Helyiipar és Városgazdaság, 1970 (19. évfolyam, 1-12. szám)

1970-01-01 / 1. szám

Üzeme­ a Horány-Surány Vízmű A Fővárosi Vízművek veze­tősége táviratban közölte szak­szervezetünkkel, hogy a fővá­rosi vízszolgáltatás megjavítá­sára november végén üzembe helyezte a Horány—Surány vízmű első három kútját. Tá­jékoztatásul elmondták, hogy az 1972. évi teljes elkészítésre tervezett vízmű további hét kútját decemberben, a hátra­levő négy kutat pedig Buda­pest felszabadulásának 25. év­fordulójára helyezik üzembe. A vállalat kollektívája, élén a szocialista brigádokkal, e feladat megvalósításával sike­resen teljesítette a felszabadu­lási munkaversenyben vállalt célkitűzéseit. Elismerésünket fejezzük ki a Fővárosi Vízművek kollektívá­jának sikeres munkájáért, és további eredményeket kívá­nunk a főváros lakossága víz­igényének minél jobb kielé­gítésére. Széchenyi víz a Dagályban Átadták rendeltetésének a Széchenyi-fürdő vizét szállító mintegy 5 kilométer hosszúsá­gú távvezetéket, amely a Sza­badság-fürdő medencéibe „in­jekciózza” a 40—41 fokos ter­málvizet. Az utóbbi években csökkent a népszerű Dagály­forrás vizének hőfoka, és ez a téli időben már kevésnek bi­zonyult az épületek és a me­dencék temperálásához, s a forgalomban is éreztette hatá­sát. A sikeres nyomáspróba után üzemszerűen működik már a távvezeték. Téglagyár avatás Makón Felavatták a Csongrád me­gyei Vegyesipari Vállalat ma­kói téglagyárát István József, a vállalat igazgatója avató beszédében elmondta, hogy a 21 hónappal ezelőtt született gondolat ma realitássá vált. A kiselejte­zett, üzemen kívüli égetőke­mence , az építőanyag-terme­­­­lés növelését szorgalmazó fel­hívás eredményeként —, évi 8 millió darab tégla termelé­sét végzi. Jelentős ez a mennyiség Ma­kó város ellátása szempontjá­ból. Az égetőkemence felújí­tása, a szárítótér elkészítése, a prés és kotrógép beszerzése mellett jelentős összeget for­dítottak a dolgozók szociális ellátására is. A 11 millió fo­rintot kitevő beruházás álla­mi támogatással, hosszú lejá­ratú és forgóalap-hitellel való­sult meg. A megyei tanács vb. nevé­ben Ladányi Benedek, az ipa­ri osztály vezetője adta át a korszerűsített üzemet. Az ünnepségen az építésben kiváló eredményt elért dolgo­zókat pénzjutalomban részesí­tették. HEGYIIPAR­tí XfixWycuzdaSk'A Televíziót minden iskolának A Győr-Sopron megyei Ta­lajerőgazdálkodási Vállalat szocialista brigádvezetőinek értekezlete határozatot hozott: a felszabadulás 25. évforduló­jára vállalják, hogy brigádta­gonként 2—3 munkaórával járulnak hozzá a járás egyik iskolájának adandó tv vásárlá­sához. A soproni járási tanács mű­velődésügyi osztályának javas­latára a nemeskéri általános is­kolát választottuk. A tv-t a nemeskéri iskola vezetője köszönte meg, majd dr. Bertha László, vállalatunk igazgatója kívánt jó szórako­zást a készülékhez. Az átadási ünnepséget az is­kola tanulói kedves műsoruk­kal tették emlékezetessé. Kovács János, ■ Sopron, Kossuth Lajos u. 45. KÉT KONGRESSZUS KÖZÖTT Központi vezetőségünk június 2—3-i ülése elemezte az V. kongresszus határozatának időarányos teljesítését. Az erről szóló értékelést nyomta­tásban is megjelentettük és eljuttattuk szerveinkhez, aktivistáinkhoz. A központi vezetőség mostani ülése pedig meghatározta a VI. kongresszu­sig terjedő időszak tennivalóit. Lapunk első oldalán közöltük a KV határozatát, amely jóváhagyta a kongresszusig kialakított munkaprogramot. Ennek kapcsán folytattunk beszélgetést szakszervezetünk titkárával, Péter István elvtárssal. KÉRDÉS: Emlékeztetőül sze­retnénk, ha titkár elvtárs ösz­­szefoglalná a KV megállapítá­sait az V. kongresszus óta vég­zett munkáról. VÁLASZ: az V. kongresz­­szus határozata kifejezi tag­ságunk érdekeit. Jól jelöli meg a feladatokat. A