúmunkások körében. Ami számunkra meghatározó: többet, rendszeresebben kell törődnünk a fiatalok élet- és munkakörülményeinek alakulásával, ipari tanulóink szervezeti életével. Az év derekán mérlegre tettük az V. kongreszszus óta végzett munkát, meghatároztuk feladatainkat a VI. kongresszusig. Minisztériumi partnereinkkel közösen megvitattuk a javító szolgáltatás fejlesztésének lehetőségeit s ma már ott tartunk, hogy 1970-ben döntés születik a szolgáltatás egészének jövőjéről, 1985-ig bezáróan. Napirendre tűztük többek között a talajerő-gazdálkodási vállalatok tevékenységét, a vállalati bérpolitika alakulását, a csökkentett munkaképességűek helyzetét, mellyel most a KNEB is foglalkozik. Alapvetően megváltozott a szövetkezeti alkalmazottak helye, jelentősége is. A szövetkezeti törvény megjelenését követően elnökségünk az OKISZ vezetőivel egyértelműen és minden tekintetben megnyugtatóan kívánja rendezni az ő helyzetüket is. A bizalmi csoportok munkája, a munkafegyelem és a munkaerővándorlás is vezető szerveink testületi ülése elé került, megyebizottságaink segítőkész, felelősséggel végzett munkája nyomán. Az üzemi demokrácia érvényesülését vizsgáltuk budapesti üzemeinkben, kihelyezett ülésen elemeztük Vas megyei bizottságunk irányító, ellenőrző munkáját és folytatjuk a sort valószínűleg Szabolcs-Szatmár megyével. Véleményt adott elnökségünk a IV. ötéves terv elképzeléseivel kapcsolatban, elkészítettük káderfejlesztési tervünket. (Már csak 4 megyében végzi egyedül a munkáját a titkár). Nagyobb határozottsággal! Fabók elvtárs szólott 1970- ről, amely a jubileumi események folytán gazdag lesz eseményekben. Felhívta szerveink figyelmét, hogy bátrabban éljenek jogaikkal, nagyobb határozottsággal dolgozzanak a termelés, a termelékenység növeléséért, a munkafegyelem, a létszám- és bérgazdálkodás javításáért. „Ha a nemet is olyan határozottan tudják majd mondani szerveink, mint az igent, akkor lesz igazán hitele szakszervezetünknek” — hangsúlyozta a főtitkár. Beszéde végén az ellenőrző munka hatékonyságának javítására, a passzív propaganda felhagyására, a spekulánsok és dologkerülők elleni határozott fellépésre hívta fel a figyelmet Fabók elvtárs. Marosvári Vendel főkönyvelő tájékoztatójában elmondta, hogy 1970-ben lényegében a tavalyi költségtényezőket vették alapul. Felhívta a figyelmet az ésszerű, takarékos gazdálkodásra, a segélyek differenciáltabb elosztására. Király Mihály mb.-titkár a nyereségelosztás új rendszeréről a létszám- és bérgazdálkodás új vonásairól tájékoztatta a központi vezetőség tagjait, majd ismertette az 1969-es év gazdálkodásának néhány alapvető jellemzőjét, várható eredményeit. A rövid számvetés két szempontból érdemel megkülönböztetett figyelmet: — a közelmúltban megjelent gazdasági szabályzók módosítása, valamint a részesedési alap vállalaton belüli felosztásának új rendszeréről megjelent határozat révén, továbbá, hogy — 1970 a középtávú tervidőszak forduló éve, s mint ilyen, szükségessé teszi az V. kongresszus határozatában megjelölt céljaink, eredményeink értékelését. Ehhez a számvetéshez nagy segítséget nyújtott a Központi Bizottság novemberi ülése, s ahol értékelésre került a népgazdaság helyzete. A Központi Bizottság megállapította, hogy népgazdaságunk tervszerűen és arányosan fejlődik, melyben nagy szerepe van az 1968-ban bevezetett gazdaságirányítási reformnak. Hatására a gazdasági munka több vonatkozásban kedvezően változik. Ezeket