Helyiipar és Városgazdaság, 1971 (20. évfolyam, 1-11. szám)

1971-01-01 / 1. szám

Új év nyitányán . újra eliramodott egy év. Most, amikor búcsúzunk tőle, Mi tisztelettel és nagyrabecsüléssel szólunk áldozatkész tagságunkról, a végzett becsületes, életünket gazdagí­tó munkájukról; aktivistáink, társadalmi munkatársaink tízezreinek céljaink megértetését, valóra váltását szolgáló tetteiről. Eddig s a jövőben is, csak közösen, velük együtt tudunk eleget tenni annak a gyorsan növekvő társadalmi igénynek, amely szakszervezetünkkel szemben megnyilvá­nul. 1970 új évtized kezdetét jelentette, melyben népünk, tagságunk egyetértését fejezte ki pártunk politikája, gaz­dasági építőmunkánk iránt, s tett hitet az árvízi kataszt­rófa, az emberi próbatétel idején, szolidaritásáról. Szak­­szervezeti életünk márciusi, kiemelkedő eseményén, szak­mánk VI. kongresszusán is köszönetet mondunk, a ma már kétszáznegyvenezres tagságunk nagyszerű példamutatásá­ért. A búcsúzó óév nem csak a jubileumok, hazánk felsza­badulásának negyedszázados, Lenin születésének századik évfordulója volt, hanem a X. pártkongresszus, a harmadik ötéves terv sikeres teljesítésének éve. A szervezett munká­sok több mint hárommilliós táborában szakszervezetünk tagsága a jubileumi munkaverseny eredményeivel, a ter­mékek és a szolgáltatások minőségének, a munkakörülmé­nyek és a szociális ellátottság javításával tette ehhez a névjegyét. A központi vezetőség és az elnökség szakmánk dolgozói­nak, tagságunknak képviseletében megvitatta és a kormányszervek, minisztériumok elé terjesztette ja­vaslatait a tanácsi vízügyi ágazat és a helyiipar árutermelő vállalatainak fejlesztésére, a dolgozók élet- és munkakörül­ményeinek javítására. Az V. kongresszus határozatának következetes végre­hajtásával igyekeztünk kifejezni rétegeink sajátos érde­keit. Százezer nődolgozónk képviseletében munká­hoz látott nőbizottságunk és meghatároztuk fiatal­jaink nagyobb megbecsülésének lehetőségeit. Részt vet­tünk az ágazatok IV. ötéves tervének kialakításában, szor­galmaztuk egy állami szociálpolitikai terv kidolgozását. 1971 új tervidőszakunk első éve. Eddigi gazdasági-építő munkánk folytatása magasabb szinten. Ehhez kell igazíta­nunk sajátos tennivalóinkat. Úgy, ahogyan azt Gáspár Sándor elvtárs, a SZOT főtitkára, pártunk X. kongresszu­sán megfogalmazta: „Nekünk olyan munkáspolitikát kell megvalósítanunk, hogy a munkásember tudja is, érezze is — mindenekelőtt az üzemben történteken keresztül —, hogy van szava, szükség van gondolataira és övé a hata­lom.” — Ennek szellemében zajlanak most üzemeinkben, vállalatainknál a tisztújító választások, készülünk szakszer­vezetünk március 23—24-én tartandó VI. kongresszusára. Ezúton is köszöntjük egyre gyarapodó tagságunk új tag­jait, a testvér közalkalmazott szakszervezettől hozzánk ke­rült tanácsi költségvetési üzemek szervezett dolgozóit, munkásait. Velük együtt, megnövekedett felelősségérzettel kell határoznunk az érdekükben teendő intézkedésekről. K­özösen, tagságunk akaratával egyetértésben alakítjuk ki szakmánk négyéves fejlődésének távlatait, fo­galmazzuk meg az ő érdekükben végzendő szakszer­vezeti munka tartalmát. Megtisztelő feladatunk az első íz­ben öt évre szóló üzemi kollektív szerződések megkötésé­nek segítése, a szakszervezetek véleményezési, egyetértési, döntési jogának érvényesítése a dolgozókat érintő vala­mennyi kérdésben. Segíteni azt a nagyszerű kezdeménye­zést, hogy az üzemi