követ­kező kongresszusig megfelelő alapot jelent a gyakorlati munkához. Szerveink kettős feladatuk érvényesítésével ed­dig jól segítették társadalmi céljaink megvalósulását. Kez­­deményezően léptek fel tag­ságunkat foglalkoztató fontos kérdésekben. Eredményesen képviselték és védték szerve­zett dolgozóink érdekeit, moz­gósították tagjainkat a gaz­dasági tennivalók tevékeny végrehajtására. Elmondhat­juk: eredményesen segítették a tagság eszmei, politikai ne­velését, szakmai és általános műveltségének növelését. Kialakulóban van az új gaz­dasági mechanizmus viszo­nyaihoz igazodó munkastílus. KÉRDÉS: A központi veze­tőség által elfogadott munka­­programnak mik a fő célki­tűzései, s hogyan kívánjuk ezt megvalósítani? VÁLASZ: Fokoznunk kell erőfeszítéseinket szakszerve­zeti tagságunk, a hozzánk tar­tozó dolgozók mozgósításá­ban és nevelésében, a gazda­sági reform hatékony kibon­takoztatásában, a termelés hatékonyságának növelésé­ben. Fejlődésünk gyorsítása, a szocialista gondolkodás és ma­gatartás fejlesztése érdeké­ben növelni kell nevelő mun­kánk hatékonyságát is. Javí­tanunk érdekképviseleti, ér­dekvédelmi munkánkat, erő­síteni rétegpolitikai tevékeny­ségünket. Tovább kell fejlesz­tenünk munkánk mozgalmi jellegét, a jogok bátrabb és módszeresebb gyakorlását a felelősség növelése útján. Erő­sítve a kollektív vezetést, a munkamegosztást és a jogok decentralizálását. Előkészít­jük a soron következő alap- és középszervi választásokat, szakszervezetünk VI. kong­resszusát. KÉRDÉS: Hallhatnánk-e a KV programjának néhány konkrétumát, s hogy mit várunk azok végrehajtásában szervezeteinktől? VÁLASZ: A gazdasági fel­adatok hatékonyabb segítésé­re előtérbe kerül szakszerve­zetünk termelést segítő tevé­kenysége, ezen belül is a fel­­szabadulás negyedszázados évfordulójára kibontakozott szocialista munkaverseny. En­nek középpontjába állítjuk az­­ 1970. évi tervek végrehaj­tását,­­ az élő munkával való ered­ményesebb gazdálkodást; 0 a műszaki fejlődés, és a nehéz fizikai munkát kö­vetelő munkák gépesíté­sének gyorsítását; 0 a munka- és üzemszerve­zést, a munka- és techno­lógiai fegyelem javítását, a vállalati belső tartalékok feltárását; 0 szorgalmaznunk kell az ösztönzőbb bérezési rend­szer és a differenciáltság kialakítását, a kiemelkedő teljesítmények erkölcsi el­ismerését A KV szükségesnek tartja a termelékenység és a bér­­emelkedés helyes arányainak biztosítását. Azt várja a kö­zép- és alapszervek vezetősé­gétől, hogy következetesebben szerezzenek érvényt, annak a helyes elvnek, hogy „aki töb­bet tesz a közös feladatok megoldásáért, az többet is kapjon a közös munka ered­ményeiből.” Lépjenek fel az egyenlősdi ellen. Segítsék a takarékos létszámgazdálko­dást, a szocialista munkamo­rál fejlesztését. Biztosítsák, hogy ezek az elvek a kollektív szerződések módosításakor ér­vényesüljenek. KÉRDÉS: Mi a KV elvárá­sa a nevelő- agitációs és pro­pagandamunka területén? VÁLASZ: E terület munká­jának középpontjába a szo­cializmus építésében elért eredményeink, valamint Le­nin munkásságának méltatá­sát állítjuk. Továbbá 0 a gazdasági reform kibon­takoztatásával kapcsola­tos intézkedések megérté­sét;­­ 0 a IV. ötéves terv irányzatai fő összefüggéseinek ismer­tetését; 0 különös gondot fordítunk a szocialista brigádok tag­jainak nevelésére, a jó ta­pasztalatok elterjesztésére. A II. országos szocialista brigádvetélkedőt is felhasz­náljuk társadalmi rendsze­rünk lényegének megérte­tésére, szocialista vívmá­nyaink méltatására. A megkülönböztetett törő­dést tanúsítunk dolgozó nőink és az ifjúmunkások eszmei, politikai, szakmai nevelésének irányában. KÉRDÉS: Mi a központi ve­zetőség törekvése az érdek­­képviseleti és érdekvédelmi munka erősítésében? VÁLASZ: Szeretnénk még