a megállapításokat erősíti területünkön az ágazati minisztériumok eddigi, 1969-el kapcsolatos gazdasági becslései, melyek jelzik, hogy vállalatainknál az 1968- ban kezdődött kedvező tendencia tovább folytatódott. Várható eredményeink A vízügyi ágazat 1969. évi várható eredményei a tervezett szinten alakulnak, örvendetes, hogy a vízügyi vállalatok beilleszkedtek a nyereségérdekeltségi rendszerbe, anélkül, hogy a lakosság érdekeivel ellentétben, törekednének a nyereségtömeg mindenáron való növelésére. A lakásellátási és egyéb kommunális ágazatba tartozó vállalatok tevékenysége köztudottan eltérő jellegű és jövedelmezőségű. Az 1969. év várható árbevétele meghaladja a tervezettet, ezzel szemben a nyereségtervhez viszonyítva bizonyos lemaradás tapasztalható. A két ágazathoz hasonló eredmények várhatók az árutermelő ágazatokban is. A létszám hasonlóan alakult a tavalyihoz, mely szerint Budapesten stagnál, vidéki viszonylatban a növekedés kétszerese a korábbinak. Ked■ vezőtlen, hogy a fluktuáció tovább növekedett. Mindehhez bizonyos etikai lazulás is kapcsolódik, aminek megszüntetése a vezetésre vár, s amelyet semmiféle szabályozóval nem lehet elérni. A keresetek és bérek alakulása magasabb szintű a korábbinál, melynek értékét csökkenti, hogy a bérszínvonal növekedése az új munkaerő megszerzésére, illetve a kilépni szándékozók megtartására fordítódott Emiatt nem érvényesült az az elv, hogy a több bért nagyobb teljesítményért adják, nem pedig a régi munkára. így természetes, hogy a bérnövekedés csökkentette a részesedési alapot amiben szerepe van a változatlan bérformáknak és normáknak is. A termelés növekedésének mérséklődése 1969-ben tükröződik a termelékenység stagnálásában. VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! A HELYIM ES VAROSGAZDASAGI DDICDZÓK SZAKSZERVEZETENEK LAPJA XXI. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM Ára: 80 fillér 1970. JANUÁR 1970 célkitűzései Az 1970. évi gazdálkodás fő célkitűzései: a termelés további növelése, a társadalmi termelés hatékonyságának és a gazdálkodásban kibontakozott kedvező folyamatok erősítése. Mindezek megvalósításában megnőtt a vállalatok önállósága és a különböző gazdasági szabályzók keretei között a vállalati gazdasági és mozgalmi vezetésnek közösen kell megtalálni a terület sajátosságának megfelelő módszereket. Ennek viszont feltétele, hogy a szorgalmas munkát, a képzettséget, a hűséget, az üzemi törzsgárdát minden vállalatnál jobban meg kell becsülni erkölcsileg és anyagilag. Arra van szükség, hogy a nagyobb teljesítményt, a nehéz és felelősebb munkát, a bérek és jövedelmek megállapításánál mindenütt fokozottabban ismerjék el. Az ilyen irányú helyes törekvések kollektív szerződésben történő rögzítése biztonságos alapot nyújta vállalati kollektívának és ennek eredményeképpen felszínre kerülnek mindazok a ma még kihasználatlan tartalékok, melyek felfedésére a különböző rendelkezések hatására 1969-ben nem került sor. A termelékenységnél nem a mutatók hajszolására van szükség, hanem a termelékenység résztényezőivel való foglalkozásra, a munkaidő jobb kihasználására, a munkaerő-vándorlás, mint „káros népmozgalom” csökkentésére, illetve felszámolására, a mennyiségileg és minőségileg jobb munka differenciált elismerésére. Mindezek megvalósítását segíti az üzemi demokrácia tartalmi színvonafejlesztése és a szocialista munkaverseny külön JUBILEUMI VETÉLKEDŐ Befejeződtek a szocialista brigádok