kollektívák maguk formálják, alakít­ják ki öt év terveit, sajátos lehetőségeik, belső tartalékaik figyelembevételével. Tagságunk egyetértésével találkozik, hogy folytassuk a szocialista munkaversenyt a szakszervezetek XXII. kong­resszusa tiszteletére. Szerveink hassanak oda, hogy a be­csületes munka rangot kapjon, az anyagi, erkölcsi megbe­csülés serkentsen a népgazdaság, a vállalat az egyén érdekeit szolgáló kezdeményezésekre, a több üzemi lakás, óvoda, bölcsőde építésére, a munkafeltételek, az egészségügyi, szo­ciális ellátás javítására. Szakmánk sajátos gondja a szak­munkásképzés, továbbképzés elégtelensége. Keressük a kollektív bölcsesség erejével a megoldás útját-módját. Ösztönözzük a több szakma elsajátítását vállalókat úgy, hogy a magasabb szakmai műveltség a bérében is kifeje­zésre jusson. F­elvillantva az új év nagy felelősséget adó, de a tagsá­gunk érdekében megtisztelő feladatait még egyszer köszönetet mondunk az elmúlt év fáradozásaiért és bi­zakodó hittel, a közösen végzendő munka sikerének remé­nyében, központi vezetőségünk, elnökségünk nevében jó egészséget, töretlen munkakedvet kívánunk szakszerveze­tünk minden tagjának, kedves családjának, a maguk tervei és társadalmi céljaink megvalósulásához. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXII. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM 80 FILLÉR 1971. JANUÁR A HELYI IPARI ÉS VÁROSG­AZDAS­ÁGI DOLGOZÓK SZAKSZERVEZETÉNEK LAPJA Megbecsülést a sokgyermekes anyáknak Országos értekezlet a társadalmi nőbizottságok munkájáról — Mi legyen az alap- és középszervi nőbizott­ságok soron következő feladata? — Hogyan, milyen módszerekkel dolgozzanak a nőfelelősök és a nőbizottságok? — Hol tartunk a központi vezetőség határoza­tának végrehajtásában? — Ezekről a kérdésekről tanácskoztak a megyebizottságok mellett megala­kult társadalmi aőbizottságok vezetői országos értekezletükön, amelyen részt vett Fabók Zoltán szakszervezetünk főtitkára. Fabók elvtárs szólt arról a felelősségteljes munkáról, amely az MSZMP Központi Bizottsága határozata alapján — a nődolgozók helyzetének javításában —, a szakszervezeti mozgalomra körül­­ ményezze, a szakszervezeti bi­zottság pedig gondoskodjék ar­ról, hogy ezeket a végleges kol­lektív szerződésben érvényesít­sék. Minden megyében fel kell mér­ni a három, vagy ennél több gyermekes dolgozó helyzetét, és ezeknek az adatoknak a birtoká­ban javasolni a szükséges intéz­kedéseket. Pl.: szaktanfolyamok szervezése, a sokgyermekes csa­ládok gyermekeinek díjmentes üdültetése, vacsora hazavitel biz­tosítása, túlóra alóli mentesítés, az éjszakai műszak felcserélése nappali műszakra. Vagy más le­hetőségek. Pl.: lakás rendbehozá­sa, a nődolgozók tanulásának korrepetálása, a tanulmányi ösz­töndíjnál a sokgyermekes csalá­dok figyelembe vétele, s mind­ezeken felül a rendszeres anyagi segítségadás. A fiatal nődolgozókról is szó esett a bevezetőben. A gyermek­­gondozási segélyből visszatérő nők természetszerűen kiestek a termelésből és elmaradtak az üzem fejlődésétől. Nekik a leg­jobban úgy lehet segíteni, ha a munkába való visszatérésükkor begyakorlási időt és átlagkerese­tet biztosítanak és ugyanakkor megtanítják őket, akár a szocia­lista brigádok segítségével az új technológiára, a termelésben be­következett változások elsajátítá­sára. A tanácskozáson a nőbizottsá­­gok működésének irányelveit, a szakmai nőbizottság 1971. évi munkaprogramját is megvitatták. Mindkét anyagot az