következetesebben képviselni tagságunk érdekeit. A KV és elnökségünk folyamatosan részt vesz az ágazatok IV. öt­éves tervének kialakításában. El szeretnénk érni, hogy a képviselt ágazatok népgazda­sági jelentőségüknek megfele­lő fejlesztésben részesüljenek. A fejlődés egyaránt kifejezés­re jusson a képviselt dolgozók bér- és jövedelem­színvonalá­nak, munkafeltételeinek, üze­mi­ és szociális ellátottságá­nak javulásában. Közép- és alapszerveink ve­zetőségei, tisztségviselői kez­deményezőkben lépjenek fel a meglevő és új ellentmondások megoldásában. Következete­sen szerezzenek érvényt a dolgozók törvényekben és egyéb jogszabályokban bizto­sított jogainak. Határozottan lépjenek fel a kollektív szer­ződések és más vállalati sza­bályozók megsértőivel szemben Kezdeményezzék a munkakö­rülmények javulását, a mun­kavédelmi előírások, bizton­sági szabályok betartását pe­dig mindenütt követeljék meg. Vegyenek részt megyei és vállalati szinten az új ötéves terv kialakításában és juttas­sák érvényre a KV idevonat­kozó állásfoglalását. KÉRDÉS: Egyre nagyobb jelentősége van a rétegpoliti­­kai tevékenységnek. Eddig is több szakterület dolgozóinak helyzetét vizsgálták a réteg­bizottságok. Hogyan kívánja a KV ezt a munkát tovább szé­lesíteni? VÁLASZ: Előtérbe kerül az árutermelő vállalatoknál fog­lalkoztatott dolgozók anyagi és szociális helyzetének vizs­gálata. Az elnökség visszatér az ipari­ és kommunális szol­gáltatásra hozott KV állásfog­lalás gyakorlati megvalósulá­sának ellenőrzésére. A különböző rétegbizottsá­gok egy-egy ágazat rész­területével is foglalkoznak majd, elsősorban a konk­rétabb segítségnyújtás ér­dekében. Viszatérnek ko­rábbi állásfoglalásaik gya­korlati megvalósulásának elemzésére, az egyes KV határozatok végrehajtásá­nak ellenőrzésére. Azt vár­juk a közép- és alapszer­vezeteinktől is, hogy erő­sítsék rétegmunkájukat. Hatékonyabban és ponto­sabban fejezzék ki, képvi­seljék bátrabban és hatá­rozottabban egyes rétegek­ érdekeit, a közös érdekek keretein belül. Az igények kielégítésére jövőre szoci­álpolitikai csoportot hozunk létre. KÉRDÉS: 1971-ben kerül sor az alap- és középszervi választásokra, szakszerveze­tünk VI. kongresszusára. Né­hány szót hallhatnánk ennek előkészítéseiről? VÁLASZ: Értékeljük közép­szerveink vezető- irányító munkáját, területpolitikai te­vékenységét, szervezeti és ká­derhelyzetét, munkastílusát. Elemezzük a KV és az elnök­ség eddigi munkáját. Feldol­gozzuk az V. kongresszus óta eltelt időszak tapasztalatait, fi­gyelembe véve a soron követ­kező pártkongresszus és a SZOT útmutatásait. KÉRDÉS: A központi veze­tőség jóváhagyta a jövő évi KV ülések napirendjét. Kér­jük titkár elvtársat, ismertes­sen néhány fontosabb téma­kört. VÁLASZ: Nemcsak a sor­rendiség, de a jelentősége mi­att is első helyen kell szól­nunk a felszabadulás 25. év­fordulójának megemlékezésé­ről, amelyet az első negyedévi KV ülésen művészeti együtte­seink bemutató műsora is ünnepélyessé tesz. Megvitat­juk a vízügyi ágazat távlati fejlesztési terveit, a tanácsi vízgazdálkodás IV. ötéves terv elképzeléseit. A II. ne­gyedévben kerül napirendre a középszervek vezető-, szervező munkája. A helyiipar áru­termelő és szolgáltató ágaza­tainak és az ott dolgozók élet- és munkakörülményeinek fejlesztésére vonatkozó távla­ti tervek megvitatása. Külön KV ülés elemzi a központi vezetőség és az elnökség mun­kastílusát, munkamódszereit, valamint a VI. kongresszus és a választások előkészítésével kapcsolatos tennivalókat. Interjú Péter István titkárral Neve századokon át é! 1901 DECEMBERÉBEN új név jelent meg a „Zárja” fo­lyóirat két cikke alatt: Lenin. A következő évben ugyanez a név szerepelt szerzőként a „Mi a teendő?” című könyvön, amely élénk vitát váltott ki az orosz