II. országos szellemi vetélkedőjének Üzemi döntői. Képünkön „munkában” a Főv. Köztisztasági Vállalat Radnóti brigádja. (Összeállítás a 3. oldalon) böző formáinak e cél érdekében történő felhasználása. Illúzió lenne azt remélni, hogy az új rendelkezések egy csapásra véget vetnek a munkaerőért folyó bérversenynek, a vándorlásoknak és a munkafegyelem lazulásának. A módosítások csak kedvezőbb lehetőséget biztosítanak — a dolgozók véleményének és a mozgalmi szervek javaslatának figyelembevételével — a vállalatvezetés határozottabb, céltudatosabb tevékenységéhez. Olyan intézkedések megtételéhez, mely megfelel a dolgozók, elsősorban a törzsgárda tagok és szocialista brigádtagok igazságérzetének. Nem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy a gazdasági szabályzók a legkedvezőbb esetben sem helyezhetik hatályon kívül az erkölcsi szabályokat. Mert nincs és nem is lehet olyan mechanizmus, amelyben feleslegessé válhatnak a vezetők morális döntései. Ennek szellemében szerveinknek, tisztségviselőinknek olyan légkör kialakítását kell segíteni, mely különbséget tesz a szabad munkavállalás és a munkaadó szabad megzsarolása között. Erre elsősorban azok érdekében van szükség, akik a munkaerőhiányt nem próbálják saját hasznukra kihasználni, akik joggal kifogásolják a „köszönő emberek” alkalmazását, akik a bért csak „jelenléti díjnak” tekintik. A vitában felszólalt többek között Bossányi György az ipari rétegbizottság vezetője, aki a csökkent munkaképességűekről, amunkaerővándorlást kiváltó okokról beszélt. Rosner Antal a gépkocsivezetők érdekében szólt. Besorolásuk felülvizsgálatát sürgette, mert a jelenlegi bérintézkedések hátrányosan érintik őket a szakma más területén dolgozókkal szemben. — Ferenczi Lajosné, az alkalmazotti rétegbizottság vezetője sürgette a HVDSZ-OKISZ együttműködési megállapodást, mert egy sor kérdésben az élet feladta a leckét. Szabó József budapesti titkár a házfelügyelők helyzetével foglalkozott és javasolta a KV- nak, hogy testületi ülésen foglalkozzon az elnökség e jelentős réteg érdekeivel. Kontha István a műszaki dolgozók nagyobb megbecsülését sürgette, mert az anyagiak mellett az erkölcsi elismerés hiánya is készteti őket az elvándorlásra. Több megyebizottsági titkár szólt hozzászólásában arról a várakozásról, ami a kategóriarendszer megszűnésével kialakult az üzemekben. Elmondották: az emberek tudják, hogy jobb munka nélkül most sem lehet majd több nyereséghez jutni. a KV határozata A KV a VI. kongresszusig szóló munkaprogramot és az 1970. évi munkatervet elfogadta. Módosítással jóváhagyta az elnökség I. félévi munkatervét. A KV megállapítja, hogy a program az V. kongresszus határozata és az érvényes KV- határozatok végrehajtásából következő feladatok eredményes megvalósítását szolgálja. A választott szerveknek és tisztségviselőiknek úgy kell munkájukat végezni, hogy az szolgálja a szakszervezetek előtt álló feladatok megoldását, az alap- és középszervi választásokra való eredményes felkészülést és szakszervezetünk VI. kongresszusának előkészítését. A KV felkéri a megyebizottságokat, hogy a következő középszervi választásokig készítsenek programot, melyben érvényesítsék a KV programjából rájuk vonatkozó tennivalókat. A programkészítéssel párhuzamosan értékeljék a tanácsi szervekkel történő együttműködési megállapodás végrehajtását, és egészítsék azt ki az 1970. évi közös feladatokkal. BOLDOG ÚJÉVET KÍVÁNUNK MINDEN KEDVES OLVASÓNKNAK!