elnökség de­cember 3-i ülése hagyta jóvá, il­lasztott szervek ülésein minden olyan témában, amely a dolgozó nők ügyeit érinti, az ő gondjaik­kal, politikai, szociális, kulturális helyzetükkel összefüggésben van. A kollektív szerződések készí- ÉVZÁRÓ KÖZPONTI VEZETŐSÉGI ÜLÉS December 22-én az óév záróülését tartotta központi veze­tőségünk. Megvitatta a központi vezetőség, a rétegbizottsá­gok és az elnökség végzett munkáját az V. kongresszus óta eltelt időszakban. Jóváhagyta a szakszervezet 1971. évi költ­ségvetését, valamint a VI. kongresszusig terjedő munkater­vet.­­ Az évzáró KV ülés napirendjeinek előadói voltak: Fabók Zoltán, szakszervezetünk főtitkára, aki a legutóbbi KV ülés óta végzett munkáról adott tájékoztatót; Péter István titkár, aki a vezetőszervek munkájáról adott szóbeli kiegészítést, valamint Marosvári Vendel főkönyvelő, aki az 1971. évi költ­ségvetéshez tett szóbeli kiegészítést. December 23-án megyebizottságaink titkárai részére tar­tott év végi megbeszélést az elnökség. A központi vezetőség és az elnökség munkájáról lapunk 2. oldalán közlünk interjút, Péter István titkárral. letve emelte határozattá. A napi­rend vitájához a bevezetőt a központi vezetőség mellett meg­alakult nőbizottság vezetője, Pavló Györgyné tartotta. NŐDOLGOZÓINK ÉRDEKÉBEN — Alapvető a központi vezető­ség és az elnökség határozatában — mondotta —, hogy nem külön a nőmunkát, hanem a szakszer­vezeti munkában teendő felada­tokat, a választott szervek tenni­valóit jelöli meg a nődolgozók helyzetének javításában. S ez így természetes, mert a határozat végrehajtása nem lehet egy bi­zottság ügye. Fontos társadalmi, politikai kérdésről van szó, amelynek megoldásában az ösz­­szes szakszervezeti tisztségviselő­nek részt kell vennie. A munka irányítását, a helyi határozatok meghozatalát és végrehajtását mindenütt a választott vezető szerveknek kell végezni. A nőbizottságoknak elsődleges feladatuk, hogy segítsék a vá­lasztott szervek munkáját, ve­gyenek részt a határozat végre­hajtásának megszervezésében, a megvalósításban és ellenőrzés­ben. Mondjanak véleményt a ve­tésében is segíteni kell a válasz- SOK A KÖZÖS GOND­­ott vezető szerveket. A nőbizott­ságok gondoskodjanak arról, a hozzászólók többsége közös hogy az 5 évre szóló kollektív gondokat említett, így például, szerződés tervezetének elkészi- hogy a legtöbb helyen kevés a tévében a nők véleményét meg­ bölcsődei, óvodai férőhely és ez felelően figyelembe vegyék. Már a hároméves gyermekgondozást most biztosítják, hogy az évi bér­­segélyről visszatérő anyák műn­­fejlesztés összegéből olyan ará­­bába állását akadályozza. Erről nyolcat alakítsanak ki, amely beszélt a többi között a Csongrád hozzájárul az egyenlő munkáért, melyet nőbizottság vezetője, egyenlő bért elvének megvalósí­ Megemlítette, hogy a gyárak ju­­tásához. Határozzák meg a két­ részében a karácsonyi csomagok­­lektív szerződésben, hogyan gond­ra szánt összeget a nagycsaládo­­doskodnak a nők szakmai kép­­sok között osztották ki. „Ha a tettségének növeléséről, a szoci­­szakmai továbbképzést munka­­ális- és munkahelyi körülmé­ időben szervezik meg a többgyer­­m­ek javításáról, a sokgyermekes mekes anyák részére, bizonyos és a gyermeküket egyedül nevelő hogy sokan, akik eddig túlter­­nek megsegítéséről. Valamennyi költség miatt nem tanulhattak, szemben az elkészült tervezetet magasabb képesítést szereznek, s vitassa meg a nőbizottság, véle- (Folytatás a 2. oldalon)

Next