forradalmárok között és a nemzetközi szociáldemokrata körökben. És ez, a századfordulón fel­bukkant név azóta különleges helyet foglalt el az emberiség történelmében. Akkor még ke­vesen tudták, hogy a név mö­gött a harmincéves Vlagyimir Uljanov rejtőzik, aki már ak­kor az orosz forradalmi mar­xisták elismert vezetője volt, s már másfél évtizedes politi­kai harc állt mögötte. Lenin küzdött az imperializ­mus és a reakció ellen, a dol­gozók akcióegységéért a közös osztályellenséggel vívott harc­ban, következetes internacio­nalista volt. Gyűlölte a fajel­mélet és a sovinizmus minden megjelenési formáját, s mint a népek közötti egyenlőség, béke és barátság élharcosa állt ki a gyarmatosítás ellen har­coló, elnyomott népek mellett, a népek önrendelkezési jo­gaiért. A TÖRTÉNELEM tapaszta­latai minden tekintetben iga­zolták Lenin tanításainak nem­zetközi jelentőségét. A szocia­lizmus több országban kiví­vott győzelme, a szocialista vi­lágrendszer kialakulása, a gyarmati és félgyarmati orszá­gok önálló megjelenése a tör­ténelem színpadán, az antiim­­perialista harc széles körű ki­bontakozása , mind-mind a leninizmus történelmi igazsá­gát bizonyítja. A világ tájáról érkeznek a hírek: mind több és több szer­vezet készül arra, hogy méltó módon emlékezzék meg Lenin születésének századik évfordu­lójáról. Az elmúlt év végén az UNESCO 15. ülésszakán 29 or­szág javaslatára egyhangúlag külön határozatot fogadtak el arról, hogy a szervezet részt vesz a kiemelkedő dátum meg­ünneplésében. A határozat a többi között előirányozza, hogy az UNESCO nemzetközi szim­póziumot szervez „Lenin és a tudomány, a kultúra és a nép­művelés kérdései” témakör­ben. A kommunista és munkás­pártok moszkvai tanácskozása felhívást fogadott el Lenin 100. születé­snap­jának megünneplé­séről. „Tanulmányozzátok Lenin munkáit!” — hangzik a felhí­vás —, meglátjátok bennük az ihlet kimeríthetetlen forrását a reakció és az elnyomás ellen, a szocializmusért és a békéért folytatott harchoz. Lenin mű­veinek megismerése segítséget nyújt a fiatal nemzedéknek, hogy jobban lássák korunk forradalmi távlatait.” A FELHÍVÁS fogadtatása mindennél jobban bizonyítja Lenin eszméinek elevenségét, tanításának jövőjét V. Zsuvkov A munkaprogram végrehajtása sok irányú és összetett munkát kíván. Végrehajtása valamennyiünk számára meghatározza a jövő év munkáját. Ennek végzéséhez kívánunk az elnökség nevében valamennyi tisztségvi­selőnknek eredményes munkát és személyes életükben az eddiginél keve­sebb gondot. Az elnökség üléséről jelentjük Két elnökségi ülésre került sor lapunk legutóbbi megjele­nése óta. A novemberin napi­rendre került az üzemi demok­rácia érvényesülésének tapasz­talata a budapesti helyiipari vállalatoknál.A reformgazdál­kodás ké éve alatt — állapította meg a jelentést tevő budapesti bizottság elnökségének tájé­koztatója —, megnőtt a dolgo­zók beleszólási igénye, a dön­tésekben való aktív részvétele, bár közel sem az elvárásoknak megfelelően. Bevált a többlép­csős műszaki konferencia rendszere, zömmel érdemi in­tézkedések születnek az el­hangzott panaszok, javaslatok nyomán. Sok helyütt tudatosan elemzik az üzemi demokrácia hatását és ennek nyomán ve­zetői döntések születnek. Gya­kori azonban még mindig a dolgozók nem megfelelő tájé­koztatása, kívánni valót hagy maga után a törzsgárdatagok­­kal, a szocialista brigádveze­­tőkkel, kiváló újítókkal való törődés. Az év utolsó elnökségi ülé­sére december 16-án került sor. Megvitatták a szervezési osztály jelentését az 50 helyen megtartott aktívaértekezletek tapasztalatairól, melynek során szakszervezetünk vezetői, kv­­tagjai, a B. B. bizottságvezetői mintegy három és félezer tiszt­ségviselővel, aktivistával talál­koztak. Néhány felvetett kér­désre (várhatók-e változások a gazdasági szabályzókban, mi­lyen lesz a nyereségfelosztás új rendszere) kormányhatároza­tok adtak választ. Másik kér­déscsoportban az érdekvéde­lemmel kapcsolatosan tettek fel kérdéseket: milyen szere­pet vállal a szakszervezet ab­ban, hogy az árak emelkedését meggátolva, növelje a munká­sok életszínvonalát. A kétirá­nyú információs rendszer bő­vítésével, rendszeresebbé téte­lével kapcsolatban is akadtak kérdések; a dolgozó nők nyug­díj­korhatárának csökkentési lehetőségeiről érdeklődtek, s ugyanezt tették a nagycsaládo­sok problémáinak állami ren­dezését illetően. Határozat szü­letett, miszerint 1970. első fél­évében, a középszervek kül­döttértekezlete idején, nem ke­rül sor aktívaértekezletekre. 10 megye közgazdasági mun­kabizottságának tevékenységét ismertető jelentést fogadott el elnökségünk, megállapítva, hogy a középszervek közgazda­sági munkája megfelel a kö­vetelményeknek, tekintélyük a területen is tovább növekedett. Érdemeket szereztek a munka­­bizottságok a kollektív szerző­dések megkötésében, a terve­zésben való részvételben, az árellenőrzés munkájában, a munkaidő-csökkentés bevezeté­sének segítésében. Javítani való akad viszont a komplex szem­lélet erősítésében, a korszerű módszerek alkalmazásában, a partneri együttműködés széle­sítésében, a különböző új ren­delkezések, módosítások gyors megismertetésében. Az SZVSZ határozata nyomán Vietnami szolidaritási nap A Budapesten tartott VII. Szak­szervezeti Világkongresszus 153 millió szervezett dolgozó nevében biztosította szolidaritásáról a viet­nami népet. A kongresszus hatá­rozatban hívta fel a világ dolgo­zóit, hogy december 20-a alkalmá­ból fokozzák szolidaritásukat a harcoló vietnami nép iránt, köve­teljék az amerikai csapatok felté­tel nélküli kivonását Dél-Vietnam­­ból. December 20-án a dolgozók mil­liói az egész világon Vietnamra gondoltak, tettekkel bizonyítva békevágyukat. E nap a magyar dolgozók számára is a hős vietna­mi nép előtti tisztelgés, a háború elleni tiltakozás napja. 1900. december 20-a, a Dél-Viet­nami Nemzeti Felszabadítási Front megalakulása óta folyik a dél­vietnami nép szervezett küzdelme az amerikai agresszorok és a Sai­gon a fasiszta diktatúra ellen. Az elmúlt 9 év alatt a dél-vietnami nép elszánt, áldozatos harcban fel­szabadította Dél-Vietnam területé­nek nagy részét, létrehozta a népi hatalmat- megalakította Ideigle­nes Forradalmi Kormányát. A katonai és politikai kudarcok ellenére a Nixon-kormány tovább folytatja Johnson agresziós politi­káját Dél-Vietnamban. Fokozza a katonai tevékenységet. Dél-Viet­­namban eddig több bombát dob­tak le, mint a II. világháború alatt összesen. A lakosságot koncentrá­ciós táborokba kényszerítik. A vi­lág megdöbbenéssel értesült a My I.ai vérengzésről, amelynek során több mint 500 ártatlan gyereket, asszonyt, öreget mészároltak le az amerikai katonák. Ez évben 285 ezren szenvedtek vegyszermérge­zést, közülük több ezren meghal­tak. Az amerikaiak által megszállt városokban rohamosan erősödik egy széles háborúellenes mozga­lom, soraiba tömörítve a munkás­­osztály nagy részét, a haladó szak­­szervezeti vezetőket, a nemzeti burzsoáziát, az értelmiségieket. Az agresszorok a dél-vietnami vereségek hatására, a világ köz­vélemény nyomására tárgyalóasz­talhoz ültek ugyan Párizsban, de jóindulatuk hiánya akadályozza, súlyosan veszélyezteti a tárgyalá­sokat. A szocialista országok — köztük hazánk —, kezdettől fogva szilár­dan a vietnami nép mellett állnak támogatják igazságos harcát. December 20-án, a vietnami nép nagy ünnepén a szervezett dolgo­zók milliói együttérzésükről biz­tosították a szabadságáért küzdő hős vietnami népet. Szolidaritá­sukkal s­ű­tve a vietnami réti vég­ső győzelmét, a béke kivívását.

Next